Jogállamvédők 2.0 - Hogyan tovább?

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (a továbbiakban együtt: a Jogállamvédők) ezért 2013-ban is folytatja együttműködését a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére. Tevékenységünk során továbbra is az egyenlőség, a szólás- és sajtószabadság, az átláthatóság, az információszabadság, a szabad választások, az igazságszolgáltatás, illetve más független alkotmányos intézmények helyzetével foglalkozunk.

Ezeket az értékeket a Jogállamvédők a megelőző években is élénken védelmébe vették. 2013 elejétől a megközelítés szintje változik. Míg ezelőtt a jogállami alapértékek absztrakt védelmét láttuk el, és elsősorban a kétharmados törvényhozás értékromboló produktumaival kapcsolatban szólaltunk meg, addig mostantól, tekintettel arra, hogy a rombolás munkája lényegében bevégeztetett, munkánkban a hangsúly átkerül ugyanezen alapértékek megsértésének kézzelfogható, a mindennapi élet valósága részeként bárki számára érzékelhető következményeire.

Miként közelítünk az alkotmányosság egyes alapértékeihez?

A Jogállamvédők szerint az emberi méltóság tisztelete megköveteli, hogy az egyént mindenki mással egyenlően értékes személyként kezeljék. Az egyenlőséget biztosító alkotmányos garanciák megsértésében és az egyenlőséget sértő szabályok megalkotásában annak kifejezését látják, hogy a közhatalom szemében az egyes polgárok nem egyenlően fontosak és megbecsülendők.

A szólás- és sajtószabadságot a Jogállamvédők egyszerre tartják az egyéni autonómiához tartozó önkifejezés szabadságának és olyan jognak, amely a politikai közösség minden tagjának egyenlő jogokkal biztosítja a közügyek nyilvános megvitatását. A szólás korlátozása viszont lehetetlenné teszi a közhatalom félelemmentes bírálatát és bénítja a közügyekben való döntéshozatalt megelőző érdemi vitát.

A közhatalom-gyakorlás átláthatósága a Jogállamvédők szerint a közügyekben a megalapozott véleményalkotás, honpolgári döntéshozatal és a nyilvános viták nélkülözhetetlen feltétele. Az információszabadság érvényesülése nélkül ma egyszerűen nem létezhet demokratikus hatalomgyakorlás.

A szabad választások funkcióját a Jogállamvédők elsősorban abban látják, hogy a választópolgárok rendszeresen szabadon eldönthessék, kikre bízzák a közügyek intézését, és legyen lehetőségük a vezetők leváltására, Ennek feltétele a szabad és méltányos politikai verseny.

A Jogállamvédők a független intézményekre az emberi jogok védelmének és a hatalommegosztás követelményének legfontosabb intézményi garanciájaként tekintenek. Szem előtt tartva, hogy független intézmények nélkül nincs érdemi ellensúlya a polgárok szabadságát fenyegető hatalmaknak, kiállnak az alkotmányos intézmények függetlenségének helyreállításáért.

Az igazságszolgáltatással is mint az alapvető szabadságok és más jogok érvényesülésének garanciájával foglalkozunk. A bíróságok függetlenségének megsértése vagy akár csak fenyegetése is azonnal a jogállamiságot veszélyeztető zavart kelt: ha akár csak a gyanúja felmerül annak, hogy a bíróságok egyes ügyekben nem a törvényekhez, hanem a kormányzati akarathoz igazítják döntésüket, a jogkeresők nem bízhatnak abban, hogy szükség esetén igazságot szolgáltatnak nekik.

Meggyőződésünk, hogy az általunk korábban súlyosan kritizált új közjogi rezsim előidézte alkotmányos válság mind az egyének, mind közösségeik életében tartósan káros lenyomatot hagy. Az absztrakt jogállami alapértékeket felülíró új közjogi szabályrendszer negatív hozadékait igazán jól csak a polgárokat érintő konkrét jogsérelmek fényében lehet azonosítani, mérni és kezelni. Működésünk sikerének mércéje ezért a jövőben az, hogy mennyiben tudjuk a jogállami alapértékek jelentőségét és az azokra mért csapásokat egy-egy esemény, akció, vélemény, kezdeményezés vagy egyedi ügyben nyújtott jogsegély révén az egyes polgárok és a közvélemény számára nyilvánvalóvá tenni.

A Jogállamvédők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a jogállam védelme a politikai közösség minél szélesebb körének váljon programjává.