BEVEZETŐ
Amikor 2003 tavaszán elkezdtünk konferenciát szervezni az alkotmányosságról, még felkért előadóink között is volt, aki azt mondta: "Ugyan, kit érdekel az alkotmány nálunk?" Mi sejtettük, hogy az év őszén - 2004 tavaszára persze nem gondolva - már napirenden lesz az alkotmányozás lehetősége. Ugyanakkor ismerjük, hogy a szkeptikus kérdés megalapozott aggodalmat tükröz: a magyar politizáló réteg, a politikusok és a közvélemény politikára figyelő része messze került a tizenegynéhány évvel ezelőtti eszményeitől, az alkotmány tisztelete nem lett a politizálás kikezdhetetlen alapja, az alkotmánymódosítás lehetőségét gyakran alkalmi ötletek szolgálatába állítják, a kérdéshez illő komolyság teljes mellőzésével.
Mégis, a kötet szerkesztőiként bízunk ennek a könyvnek a sikerében. A könyv sikerén pedig azt értjük, hogy lesznek olvasói, és lesznek köztük olyanok, akik azzal az érzéssel teszik majd le, hogy hasznos időtöltés volt forgatni. Amikor a kötet szövegeit - a tanulmányokat és a vita felszólalásait - gondoztuk, úgy voltunk mi is, hogy ez végre hasznos időtöltés, annak ellenére az, hogy magunk is hivatásszerűen a szerzők által tárgyalt vagy legalább azokhoz hasonló témákon piszmogunk. Tanultunk közben.
Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akiknek fontos az alkotmány, akiket érdekel a közjog, akiket foglalkoztat, hogy az eltelt tizenöt évben milyen volt, milyen és mivé lehet az országunk. Azoknak, akik úgy érzik, a magyar alkotmányos állam többre is juthatott volna, mint ahova eljutott. Akik rendes, értelmes szövegeket, rendes és értelmes vitákat olvasnának néha, olyan témákról, melyek amúgy a politikai erőtérben vannak.
A szerzők láthatóan tudták, hogy fontos dolgokról szólnak, talán ezért hagyták el a jogi és politikai tudományoknak a kívülállók számára érthetetlen madárnyelvét, a szövegek (szerintünk) itt-ott élvezetes értekező prózaként is olvashatók. Köszönjük a szerzők és a vitákhoz hozzászólók közreműködését.
*
Az itt következő oldalakon olvashatnak a jogállami forradalom alkotmányának létrejöttéről és szerepéről a társadalom fejlődésében, arról, hogy általában mikor lehet és mikor kell új alkotmányt adni egy országnak, és mi van, ha az az ország éppen Magyarország.
A kötet egyik legizgalmasabb részében a szerzők arról szólnak, hogy az európai uniós tagság mivel jár a magyar alkotmányosságra: a szuverenitásra, parlamentarizmusra, alkotmánybíráskodásra, az alkotmányos jogok, ezen belül az emberi jogok érvényesülésére és a megyékre nézve.
A szerkesztők
