ekint embléma

ELEGY: Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához

hírek 2020-10-11 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) Közjogi Szakbizottságának munkaanyaga.

A Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához c. munkaanyagot a téma szakértői önkéntes munkában készítették el, amellyel az alkotmányos Magyarország létrehozásához szeretnének hozzájárulni. Alábbiakban e szakmai anyag rövid összefoglalója olvasható.


1. A szabad, demokratikus és szolidáris Magyarország felépítésének követelményrendszerében az alkotmányosság helyreállítása az első feladat. Az Alaptörvény nem kapcsolódik a magyar alkotmányosság progresszív hagyományaihoz, aminthogy idegen a konzervatív szabadelvűség hazai tradícióitól is. A 2010 utáni autokratikus átmenet negatív élményei viszonyítási alapot jelentenek. Meg kell akadályozni, hogy a jövőben bármely kétharmados többséghez jutó politikai erő szétdúlja az alkotmányosságot. Magyarország végleges alkotmányának az 1848-as áprilisi törvények, az 1946. évi I. törvény szelleméhez közelállónak és az ezek örökösének tekinthető 1989-es alkotmányozás közjogi hagyományai folytatójának kell lennie a hatalommegosztás, a hatékony alapjogi jogvédelem biztosításával. Ebben az értelemben konzervatív alkotmányozási feladat előtt állunk. Az 1989-es alkotmány megoldásaitól nem akkor térhetünk el, ha van néhány tetszetős, eddig ki nem próbált ötletünk, hanem csakis akkor, ha az eltérésnek kifejezetten kényszerítő indoka van. Eredeti alkotmányozás előtt állunk. Az alkotmányt népszavazásnak kell megerősítenie.

2. Újra kell alkotni a 2010 után lényegében kiüresített önkormányzati autonómiát. Érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, azaz csak olyan feladatok kerülhetnek magasabb (központi) szintre, amelyek helyi (középszintű) megoldása nem lehetséges. Az önkormányzati jogokat alkotmánybírósági, bírói jogvédelem illesse meg. Garantálni kell az önkormányzatok gazdasági függetlenségét. Az önkormányzatok törvényes működésének felügyelete a felsőbb közigazgatási szerv és a bíróságok feladata.

3. A javasolt választási rendszerben megmaradnak az egyéni körzetek, a rendszer a küszöböt átlépő pártokra nézve mégis arányos marad, mivel a frakciók nagysága, anélkül, hogy több fordulót kellene tartani, arányos az egyes pártokat támogató szavazatok egymáshoz viszonyított számával. Meg kell szüntetni a választási eljárást közismerten mérgező ajánlási rendszert. A kampányköltések tekintetében szigorú elszámolásra kell kötelezni a jelölteket és a pártokat. A rendezni kell a határon túl, illetve a magyarországi, de külföldön élő vagy külföldön tartózkodó magyarok választójogának gyakorlását, a nemzetiségek képviseletét. A kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jelöltállítási jogát meg kell szüntetni.

4. Az igazságszolgáltatás szabályozásának meg kell akadályoznia a szervezeti, korporatív vagy személyi túlhatalom kialakulását. A bírói önkormányzás hatásköreit meg kell erősíteni. A bírák által választott testület mellett az igazságügyi kormányzatnak is lehet szerepe: az adminisztratív feladatokat ellátó Országos Bírósági Hivatal vezetőjének kinevezése. A koncepció a bíróság külső és a bírók belső függetlenségének erősítésére (pl. vezetői hatáskörök, fegyelmi ügyek tekintetében) is javaslatokat tesz. A kormány alá rendelt ügyészség esetében a Legfőbb Ügyész kinevezése a végrehajtó hatalom hatásköre az ezzel járó politikai felelősséggel. Mind a kinevező, mind a felettes ügyész utasítási joga korlátozott és mindig írásba foglalt.

5. Alapjogvédelem körében az alkotmánybíráskodás, a bírói jogvédelem és a nem bírói jogvédelem terén az ombudsmani, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) működéséről írunk. Az alapjogi jogvédelem függetlenségét helyre kell állítani. A szakmailag alkalmas és független személyek kiválasztására megoldásként alkalmazhatóak az ún. „Párizsi Alapelvek” – amelyek az ENSZ Közgyűlésének 1993. december 20-án fogadott el: a) a pozíció nyilvános meghirdetése, b) törekvés arra, hogy a lehető legtöbb, különböző társadalmi csoportok széles körét képviselőjelölt közül lehessen választani, c) széleskörű konzultáció és/vagy részvételi lehetőség biztosítása a jelentkezési, kiválasztási és jelölési eljárás során. Bár az ENSZ közgyűlése ezt a határozatát az ombudsman-jellegű intézmények kapcsán hozta, ezen alapelvek érvényesek lehetnek – a bíróságok kivételével – teljes alapjogvédelem területén is a személyi kiválasztásnál.

Helyre kell állítani a független szakosított ombudsmani intézményeket.

6. A 2010 óta tartó jogszabályi, intézményi és piaci átalakítások lényegében felszámolták a sajtószabadságot. A sajtószabadság helyreállítása a mára kialakult torz médiarendszer visszabontását is jelenti. Az alkotmányos helyreállítás után csak nagyon szűk körben lesz szükség speciális médiajogi eljárások és jogkövetkezmények fenntartására, a jelenleginél sokkal szűkebb kompetenciájú, kevesebb mérlegelési mozgástérrel rendelkező médiahatóság létrehozása indokolt. A fő cél a társadalmi jelenségek médiabeli megjelenésének figyelemmel kísérése, nyilvános megvitatása, napirenden tartása. Erre egy ombudsman-jellegű intézmény lenne alkalmas. A közszolgálati igényeket átlátható és nyilvános eljárásban megfogalmazó, szigorú belső kontrollmechanizmusokkal működő közmédia kialakítására van szükség. Az önkormányzati médiát ugyancsak függetlenné kell tenni.

Legolvasottabb bejegyzések