ekint embléma

Jogállamfigyelő

elemzés 2010-06-03 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az EKINT a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.

Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.

Rendszeres jelentés a jogállamiság állapotáról

A 2010-ben megválasztott parlament megalakulásával új, eddig nem tapasztalt helyzet állt elő a Magyar Köztársaság történetében: a parlamenti mandátumok harmadánál is kevesebb képviselővel rendelkező, megosztott ellenzék, amelyen belül a köztársasági alkotmány ellenfelei jelentős erőt reprezentálnak, a kívánatosnál kevésbé lesz képes komoly ellensúlyként elvárható ellenőrzési feladatait ellátni. Ebben az új helyzetben felértékelődik az Országgyűlés és a közhatalom körein kívüli kontroll jelentősége. A kormányoldalt az alkotmánymódosítás formai korlátja nem köti, kétharmados többségével, ha akarja, viszonylagossá teheti a kormányt ellensúlyozni hivatott hatalmi ágakat is, azok függetlensége az eddiginél sérülékenyebb. Az államról és az azt fenntartó polgárról, valamint a jogokról szóló viták csúszós lejtőre kerülhetnek, kétségessé válhatnak az 1990-es jogállami forradalom és az általa alkotott köztársaság értékei. Könnyen megeshet, hogy holnap természetesnek tűnik az, ami ma még nehezen elképzelhető. A közhatalom-gyakorlás ellenőrzésének hagyományos megoldásai hosszabb időre meggyengülnek, ez pedig felértékeli azoknak az intézményeknek a tevékenységét, amelyek függetlenek a kormánytöbbségtől és az ellenzék rövidtávú politikai érdekeitől is. 

Mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet, a közhatalmon kívül álló megfigyelőként a HVG és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) közös vállalkozása keretében havonta rendszeresen mérlegre tesszük, miként áll az ország az alkotmányosság alapvető követelményei terén.

A mindenkori közhatalmon számon kell kérni az alkotmányosság elveinek érvényesülését.  Nem a finomhangolást, hanem a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni legalapvetőbb követelményeket kísérjük figyelemmel, vagyis azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk.  

A közhatalmat a következő követelményeket érvényesítő tematika szerint kívánjuk szemmel tartani:

1. Az alkotmányvédelem, ezen belül az alapjogvédelem elért szintje nem csökkenthető.

2. A közhatalom független intézményeinek a parlamenti többség és a kormányzat befolyásától mentesen kell működniük, csak így őrizhetik meg arcukat, a közhatalom gyakorlását pedig a valóban független intézmények folyamatos kontrolljának kell legitimálnia.

3. Fontos, hogy a parlamentáris rendszer határozza meg továbbra is alkotmányos berendezkedésünket, a kormányzat parlament előtti felelőssége és a parlamenti ellenőrzés intézményei nem gyengíthetők.

4. A közhatalom gyakorlása legyen átlátható, a köz-hatalmat gyakorló szervezetek és személyek pedig legyenek számon kérhetőek, az információszabadság elért szintje fejlesztendő, a visszalépés nem elfogadható.

5. A szólás szabadsága csak az alapvető jogok védelmében, és csak arányos mértékben korlátozható, a politika befolyásától mentes sajtó és média szabadságát biztosítani kell.

6. Minden ember individuumként és közössége részeként is egyenlő méltósággal rendelkezik, ennek minden állami meg-nyilvánulást át kell hatnia.

E témakörök szerint folyamatosan értékeljük a közhatalomnak az alkotmányosságot érintő lépéseit és terveit, a törvényjavaslatokat, továbbá a jelöléseket a közjogi pozíciókra. A havi jelentések rövidített változatát a nyomtatott HVG-ben, a hosszabb, teljes elemzést a HVG-online-on (www.hvg.hu) és az EKINT honlapján (www.ekint.org) közöljük. Az egy-egy konkrét kérdésről kialakított saját álláspontunkat rendre szembesítjük az alkotmányjoggal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében végzett véleménykutatás eredményével is. A havi elemzéseket továbbá minden alkalommal kiegészíti a tendenciákat egyetlen mutatószámban kifejező, állandó kérdéseken alapuló HVG-EKINT jogállamiság-index (ennek módszertanáról lásd keretes írásunkat). A kutatást és az elemzéseket az EKINT munkatársai – Majtényi László, Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix – készítik.


Havi jelentések:

2010. május: Havi jelentés (kiemelten a kétharmadról) és rövid összefoglaló (megjelent a HVG 2010. június 3-i számában)

2010. június: Havi jelentés (kiemelten a független intézményekről) és rövid összefoglaló (megjelent a HVG 2010. július 1-i számában)

2010. július: Havi jelentés (kiemelten a sajtó szabadságáról és médiairányításról)

2010. augusztus: Havi jelentés (kiemelten az állam átláthatóságáról)

2010. szeptember: Havi jelentés (kiemelten a választásokról)

2010. október: Havi jelentés (kiemelten az alkotmányozás eljárási kérdéseiről)

2010. november: Havi jelentés (kiemelten a tulajdonhoz való jog védelméről)

2010. december: Havi jelentés (kiemelten az alkotmányellenes alkotmánymódosítás megsemmisítésének lehetőségéről)

2011. január: Havi jelentés (kiemelten a független szervek működéséről)

2011. február: Havi jelentés (kiemelten az alkotmányos jogelvek áttörése legitimációjának kérdésköréről)

2011. március: Jogállamtalanítás

A Jogállamfigyelőhöz kapcsolt Jogállamiság-index készítésének módszertanát itt olvashatja el.

Legolvasottabb bejegyzések