Az alkotmányos rend szerint nálunk a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Az Alkotmány ugyancsak rendelkezik a köztársasági elnök megválasztását megelőző jelölésről is. A jelölés, hasonlóképpen a választáshoz, a közjogi szerkezet és az Alkotmány betűje szerint is az országgyűlési képviselők kötelezettsége. A modern parlamentarizmus működésének törvényszerűségei, a kialakult alkotmányos szokások és szabályok szerint úgy a jelölés, amint a választás, nem egyénenként a képviselők, hanem a parlamenti pártok kezébe került. A párbeszéd a közjogi szereplők között ugyanolyan fontos, mint a tájékozott közvélemény lépviselői és a parlamenti képviseletet a frakciók útján irányító pártvezető politikusok között. Ebben az eszmecserében szerepet kaphatnak - mint ahogy kaptak eddig is - társadalmi kezdeményezések, de az első és az utolsó szó is a pártoké. A köztársasági elnök megválasztása az év legfontosabb közjogi eseménye. Olyan döntés előtt állunk, mely akár hatással lehet az ország jövőjére is. Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a parlamentben képviselt pártok alkotmányos kötelezettsége, hogy az elnökválasztást megelőző időszakban nyilvános vitákban fejtsék ki és képviseljék álláspontjukat a köztársasági elnök megválasztása ügyében. A kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett- alkotmányos követelmény egyfelől világos beszéd, ám ugyanakkor eléggé tág értelmezést is lehetővé tesz ahhoz, hogy a parlament és annak közjogi szereplői, méltóságuk maradékát megőrizve, értelmes érvekre törekvő vitát folytassanak.
A pártok egyrészt kötelesek megnevezni jelöltjeiket, másrészt kötelesek indokolni - ide értve az elutasítást is - választásukat. Nem érhetik be annyival, hogy kihúznak neveket egymás listáiról. Ki kell fejteniük, hogy az általuk támogatott vagy éppen elutasított jelöltek korábbi közéleti pályájuk fényében szerintük miért felelnek meg vagy nem felelnek meg az említett alkotmányos követelménynek. Például kapcsolódik-e a nevükhöz olyan lépés, amely alkotmányos szempontból erősen bírálható. E közlések másodlagos, de ugyancsak fontos hozadéka, hogy általa a közvélemény tájékozódhat arról, hogy a politika formálói miként vélekednek Magyarországról mint alkotmányos államról.
A magyar alkotmányos rendben a parlamenti pártok e kötelezettségüket nem háríthatják át senkire.
Budapest, 2005. május
