Ha létrejön a politikai konszenzus, a magyar Országgyűlés valóban képes az Alkotmányt és a Büntető Törvénykönyvet úgy módosítani, hogy az Alkotmány szövegével összhangban álló büntetőjogi tilalmat fogalmazzon meg. Az azonban, hogy ez a lehetőség fennáll, még nem teszi a büntetőjogi szankcionálást megfelelő reakcióvá.
Törvényt módosítani gyors, olcsó és látványos. De van valaki, aki komolyan gondolja, hogy a Büntető Törvénykönyv pár soros kiegészítése megoldja a rasszizmus, az antiszemitizmus problémáját? Van valaki, aki komolyan gondolja, hogy a Holocaust-tagadás papíron szereplő tilalma el fog vezetni ahhoz, hogy az ilyen nézetek vallói lényegesen kevesebben lesznek? Ehelyett: ha az ilyen állításokat az állam üldözi, akkor gyanú fogja övezni a cáfolatot. Maga az állam kreálhat mártírokat a rasszistákból és az antiszemitákból, akiknek a hívei nézeteik kifejezésére meg fogják találni a még be nem tiltott más szavakat, és meg fogják találni a még be nem tiltott helyszíneket.
Meggyőződésünk, hogy a büntetőjogi tilalom többet árt, mint használ. Nem arról van szó, hogy a gyűlöletre uszítókat ne kellene üldözni, hanem arról, hogy a történelmi tényeket meghamisítókat – ha uszítást nem követnek el – nem kell börtönnel fenyegetni. Meggyőződésünk, hogy a mai középiskolás nemzedékben és a következő generációkban nem akkor lesz kevesebb antiszemita és rasszista, ha a parlamenti képviselők megszavaznak két törvénymódosítást. Hanem akkor, ha azt látják, hogy Magyarország szembenézett a II. világháborús borzalmakért viselt felelősségével. Akkor, ha szűkebb és tágabb környezetükben, az iskolában, a médiában és minden közszereplői megnyilatkozásban az antiszemitizmus, a rasszizmus szilárd erkölcsi elítélésével találkoznak. A zsidókkal, romákkal, és melegekkel szembeni gyűlöletet az így kialakítható zsigeri erkölcsi elítélés, és nem az aktuálpolitikai szándékoktól vezérelten farigcsált törvény képes megakadályozni.
Vannak olyanok, akik a büntetőjogi fellépést elutasítókat besorolják a Holocaust-tagadók sorába. Ez demagógia. A Holocaust-tagadókat, az antiszemitákat, rasszistákat, homofóbokat megvetjük. De kiállunk amellett, hogy mindenkinek joga van elmondani a gondolatait, akkor is, ha azok megvetendők.
(Az Eötvös Károly Intézet a szólásszabadság védelmével kapcsolatos álláspontját bővebben az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában tette közzé. A Tézisek a szólásszabadság védelmében című írásunk a honlapunkon is elérhető.)
Budapest, 2009. április 27.
Eötvös Károly Intézet
