A miniszterelnök a közvetlen köztársasági elnök-választás és
az Országgyűlés létszámának csökkentése - közvetve az egész választási rendszer
megváltoztatása - felvetésével Magyarország államszerkezeti rendszerének
legfontosabb alkotmányos alapkérdéseiről kezdeményezett vitát. Ebben a
tekintetben általánosságban megfogalmazható az a követelmény, hogy
alkotmányreformra csak speciális körülmények között ésszerű törekedni,
nevezetesen akkor, ha az alkotmányos rend részben vagy egészben alkalmatlanná
válik az ország és közjogi intézményeinek működtetésére, politikai viszonyainak
szabályozására, és ha a legfontosabb politikai szereplők egyetértenek abban,
hogy alkotmányozási kényszerhelyzet van. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn ,
akkor az átfogó alkotmánymódosítás felvetése a létező intézmények autoritását
veszélyezteti. A kormányfő felvetése azt sugallja, hogy az alkotmányos
berendezkedéssel alapvető baj van. Az Eötvös Károly Intézet szerint ez az
állítás megalapozatlan, és az alkotmányozás más említett feltételei sem
teljesülnek. Ezért a kormányfő javaslatai - érdemi tartalmuktól függetlenül is
- időszerűtlenek.
Áttérve a javaslatok érdemi vizsgálatára, a miniszterelnök felvetette, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés helyett a választópolgárok válasszák meg. A közvetlen elnökválasztásnak csak akkor van értelme, ha a kormánytól végrehajtói jogosítványokat adnának át az elnöknek. Ha az elnöknek nincsen végrehajtó hatalma, akkor a választók nem választhatnak valódi, egymással vitázó programok közül. Ilyen körülmények között a közvetlen választás megalapozatlan várakozásokat ébreszt a választókban, ezért alkalmas az alkotmányos rend iránti bizalom csökkentésére. Ezért várjuk, hogy a kormányfő kifejtse, javaslata értelmében milyen jogköröket kívánna átadni a köztársasági elnöknek. Ez viszont teljesen átformálná az alkotmányos berendezkedést, a hatalmi ágak rendszerét, ezért önmagában is alapos indoklásra szorul.
Az Országgyűlés létszámának csökkentése megfontolásra érdemes elképzelés, jó érvek szólnak mellette-bár a miniszterelnök által említett takarékosság nem tartozik ezek közé. Logikus, ha a parlament létszáma az ország, és nem az ülésterem méretéhez igazodik. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a törvényhozásban helyet foglaló képviselők száma viszonylag alárendelt szempont az alkotmányos elrendezés egészét tekintve, és ha nincs sürgető szükség a reformra, akkor kérdéses, hogy ésszerű-e a választási rendszert megbolygatni. Ha a választási rendszer reformjára kerülne sor, akkor a törvényhozás létszáma csak egy a figyelembe veendő szempontok sorában.
A miniszterelnök azt is javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös listát állítson az európai parlamenti választásokra. Ez az európai parlamenti képviselők nép általi megválasztását lényegében a pártok általi előre meghatározott arányok szerinti delegálásra cserélné. A közös lista ellentétes a demokratikus pluralizmus szellemével, de ellentétes az uniós intézmények fejlődési irányával is. A kormányfő javaslata szembefordul ezzel a fejlődési iránnyal.
