E kérdéssel Torgyán József és Horn Gyula dolgozatai tárgyában tizenöt évvel ezelőtt az adatvédelmi biztosként már állást foglaltam. Noha nem értjük miért, amikor a közelmúltban létrejött a Péterfalvi Attila által vezetette adatvédelmi hatóság, az adatvédelmi biztos teljes honlapját az internetről letörölték. Az Eötvös Károly Intézet azzal kívánja a vizsgálat sikerességét elősegíteni, hogy az 1997-ből származó adatvédelmi biztosi közleményt – amelyből kiderül, hogy e dolgozatok nyilvánosságát biztosítani kell – közzéteszi.
KÖZLEMÉNY
Az adatvédelmi biztos befejezte vizsgálatát abban az ügyben, amelyet - újságírók beadványai alapján - közszereplő politikusok tudományos alkotásainak megismerhetőségével kapcsolatban folytatott.
Egy újságíró egy rádiós dokumentumműsor elkészítéséhez el akarta olvasni Dr. Torgyán József országgyűlési képviselő 1954-ben írt jogi egyetemi doktori disszertációját. A disszertációt őrző kari könyvtárat felügyelő dékán azonban elutasította a kérését. A dékán szerint a szakdolgozat belső intézményi iratnak minősül, mely "rendeltetését tekintve nem a nyilvánosság számára készül, hanem az egyetemi képzési követelmények teljesítésének része", a betekintés csak a szerző előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.
Egy másik újságíró Horn Gyula miniszterelnök 1977-ben írt kandidátusi disszertációját szerette volna elolvasni, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában azonban azt közölték vele, hogy a mű "zárolt anyag", nem kutatható. A disszertáció titkossá minősítésével kapcsolatban folytatott vizsgálat során kiderült, hogy azt sokáig az MTA kézirattára őrizte, de 1994-ben a Tudományos Minősítő Bizottság (a mai Doktori Tanács elődje) bekérte, hogy megvizsgálja indokolt-e még a zárolt kezelés fenntartása.
Az adatvédelmi biztos ajánlásában - az Alkotmánybíróság ismert, e tárgykörrel foglalkozó határozataira utalva - emlékeztetett arra, hogy a demokratikus társadalmakban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, a közérdekű adatok megismerésére. Magyarországon az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett - az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott - "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" 10. cikke szerint a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Az információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha az más alapjog érvényesülése miatt szükséges.
Ajánlásában az adatvédelmi ombudsman utal arra, hogy az egyetemi doktori és a kandidátusi disszertációk tudományos igényű alkotások, melyeket megillet a szerzői jogi védelem. Nem indokolt az ezekbe történő betekintés engedélyezését a szerző hozzájárulásától függővé tenni. A könyvtárak állományába tartozó tudományos művek megismerésének joga elsősorban a könyvtárat alanyi jogon használókat illeti meg (különösen korlátozott nyilvánossággal működő egyetemi vagy kari könyvtár esetén), de ez a jog az ismert politikus szerző személyére, közszereplésére tekintettel más személyeket is megillethet.
A hatályos magyar jog szerint csak az az irat, dokumentum lehet "titkos", vagy "nem nyilvános", amelyet pontosan körülírt jogszabályi felhatalmazás alapján illetékes szervek vagy személyek hivatalos eljárás során megfelelő indokokkal írásban minősítettek, illetőleg amelyek nyilvánosságát törvény korlátozza. A tudományos alkotások megismerhetőségét, ha a szerző országosan ismert közszereplő, politikus, a mű titokminősítése hiányában - tekintettel a társadalom információigényére is - biztosítani kell.
Budapest, 1997. augusztus 6.
Dr. Majtényi László
(198/A/1997)
Forrás: Az adatvédelmi biztos beszámolója az 1997. évről. Budapest, Adatvédelmi Biztos Irodája, 1998.
A közlemény alapjául szolgáló ajánlás itt olvasható.
