A magyar politikai élet egyik válságjelensége, mikor különféle gondolkodású, de párbeszédképes politológusok, közírók, jogászok egy hosszúkás asztal mellett ülnek, kardigánban, farmerben, ásványvizet isznak, és azt mondják: valami baj van.
Megint ez történt: az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Stiftung magyarországi központja által szervezett keddi rendezvényen Majtényi László moderálásával Halmai Gábor jogász, Bitskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, Tölgyessy Péter alkotmányjogász és Körösényi András politológus vitáztak arról, mi veszélyezteti a Magyar Köztársaság közjogi rendszerét.
A négy szakértő előadása abból a szempontból egy irányba mutatott, hogy mindannyian látnak olyan tendenciákat, melyek a parlamentarizmus felől az elnöki típusú, vagyis az erős vezetőkre építő hatalomgyakorlás irányába mutatnak. A problémák egyik gyökerére a Majtényi László által felemlegetett vicces mondás is rámutat, miszerint a magyar alkotmányba a legtöbbet Buharin és Tölgyessy Péter írt.
Mélyen gyökerezik
Sok probléma már a rendszerváltáskor újraalkotott alkotmány és az akkor kialkudott hatalmi rendszer létrejöttének visszásságaiba bele volt kódolva - hangzott el. Ennél még régebbi befolyásoló tényező az a hagyomány is, amire Tölgyessy Péter mutatott rá. Eszerint Magyarországon a parlamentarizmusnak és az erős vezető kultuszának is egyszerre van hagyománya.
Bitskey Botond szerint a köztársasági elnök szerepköre leginkább a "jól megfontolt tartózkodás a legtöbb ügyben", azonban sok a még tisztázatlan hatáskör. A köztársasági elnöknek politikailag a nemzeti egységet kell megtestesítenie, ez azonban nehezen definiálható fogalom, mely az elvárások szintjén teremthet félreértéseket.
Bitskey az utóbbi idők negatív és veszélyes tendenciájának tartja, hogy a közvélemény prominens képviselői próbálják befolyásolni és "nyomni" a köztársasági elnököt egy bizonyos ügyben való lépés, vagy állásfoglalások megtételére, mely szerinte rombolja az elnöki hivatal tekintélyét.
Magas elvárások
A közvélemény elvárásai más szempontból is befolyásolják a hatalmi rendszer működését. Tölgyessy Péter szerint hiába képzelték úgy a szakértők annak idején, hogy a magyar demokrácia a politikusok, a piac, a társadalmi és a civil szervezetek együttes működésén fog alapulni. Ez azért nem megy, mondta, mert a társadalom vezérelvűsége nagyon erős, és nevesíthető vezetőket, egyértelmű szereplőket vár el az ország irányítójaként.
Tölgyessy Péter és Halmai Gábor szerint a rendszerváltáskor létrehozott magyar hatalmi rendszer, melyet sokban befolyásolt az akkori politikai mozgástér, alapvetően parlamentáris, "naiv demokrácia" volt. Halmai szerint viszont már elég hamar, szinte mindegyik párt részéről láthatóak voltak olyan törekvések, hogy ezt egy elnöki jellegű, a kinevezett tisztségeknek, vezetőknek nagyobb hatalmat adó demokrácia felé tolják el.
Halmai szerint az utóbbi években ismét felerősödtek a parlamentáris rendszer gyengítését célzó törekvések. Az egyik ilyen a népszavazás intézménye, a hozzá kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokkal. Halmai szerint a március 9-i népszavazás engedélyezése súlyos károkat okozott a jelenlegi rendszernek. A másik, parlamentáris rendszert feszegető törekvés Halmai szerint Sólyom László aktív politikai részvétele, például a 2006-os zavargások idején tett kijelentései, vagy az ombudsman-kinevezési ügy.
Elnökösödés
Tölgyessy Péter szerint a miniszterelnöki pozícióban is megfigyelhető az erős vezető irányába való elmozdulás. Orbán Viktor próbált meg először elmozdulni innen egy "elnökibb" pozíció irányába. Orbán ezt még leginkább csak a személyes fellépés szintjén tette. Medgyessy Péter, és főleg Gyurcsány Ferenc viszont már intézményesített, szabályokban rögzített formában folytatta.
A miniszterelnökök hatalmának növekedésével Körösényi András is egyetértett. A politológus szerint, ha problémát kell keresni a magyar közjogi rendszer környékén, akkor az a miniszterelnökök "elnökösödése". Ez összefügg azzal, hogy a választási rendszer Magyarországon - részben ellentétben a várakozásokkal - két nagy politikai blokk által uralt politikát szült, melyből a miniszterelnök az egyik vezére.
Körösényi András arra az abszurd helyzetre is rámutatott, hogy több, a parlamentarizmus szigorítását célzó rendelkezést népszavazással lehetne bevezetni. Halmai Gábor viszont attól fél, hogy ha egy politikai erő kétharmados többséget szerez legközelebb, akkor hozzányúlhatnak az alkotmányhoz, de pont az elnöki típusú rendszer erősítésének a javára.
Tölgyessy szerint "óriási problémák" vannak a magyar parlamentarizmussal. Eleve kompromisszum szülte, túl nagyok vele szemben az elvárások, a pártok pedig mind letértek ennek az útjáról. Tölgyessy Péter szerint ma a "putyinizmus" felé halad a jelenlegi rendszer, ez azonban csak rövidtávon lesz működőképes.
Kiss Ádám, Hírszerző
A cikket a Hírszerző engedélyével vettük át.
