Az idén áprilisában elfogadott és hatályba lépett országgyűlési törvény korábban ismeretlen, rendkívüli fegyelmezési jogokat biztosít a kormánytöbbség, illetve a levezető elnök számára. A képviselők többségének – ami a gyakorlatban értelemszerűen a kormánytöbbséget jelenti – lehetősége nyílt arra, hogy bármely képviselőt egy vagy több ülésnapról kitiltson, jogai gyakorlását felfüggessze, pénzbírsággal sújtsa, illetve a parlamenti őrséggel kivezettesse, amennyiben a többség megszólalását a tárgytól indokolatlanul eltérőnek, vagy kifejezéseit sértőnek találja. A törvényszöveg szerint e fegyelmező eszközökre a parlamenti ülés zavartalan lefolyásának biztosításához van szükség. A magyar parlamentarizmus történetéből mind a lövöldözés, mind az ülésterem szisztematikus szétverése ismert, ám az első szabad választások óta eltelt huszonkét év tapasztalata semmiben nem támasztja alá ezeknek az új eszközöknek a szükségességét: a heves és sokszor indulatos parlamenti viták sosem zavarták meg érdemben az Országgyűlés rendjét, viszont alkalmasak a közérdeklődés, a közvélemény tájékozódási igényének felkeltésére, a mindenkori kormány nyilvános ellenőrzésére.
Az új fegyelmező eszközök puszta léte, tényleges alkalmazásuk nélkül is elégséges lehet arra, hogy az Országgyűlésben olyan fenyegető, ellenséges légkör alakuljon ki, amely érdemben korlátozza az ellenzék jogát és lehetőségét arra, hogy a kormányzatot a maga által választott hangnemben és tartalommal bírálja. Azonban az elmúlt hetek azt is látni engedik, hogy a szabályokat miként fogja a gyakorlatban érvényesíteni a kormánytöbbség. Rövid időn belül kétszer fordult elő, hogy a házelnök megvonta a szót ellenzéki képviselőtől, illetve végleg kitiltotta egy törvényjavaslat vitájából, mert szerinte eltért a tárgytól. Először Novák Előd jobbikos képviselőt tiltották el a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslat vitájától, mert a kormány jogait szélesítő javaslat kapcsán a Kubatov-listát emlegette. Ezt követően szintén jobbikos képviselőtől azért vonták meg a szót, mert Simicska Lajos nevét emlegette az úgynevezett oligarcha-bizottság vitájában. Az így kirajzolódó iskolamesteri joggyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy a kormánytöbbség a frissen teremtett fegyelmi jogkört az ellenzék elhallgattatására, a számára politikailag kényes megszólalások félresöprésére kívánja használni.
Úgyszintén az országgyűlési törvény szabályozza újra a vizsgálóbizottságok ügyét. Az új szabályoknak megfelelően a parlamenti ellenzék pártjai a szükséges mennyiségű aláírás összegyűjtése után vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép állami megrendelései ügyében. Lázár János mai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Fidesz-KDNP máris eldöntötte, hogy megakadályozza az oligarcha bizottság megalakulását. Ez a döntés persze annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz első kormányzati ciklusában egyetlen az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság megalakítását sem tette lehetővé. Az analógia bármennyire erős is, a lényeget tekintve megtévesztő. Ez itt és most sokkal több, mint egy meglehet helytelen és persze törvénysértő politikai gyakorlat felújítása.
Az Eötvös Károly Intézet szerint ezúttal nem pusztán a demokratikus meggyőződés hiányáról és a törvénynek a politika alá rendeléséről van szó, hanem általában az ellenzék elemi politikai eszközeinek elvételéről, korlátozásáról a politikai vita kikényszerítésében, a politikai napirend formálhatóságáról, azaz ez már kísérlet a politikai viták megszüntetésére.
Az csak nagyon valószínű, hogy a nemzeti együttműködésben frissen elfogadott 2012. évi XXXVI. törvény 24. §-ára hivatkozva utasítja majd el a kormánytöbbség az összes ellenzéki párt által támogatott és kezdeményezett bizottság felállítását. Ami bizonyos, hogy a vizsgálóbizottság megalakításának megakadályozása törvénysértő lesz, hiszen a kezdeményezés olyan kérdések tisztázására irányul, amelyek sem interpellációval, sem (azonnali) kérdéssel nem tisztázható, és az egyéb elutasítási jogcímek (egyedi jogi felelősség megállapításának tilalma, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, önkormányzat hatásköre, az ügyben párhuzamosan folyó büntető vagy szabálysértési eljárás) nem állnak fenn. Ellenkezőleg, ebben az ügyben a tényállás felderítéséhez a törvény által meghatározott olyan különleges vizsgálóbizottsági eszközök szükségesek, mint a meghallgatott személyek, hívják bár őket Nyergesnek vagy Simicskának együttműködési kötelezettsége, adatszolgáltatási kötelezettsége, megjelenési kötelezettsége, nyilatkozattételi kötelezettsége. Egyértelmű, hogy a KÖZGÉP állami megrendeléseinek háttere ilyen eszközök nélkül, pusztán interpellációkra adott válaszokkal nem felderíthető. Ezért a kormánytöbbség törvénysértő döntése önkényes, és azt vetíti elő, hogy a többség politikai érdekeit sértő vizsgálóbizottság nem alakulhat. Ezzel a kormány parlamenti ellenőrzésének egy fontos eszköze megszűnik.
Az ellenzék parlamenti megszólalásainak, vizsgálati eszközeinek ilyen drámai korlátozása, különös tekintettel a mai torz médiaviszonyokra, ahol a legnagyobb elérésű hírközlési csatornák vagy politikátlanítottak, vagy a kormánytöbbség ellenőrzése alatt állnak, együttesen a kormány parlamenti ellenőrzésének ellehetetlenítését eredményezik. Ha a választási rendszerben már megtörtént, illetve tervezett, egyoldalúan bevezetett változásokat is figyelembe vesszük, akkor kijelenthető, hogy a pártok politikai versengése Magyarországon már csak részben szabad és semennyire sem méltányos.
Budapest, 2012. május 22.
