A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt:   

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a Századvég-csoport az év első felében közel egymilliárd forintért készített közpolitikai tanulmányokat, és a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67%-át felhasználta.   

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   

Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének indítványát, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte a testülettől. Az indítványbasn foglaltakkal szemben az Eötvös Károly Intézet amicus curiae beadványt fogalmazott meg, az Alkotmánybíróságot az érveink meggyőzték.   

Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   

Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   

E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   

A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.   

Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   

Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   

Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.   

A Közép-európai Egyetemen sajtóbeszélgetésre kerül sor a környezeti adatok hozzáférhetőségéről, az információszabadságról és a témában megrendezésre kerülő hétvégi háromnapos nemzetközi konferenciáról.   

Két alapérték közös területéről szólnak a következő oldalak és az azt követő tanulmány: a környezet védelméről és az információ szabadságáról. Mindkét érték önmagában is olyan jelentőségű, amelyet a XXI. században nem szokás megkérdőjelezni. Az előbbi a környezetünk kétségbeejtő pusztulása, a saját magunkkal és a jövő generációkkal, valamint a föld többi élőlényével szembeni felelősségünk miatt megkérdőjelezhetetlen, utóbbi pedig azért, mert a demokratikus társadalmunk egyik tartóoszlopa, a közügyekről folytatott nyílt vita előfeltétele, mert eszközt ad az állampolgár kezébe a közhatalom átláthatóságára, és segíti az egyén életét befolyásoló döntéseit is. E két érték a környezeti adatok megismerésének szabadságában találkozik. A következő tanulmány azt tárja fel, hogy ma Magyarországon milyen mértékben nyilvánosak a környezeti információk, és törvényalkotási, valamint széles értelemben vett jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg az ezen adatok teljes körű napfényre kerülése érdekében.   

Az elmúlt évben átfogó kutatást végeztünk az elektronikus információszabadság közzétételi szabályainak való megfelelésről és az elektronikus adatigénylés magyarországi gyakorlati lehetőségéről.   

A bürokrácia alapegysége az irat, ami ma már rendszerint nem papiros. Közege ezer évig az elfüggönyözött, homályos tér volt, ma már elvben a kitárt ablakok, a beömlő fény. - Az Eötvös Károly Intézet kutatási beszámolója a Népszabadságban   

Az Országgyűlés 2005. július 4-én elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amelyet igen nagy részben az Eötvös Károly Intézet készített elő.   

"Tegnap éjjel elküldött elektronikus levelét - melyből az is kitűnik, hogy fővárosi közgyűlések "video-formátumú internetes közvetítés és archiválására" irányuló javaslatát a mai nap folyamán kívánja megtenni -, most reggel olvasom."   

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából az Eötvös Károly Intézet 2003 őszén tanulmányt készített az elektronikus információszabadság hazai megvalósításának lehetőségeiről. A tanulmány a külföldi példák és tapasztalatok bemutatásán és elemzésén túl foglalkozott az elektronikus információszabadságnak a magyarországi jogalkotásban és gyakorlatban fellelhető nyomaival: a kötelező elektronikus közzétételt előíró jogszabályok vizsgálatával, valamint az állami és önkormányzati szervek honlapjainak a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló elemzésével. A tanulmány azzal az igénnyel készült, hogy az információs jogok állapota és a hazai és nemzetközi joggyakorlat felmérésével meggyőző erővel mutassa be az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése miatti szükségességét. 2004 júniusában a minisztérium azzal bízta meg az intézetet, hogy az előtanulmányok eredményeit felhasználva készítse el az elektronikus információszabadság megvalósulását szolgáló törvény szabályozási koncepcióját, amely alapján előterjesztés készíthető a jogalkotó számára a törvény megalkotására. Az Eötvös Károly Intézet a koncepciót az alábbi szakértőinek közreműködésével a megbízás szerint elkészítette.   

A kormányzati működés átláthatósága és a működéssel kapcsolatos közérdekű adatok, a döntéshozatali eljárás, a döntéseknél mérlegelt szempontok, stb. megismerhetősége minden demokratikus jogállamban alapvető követelmény. Az állampolgárok csak akkor formálhatnak kompetens véleményt a közhatalom működéséről, és csak akkor hozhatnak tájékozott döntést a különböző választási helyzetekben, ha hozzáférhetnek a véleményalkotáshoz és döntéshez szükséges alapvető információkhoz.   

A bíróságok a törvényesség letéteményesei: feladatuk, hogy az állampolgárok és az intézmények jogvitáit kötelező jelleggel eldöntsék. A bíróságokat hagyományosan jellemzi a nyilvánosság zajának kerülése. Ez a törekvés nem idegen a bírói függetlenség alkotmányos értékétől. Mindazonáltal a bíróságok az állami hatalomgyakorlás részei, s az esetükben is biztosítani kell a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke maga is többször állást foglalt a nyilvánosság mellett. Az Eötvös Károly Intézet 2003. júliusa és szeptembere között azt vizsgálta meg, hogy a megyei, illetve a megyeszékhelyeken működő városi bíróságok milyen gyorsan és kielégítően tesznek eleget annak a követelménynek, hogy a működésükre vonatkozó adatokat az állampolgárok számára hozzáférhetővé tegyék.   

Az Eötvös Károly Intézet felmérése a megyei jogú városok hivatalos honlapjairól