A világban sokféle, a demokrácia fokát illetve percepcióját egyetlen mutatószámban összegző, és annak időbeli változásait bemutató demokrácia-index létezik. A HVG-EKINT vállalkozás olyan index létrehozása mellett döntött, amely az alkotmányosság hazai kihívásaihoz, a cikksorozat tárgyához igazodik. Ennek érdekében minden hónapban megküldünk egy, a jogállamiság 10 fő kritériumát tartalmazó állandó kérdőívet a hazai alkotmányjogász szakma képviselőinek – a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének e munkában önkéntes részvételt vállaló tagjainak, valamint más kiváló, de az egyesületbe nem tartozó, általunk felkért szakértőknek -, azzal a kéréssel, hogy a kérdőíven szereplő kijelentések helytállóságát 1-7 közötti skálán (ahol 1 a legrosszabb, 7 a legjobb minősítés) pontozzák. A 10 kérdésre adott pontszámok átlaga képezi a jogállamiság-index aktuális értékét. Az eredményeket a könnyebb érthetőség kedvéért 10-es skálára átszámolva tesszük közzé. A jogállamiság-index alapját adó állandó kérdések mellett ugyanezeknek a szakértőknek havonta egyidejűleg felteszünk néhány további, a havi jelentés aktuális témájához illeszkedő kérdést is, utóbbi témája most a kétharmados parlamenti többség és az alkotmányozás lehetőségének viszonya volt. A május végén első alkalommal negyvenegy szakértőnek kiküldött kérdőívre 40-en válaszoltak.
A nemzetközi demokrácia-indexek készítői is sok esetben alkalmaznak szakértői csoportokat válaszadóként. Mi is azért döntöttünk a hozzáértő szakértői csoport megkérdezése mellett, mert úgy véljük, az ő felkészültségük a leginkább alkalmas az alkotmányosság szakkérdéseinek értékelésére. Mintánk nem tekinthető reprezentatívnak, nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy a résztvevő szakemberek a jogállamiságról feltett kérdésekről összesítve mit gondolnak. A felmérésben önként részt vevők szakmai nézeteiket és, vélhetően, világnézetüket tekintve is sokszínű csoport tagjai, nevük – beleegyezésükkel – lejjebb olvasható.
Demokrácia indexek
A demokrácia indexek alapvetően kétfélék: vagy kérdőíves kutatáson alapulnak, vagy különböző kutatások adatait és az indexben szereplő országok által kiadott adatokat szerkesztik egy indexbe. A sokat hivatkozott Economist által kiadott index vegyíti a kettőt.
A demokrácia indexek szinte mindegyikét, a fogalmi és a módszertani nehézségek miatt, gyakran önkényesnek minősítik, és olykor valóban furcsa eredményeket produkálnak, értékük gyakran attól is függ, hogy a kibocsátó szervezet, mekkora presztízzsel rendelkezik, és nem utolsó sorban, hogy hányan hivatkoznak rájuk.
Néhány fontos példa:
Regionális indexek: A nemzetközi demokrácia indexek mellett vannak földrész, ország specifikus indexek is.
Döntési opciók, megfontolások
1. Kérdőíves kutatás
A demokrácia indexek helyett a jogállamiság mértékének változása időről időre történő kérdőíves kutatással is mérhető.
A rendszeres országos reprezentatív kutatás elvégzése nem látszott célravezetőnek. Ha nem lehet országosan reprezentatív a kutatás, azt kellett eldönteni, hogy kiket kérdezünk meg. Mivel maguk a demokrácia indexek is használnak szakértői válaszokat, a legcélszerűbb választás, ha a jogállamiságról meghatározott szakértői csoportot kérdezünk, havi rendszerességgel. Ez persze azt jelenti, hogy az eredmény az ő véleményüket fogja csak tükrözni, az így kapott adat tehát nem objektív, és nem is reprezentatív.
Tudjuk, bár törekszenek erre, a demokrácia indexek azért távolról sem objektívek.
A reprezentativitással szemben, tekintve hogy kifejezett szakkérdésről van szó, a szakértői csoport megfelelő megoldás.
2. Szakértői csoportok
Annak eldöntése talán a legnehezebb, hogy milyen csoportot tekinthetünk szakértőnek a jogállami figyelő szempontjából.
2.1. Jogászi professzió: ügyvédek, bírák, ügyészek, egyetemi oktatók csoportja
A jogászok csoportja esetében az ügyvédek, közjegyzők szakértősége részben (az általános, de nem a szakirodalmat nyomon követő mélyebb szakértelem értelmében) megalapozott, könnyen el is érhetőek a kamarákon keresztül, a válaszadási hajlandóság azonban korábbi tapasztalatok fényében kétséges. A bíráknál, ügyészeknél, összeférhetetlenségi szempontokra is tekintettel, ez még fokozottabban jelentkezik.
Az egyetemi oktatók: a szakértelem mindenképp igazolható, világnézetileg a csoport sokszínű, szakértelmük magas szintű, elérhetőségük a nyári hónapokban kérdéses.
2.2.Független intézmények
A független intézmények dolgozói esetében egyfelől kérdéses a kérdőív kitöltésére vonatkozó hajlandóság, másfelől az a tény, hogy az ő tevékenységüket is mérni kívánjuk.
2.3.Média
A média esetében a szubjektivitással, és a szakértői pozícióval lehetnek nehézségek, valamint azt is nehéz meghatározni, hogy ki tartozik a médiához és ki nem.
2.4.Egyetemi oktatók
A jogi karok oktatói esetében az összes hazai jogi kar oktatóinak megkeresése, a karok nagy száma miatt szintén meghaladná a lehetőségeinket, amennyiben pedig néhány kiválasztott egyetem oktatóit kérdezzük meg, úgy viszont nehezen indokolható, hogy az egyik egyetem miért került bele a mintába, a másik ellenben miért maradt ki.
Arra is gondoltunk, hogy nem egy teljes jogi kar oktatói közösségét kérdezzük meg, hanem tanszékeket, például az összes alkotmányjogi tanszék oktatóját megkeressük. Az oktatók elérhetősége az egyetemek honlapján biztosított, kérdés azonban, hogy hányan válaszolnak a feltett kérdéseinkre,
3. Választott megoldás, panelvizsgálat
A panelvizsgálat esetében ugyanazokat a személyeket kérdezzük meg időről időre. Ez mutatja meg legjobban a jogállamiság lehetséges változásait. Nehézsége, hogy sokan lemorzsolódhatnak a vizsgálatból.
Mindezen megfontolások alapján esett választásunk a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületére, amelynek együttműködési készségét ezúton is köszönjük. Ez a szervezeti és nem személyi választás nagyban csökkenti azt a veszélyt, hogy a felkért szakértőket akár saját szakmai, esetleg ideológiai preferenciáink alapján is válogathatnánk össze. Mindazonáltal szükség volt arra, hogy az egyesületen kívüli szakembereket is felkérjünk. Tudományos rangokat, címeket nem követeltünk meg, doktoranduszok és elismert szaktekintélyek egyaránt vannak a válaszadók között. Az együttműködést vállalók listájának közzététele, a nyilvánosság garanciáját jelenti arra, hogy a lista nem önkényes szempontokat érvényesít.
A panelvizsgálatban résztvevők: Ádám Antal, Antal Attila, Balogh Zsolt, Bencze Mátyás, Dénes Iván Zoltán, Erdei Marianna, Fleck Zoltán, Gárdos-Orosz Fruzsina, Győrfi Tamás, Hajas Barnabás, Hanák András, Jakab András, Kegye Adél, Kis János, Kiss Barnabás, Koltay András, Kovács György, Körtvélyesi Zsolt, Lápossy Attila, Mátyás Ferenc, Mészáros Szilárd, Mező István, Nagy Boldizsár, Nagy Gusztáv, Novoszádek Nóra, Orbán Balázs, Pap András László, Polyák Gábor, Smuk Péter, Straub Dániel, Sulyok Márton, Szabó Krisztián, Szalai Éva, Szegvári Péter, Szigeti Tamás, Tordai Csaba, Tóth Balázs, Tóth Zoltán, Varga Zs. András, Zsebik Katalin
3.1. Anonimitás
A részvétel nyilvános, de a válaszadás anonim. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy az alkotmányjoggal hivatásszerűen foglalkozók szakmai véleményüket ne vállalnák hivatalosan, de tekintettel voltunk arra, hogy a beosztott és főnöke, doktorandusz és témavezetője is részt vehet a felmérésben. Ezért a választott informatikai megoldás biztosítja, hogy még a kérdőív feldolgozói sem tudják személyhez kötni az egyes válaszokat.
3.2. A kérdőív
A kérdőívek tartalmával kapcsolatban azt kellett mindenekelőtt eldönteni, hogy legyen-e olyan része, amelyet mindig megkérdezünk, vagy csak az aktuális témához kapcsolódjanak a kérdések. Végül úgy döntöttünk, hogy egy tíz kérdésből álló jogállami indexet hozunk létre, amely állandó, de a hónap aktuális témájához kapcsolódóan is teszünk fel kérdéseket, hónapról hónapra.
Az index alapját képező tíz kérdésre 1 és 7 közötti pontszámokat adhatnak a válaszadók, ahol az egyes a legrosszabb, a hetes a legjobb minősítés. Azért döntöttünk a hét pontszám mellett, mert úgy véltük, hogy könnyebben értékelhető eredményt kapunk akkor, ha a válaszlehetőségeknek nincs középső eleme. Ezzel ugyanis csökkenthető annak az esélye, hogy a válaszadók a véleményüket többnyire középre koncentrálják.
A tíz kérdés alapvetően az általunk elképzelt ideális jogállam hat kritériumához kapcsolódik. A jogállamiság index a tíz kérdés átlagából áll össze, még pedig úgy, hogy az egyes kérdések azonos súllyal esnek a latba, mivel véleményünk szerint a kérdésekben szereplő követelmények hasonló mértékben járulnak hozzá a jogállamiság értékeihez.
