ekint embléma

A miniszterelnök javaslatairól

álláspont 2004-02-20 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

A miniszterelnök javaslatai érinthetik az alkotmányos berendezkedés alapjait, és megváltoztatnák a magyar állampolgárok és az Európai Unió viszonyát.

A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a napokban olyan javaslatokkal lépett az ország nyilvánossága elé, amelyek az alkotmányos berendezkedés alapjait érinthetik, illetve a magyar állampolgárok és az Európai Unió viszonyát változtatnák meg. Az Eötvös Károly Intézet a következő észrevételeket fogalmazza meg a kormányfő javaslataival kapcsolatban.

A miniszterelnök a közvetlen köztársasági elnök-választás és az Országgyűlés létszámának csökkentése - közvetve az egész választási rendszer megváltoztatása - felvetésével Magyarország államszerkezeti rendszerének legfontosabb alkotmányos alapkérdéseiről kezdeményezett vitát. Ebben a tekintetben általánosságban megfogalmazható az a követelmény, hogy alkotmányreformra csak speciális körülmények között ésszerű törekedni, nevezetesen akkor, ha az alkotmányos rend részben vagy egészben alkalmatlanná válik az ország és közjogi intézményeinek működtetésére, politikai viszonyainak szabályozására, és ha a legfontosabb politikai szereplők egyetértenek abban, hogy alkotmányozási kényszerhelyzet van. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn , akkor az átfogó alkotmánymódosítás felvetése a létező intézmények autoritását veszélyezteti. A kormányfő felvetése azt sugallja, hogy az alkotmányos berendezkedéssel alapvető baj van. Az Eötvös Károly Intézet szerint ez az állítás megalapozatlan, és az alkotmányozás más említett feltételei sem teljesülnek. Ezért a kormányfő javaslatai - érdemi tartalmuktól függetlenül is - időszerűtlenek.

Áttérve a javaslatok érdemi vizsgálatára, a miniszterelnök felvetette, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés helyett a választópolgárok válasszák meg. A közvetlen elnökválasztásnak csak akkor van értelme, ha a kormánytól végrehajtói jogosítványokat adnának át az elnöknek. Ha az elnöknek nincsen végrehajtó hatalma, akkor a választók nem választhatnak valódi, egymással vitázó programok közül. Ilyen körülmények között a közvetlen választás megalapozatlan várakozásokat ébreszt a választókban, ezért alkalmas az alkotmányos rend iránti bizalom csökkentésére. Ezért várjuk, hogy a kormányfő kifejtse, javaslata értelmében milyen jogköröket kívánna átadni a köztársasági elnöknek. Ez viszont teljesen átformálná az alkotmányos berendezkedést, a hatalmi ágak rendszerét, ezért önmagában is alapos indoklásra szorul.

Az Országgyűlés létszámának csökkentése megfontolásra érdemes elképzelés, jó érvek szólnak mellette-bár a miniszterelnök által említett takarékosság nem tartozik ezek közé. Logikus, ha a parlament létszáma az ország, és nem az ülésterem méretéhez igazodik. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a törvényhozásban helyet foglaló képviselők száma viszonylag alárendelt szempont az alkotmányos elrendezés egészét tekintve, és ha nincs sürgető szükség a reformra, akkor kérdéses, hogy ésszerű-e a választási rendszert megbolygatni. Ha a választási rendszer reformjára kerülne sor, akkor a törvényhozás létszáma csak egy a figyelembe veendő szempontok sorában.

A miniszterelnök azt is javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös listát állítson az európai parlamenti választásokra. Ez az európai parlamenti képviselők nép általi megválasztását lényegében a pártok általi előre meghatározott arányok szerinti delegálásra cserélné. A közös lista ellentétes a demokratikus pluralizmus szellemével, de ellentétes az uniós intézmények fejlődési irányával is. A kormányfő javaslata szembefordul ezzel a fejlődési iránnyal.


 Budapest, 2004-02-20

 Majtényi László

 Miklósi Zoltán

Legolvasottabb bejegyzések