A cikk eredetije itt érhető el.
2008.10.20. Jogi Fórum / Antal Attila
2008. október 14-én tartották az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Stiftung Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című rendezvénysorozatának Egy független ország című beszélgetését. A Jogi Fórum jelen volt a rendezvényen.
A vitaest előadói Chronowski Nóra, egyetemi docens (PTE ÁJK), Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász (CEU, ELTE ÁJK) és Sonnevend Pál, egyetemi docens (ELTE ÁJK) voltak. A vitát Szabó Máté Dániel, az EKINT igazgatója moderálta. Az előadók prezentációi és az ezt követően kialakult diskurzus azt a témát igyekeztek körüljárni, hogy milyen hatással volt hazánk szuverenitására az uniós csatlakozás.
Már Nagy Boldizsár utalt a vita kezdetén arra, ami később az egész beszélgetést áthatotta (tulajdonképpen a beszélgetés egyik tanulságaként is felfogható): nevezetesen, hogy a szuverenitásnak több olvasata, több értelmezési lehetősége van. Az előadó kifejtette: éppen ezen okból nem lehet minden esetben eldönteni azt, hogy nőtt-e, csökkent-e a szuverenitás, hiszen nem tisztázott mindig a fogalom minőségének mibenléte. Nagy Boldizsár a csatlakozás utáni szuverenitás kérdéséről elmondta, hogy a külső határokon az illegális átlépések lehetősége csökkent. Az állampolgárság tekintetében pedig semmi sem történt a belépés óta. Trendként jelentkezik az állampolgárság és a politikai részvétel szétválása, azonban ez helyi szinten azzal oldották meg, hogy az EU állampolgároknak aktív/passzív választójoguk van. Véleménye szerint a csatlakozással a nemzetközi jogi értelmű szuverenitás felől nem történt minőségi változtatás.
Chronowski Nóra, a rendezvény második előadója kifejtette: a nemzetközi jog extern, az alkotmányjog pedig intern megközelítést ad a szuverenitás fogalomnak. Tényként fogadta el az előadó, hogy politikailag egyre kevesebb értelme van a szuverenitásnak, de alkotmányjogilag nem. A szuverenitásnak van értelme és az alkotmányok is foglalkoznak vele. Az egyetemi oktató három aspektust emelt ki: népszuverenitás, jogszuverenitás és állami szuverenitás. Chronowski Nóra elmondta: a népszuverenitást a nemzetközi jog elutasítja. A jogszuverenitás azt jelenti, hogy a jogállamban a jog a szuverén. A belső, állami szuverenitás a felségjogok összessége, az EU tagság éppen ennek gyakorlását érinti, a jogszuverenitást csak annyiban, hogy a közösségi jog elsődlegességet kíván meg. Az előadó ismertette azt a tendenciát, mely szerint az Európai Bíróság egyre inkább kezd beleavatkozni a tagállami hatáskörökbe, s többen azt várják a nemzeti Alkotmánybíróságoktól, hogy ezt megakadályozzák. A szuverenitás kapcsán megemlítette továbbá: az EU-ból ki is lehet lépni, ez a Lisszaboni Szerződésben is rögzítésre kerülne.
Sonnevend Pál a magyar állam nemzetközi síkon értelmezett kihívásairól (nem fenyegetéseiről) beszélt. Ezt két irányban tematizálta: a nem EU-ból érkező és az EU-ból érkező kihívásokra. A nem EU-ból érkező kihívásokról elmondta, hogy a nemzetközi helyzetből fakadó kényszerű kötöttségek kihívást teremtenek a magyar joggal szemben (példaként hozta az előadó a légi utasok adatainak továbbításáról szóló EU-USA egyezményt). A nem EU-ból érkező kihívások többsége olyan, amely nem jogi kötelezettségből, hanem politikai-nemzetközi státusból fakad, kitérni nem nagyon lehet (jogilag sem). E kihívásokat egy szűk politikai térben lehet csak kezeli: ehhez járulhat hozzá egy (hivatkozható) konzekvens alkotmánybírósági gyakorlat és a politikai szereplők karakteres magatartása. Az EU-ból érkező kihívásokról elmondta, hogy azok jogi kötöttségeket jelentenek. Az első pillér tulajdonképpen a nemzeti Alkotmánnyal szemben is érvényesül, azonban az Alkotmány 2/A. §-ából jogértelmezéssel levezethető az alkotmányellenes közösségi jog tilalma, amely egy minimális garanciát jelent.
A prezentációk utáni előadói és közönségből eredő hozzászólások alaposan körüljárták a szuverenitás fogalmát, annak alakulását hazánkban. A diskurzus megmutatta, hogy a szuverenitás fogalomról nem csupán az alkotmányjogászok és a nemzetközi jogászok véleménye tér el, hanem számos értelmezési mód kínálkozik. A magyar szuverenitás alakulásának felvázolásához szükséges mindenekelőtt a szuverenitás fogalmának tisztázása . A beszélgetés mindkét irányba előremutató volt.
