ELEMZÉSEK

Iskolai ünnepségek és pártpolitika - Az Eötvös Károly Intézet elemzése

A médiában számos alkalommal találkozhatunk olyan esetekkel, amikor iskolai ünnepségeken politikus vesz részt, vagy az iskola állami, nemzeti ünnep alkalmával együtt ünnepel az önkormányzattal. Sőt bizonyosan többségünknek személyes vagy közvetett tapasztalata is van olyan iskolai ünnepekről, ahol a pártpolitika valamilyen formában megjelent az eseményen.



Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) a Történelemtanárok Egyletével (TTE) közösen 2015. április 1-től egyéves átfogó programot indított azért, hogy a közvélemény és az oktatási közösségek számára nyilvánvalóvá váljon: egy demokráciában mi elfogadható és mi nem az oktatás és a politika viszonyában. Célunk, hogy politikai nézetei miatt senki ne szenvedjen hátrányt a közoktatásban. Pedagógusok személyes beszámolóiból értesült az EKINT arról, hogy főként kisebb települések önkormányzatai elvárják az iskoláktól az önkormányzat ünnepi műsorának szervezését és/vagy az azon való részvételt. Az ilyen elvárás alaptalan és jogsértő, ezért döntöttünk úgy, hogy részletesen is foglalkozunk a témával, kiterjesztve a vizsgálatot arra a szintén elterjedt gyakorlatra, hogy az iskolák ünnepségein politikus vendégek is jelen vannak.

1. Pártpolitika az ünnepségeken

A nem reprezentatív kérdőívünkre érkezett válaszok (179 db) is alátámasztják feltevésünket. A válaszadók 67%-a számolt be arról, hogy előfordult már, hogy az önkormányzat nemzeti, állami vagy egyéb ünnepekről megemlékező rendezvényén részt vettek iskolája tanárai, dolgozói, diákjai. Továbbá a kérdőívet kitöltők 54%-ának iskolájában vett már részt politikus az iskolai ünnepségen. Magyarországon tehát általános jelenség, hogy a pártpolitika és az oktatás összekapcsolódik. Különösen jellemző ez az ötvenezer főnél kisebb településekre, ahol 89% az aránya azoknak, akik válaszai szerint az önkormányzat ünnepségén az iskola is részt vett valamilyen formában, és az iskolai ünnepségék 62%-án vett már részt politikus. Ezek a számok minél nagyobb lakosságú településről van szó, annál alacsonyabbak. Budapesten mindkét eset kapcsán a válaszadók 42%-a tapasztalt hasonlót.
Mi lehet ezzel a probléma? Felmerül a kérdés, hogy ugyan miért baj, ha az iskola együtt ünnepel március 15-én az önkormányzattal, vagy kinek rossz, ha az évzárón felszólal a polgármester. A köznevelési törvény 24. § (3) bekezdése tiltja a párttal vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenységet, amíg az oktatási intézmény ellátja a gyerekek felügyeletét. A köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezése mindenkire vonatkozik, tehát nem csak az oktatási szereplők számára tilos a gyerekeket érintő pártpolitikai tevékenység. Ezt juttatja kifejezésre az a törvényi megfogalmazás, amely szerint a tilalom arra az időre vonatkozik, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét. Könnyen belátható, hogy amikor politikus mond beszédet az iskolai ünnepségen, vagy az iskola diákjai részt vesznek az önkormányzat ünnepségén, ahol politikusok szólalnak fel, akkor nagy valószínűséggel elkerülhetetlen, megelőzhetetlen az, hogy a gyerekek pártpolitikával találkozzanak. A kérdőívben hatos skálán lehetett értékelni, hogy az iskolai ünnepségen résztvevő politikus mennyire használta jelenlétét, beszédét népszerűségének növelésére, tehát politikai haszonszerzésre. A kitöltők 56 %-a (4-6 pont között) értékelte úgy, hogy a politikus visszaélt helyzetével, és 12 %-uk nyilatkozott úgy, hogy a politikus teljes mértékben (6 pont) népszerűsége növelésére használta fel jelenlétét. Csupán 14 % volt azoknak az aránya, akik szerint a politikus egyáltalán nem törekedett politikai haszonszerzésre. Önkormányzati rendezvényeknek szűk kivételeket leszámítva alapvetően része a pártpolitika, hiszen a település megválasztott képviselői, polgármestere szeretné munkáját jó színben feltüntetni újraválasztása érdekében.
Ahogy az előbbiekből is látható, a pártpolitika nehezen kerülhető el, ha politikusok és iskolák közösen ünnepelnek. A pártpolitikától való tartózkodást, távol maradást a diákok, szülők és tanárok számára tovább nehezíti, hogy az iskolai ünnepségeken kötelező a részvétel a gyerekek és a pedagógusok számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktatás szereplői kötelesek lennének arra, hogy pártpolitikai tartalmat is hordozó rendezvényen vegyenek részt. A pártpolitika tilalma nem feltételes, a közoktatási intézmények a szülők hozzájárulásával sem vonhatják be a gyerekeket pártpolitikai tevékenységbe.

2. Részvétel önkormányzati rendezvényen

Ez a probléma különösen akkor merül fel élesen, ha az iskola az önkormányzattal közösen ünnepel meg valamilyen nemzeti ünnepet. A válaszadók 67%-a számolt be arról, hogy előfordult már, hogy az önkormányzat nemzeti, állami vagy egyéb ünnepekről megemlékező rendezvényén részt vettek iskolája tanárai, dolgozói, diákjai. A kérdőívet kitöltők 62 %-a adott olyan választ, amelyben szerepelt az, hogy az iskola diákjai részt vettek közönségként az önkormányzat ünnepségén. 80 %-ban jelöltek meg olyan válaszlehetőséget, ami tartalmazta, hogy az iskola diákjai énekkel, tánccal, szavalással stb. szerepeltek az önkormányzat rendezvényén. Az esetek majd egynegyedében (22%) a teljes műsort az iskola szervezte és adta elő, ami nagyon magas szám, tekintettel arra, hogy az önkormányzat feladata lenne a műsor biztosítása. Az eredményekből kitűnik, hogy nagyon gyakori, hogy a gyerekek valamilyen aktív szerepet vállalnak az önkormányzat rendezvényén. Számos pedagógiai program támogatandó célkitűzése, hogy az óvoda-iskola bekapcsolódjon a helyi közösség életébe, azonban ennek is korlátját kell képezze az iskolai pártpolitizálás – törvényben kifejezetten rögzített – tilalma.
Az iskolai pártpolitizálás tilalmából következően a szülők hozzájárulásával sem vonhatóak be a gyerekek pártpolitikai tevékenységbe. Ez számos indokkal alátámasztható, de a legfőbb oka az, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy ehhez a szülők a politikai konformitás gyanúja nélkül érvényesen hozzájáruljanak. Bármely hozzájárulás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt az érintett önként, kényszertől, befolyástól mentesen és informáltan adta meg. A közoktatásban azonban szinte lehetetlen elgondolni olyan helyzetet, amelyben a szülő valóban szabadon dönthetne gyermeke részvételéről pártpolitikával kapcsolatba hozható tevékenységben vagy rendezvényen, amikor az intézmény, illetve a pedagógus ilyen igényt vagy felkérést megfogalmaz. A gyermek és szülője több szálon függ a pedagógusoktól és az intézménytől, helyzetük kiszolgáltatott. Amikor a szülő döntésével – szükségszerűen – kifejezésre juttatja politikai nézeteit, illetve magatartásából ilyen következtetés vonható le, alappal tarthat attól, hogy gyermekét hátrány érheti. Ha a szülő a hozzájárulást megtagadja, annyi hátrányt a gyerek szinte biztosan szenved, hogy kimarad az egyébként közös iskola programból.
Ugyan a gyerekek szerepléséhez való hozzájárulás önkéntessége az aszimmetrikus hatalmi és kommunikációs helyzetben megkérdőjelezhető, a kérdőívet kitöltők 43%-a szerint a gyerekek és a szülők számára az iskola egyáltalán nem biztosított lehetőséget arra, hogy dönthessenek, részt vesznek-e az önkormányzattal közös ünnepségen. Ahol volt döntési lehetőség, ott is csupán 11% az aránya annak, amikor írásbeli hozzájárulást kértek, és nem csak megüzenték a tanárok a szülőknek, hogy lesz ilyen esemény. A válaszadók 22,5%-a szerint ugyan volt lehetőség döntésre, de az valójában nem volt önkéntes. Véleményük szerint az önkéntesség hiánya döntően két tényezőre vezethető vissza. Arra, hogy a részvétel az igazgató szóbeli vagy írásbeli instrukcióján alapult (56%), illetve hogy osztályfőnöki órán hirdették meg a részvételt (33%). A közös ünneplést a kitöltők 27%-a szerint az igazgató, 25%-ban az önkormányzat kezdeményezte, és 30% szerint ez hagyomány.
A befolyástól mentes döntés lehetőségének hiányát támasztja alá az is, hogy a válaszadók 55%-a szerint a diákok és szüleik azért vettek részt az önkormányzattal közös ünnepségen, mert vagy nem akartak kilógni a sorból (33,6%), vagy retorziótól tartottak (21,8%). 22% egyéb választ jelölt be, amelyek között a részvétel motivációjaként két fő szempont azonosítható. Az egyik, hogy az iskola és az önkormányzat közös ünneplése hagyomány a településen, a másik pedig, hogy a gyerekek és a szülők egyaránt örülnek a diákok fellépési lehetőségnek.
A szereplési lehetőség biztosítása önmagában nem vezet jogsérelemhez, de az igen, ha politikusok, hivatalok az óvodás és iskolás gyerekek szereplését kérik/elvárják a különböző állami és önkormányzati ünnepségeken, egyéb eseményeken (kormányablak-avatástól a szennyvíztelep átadásáig). A gyerekek és a tanárok nem kötelezhetők arra, hogy műsorral készüljenek az ilyen ünnepeken. Ráadásul a szülők szereplést támogató vagy elutasító nyilatkozata, amint fentebb írtuk, nem alapul valódi önkéntességen; döntésük továbbá szükségképpen politikai állásfoglalásként is értelmezhető, márpedig politikai meggyőződésének kinyilvánítására senki nem kényszeríthető. A politikusok önmérsékletére lenne szükség ilyen helyzetekben: sem direkt, sem indirekt módon nem késztethetik az iskolákat, a gyerekeket fellépésre az ünnepségeken. A politikusoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a fellépés alkalmával a gyerekeknek nem kell pártpolitikai beszédeket hallgatniuk, és nem használják fel őket politikai népszerűségük növelésére, így tehát nem készül és nem jelenik meg a sajtóban, facebookon velük közös kép, vagy éppen nem kell tartaniuk az átvágásra szánt nemzeti színű szalagot.
Ugyan a kérdőív nem tért ki az iskolák és a jelenlegi fenntartó, a KLIK viszonyára, de az előbbiekben kifejtettek irányadóak arra is, ha a KLIK kötelezi (direkt módon vagy akár csak nyomásgyakorlással) az iskolaigazgatókat, hogy küldjenek diákokat az állami ünnepségekre, ahol a program részét képezi pártpolitikusok beszédeinek meghallgatása.

3. Politikusok az iskolai ünnepségen

Az iskolai ünnepségen a politikusok jelenléte rendszerint vitatható, mivel nehezen kerülhető el, hogy a politikus ne népszerűsége növelésére használja az eseményt, megszegve ezzel a közoktatási törvény iskolai pártpolitizálást tiltó rendelkezését. A gyakorlat, hogy a közoktatási intézmények politikus vendéget hívnak meg ünnepségeikre, azt a veszélyt rejti magában, hogy az ünneplő gyerekek és szülők könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek végighallgatni egy olyan politikus beszédét, akinek a mondanivalóját más helyzetben nem hallgatnák meg.
A kérdőívet kitöltők 56 %-a szerint az iskolai ünnepségen való részvétellel a politikus saját népszerűségét növelte. A kérdőív eredményei alapján, az iskola ünnepségén résztvevő politikusok túlnyomó többsége polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő, és jelentős számban vannak az országgyűlési képviselők is. A válaszadók beszámolója alapján a politikusok részvételének módja három nagyjából azonos méretű körbe sorolva a következő: nem szólaltak fel, politikai tartalmú volt részben vagy egészben a tartott beszéd, vagy csak formálisan megnyitották és bezárták az ünnepséget.
Az iskolai pártpolitizálás tilalma alapján abból kell kiindulnunk, hogy az ellenőrzési jogosultságok gyakorlását leszámítva a politikus gyerekeket is érintő iskolai látogatásának egyetlen elfogadható célja az lehet, hogy a demokráciára nevelésben segítse az iskolákat a demokratikus intézmények működésének bemutatásával. Az önkormányzati, az országgyűlési és az európai parlamenti képviselő egy ilyen beszélgetéssel sokat tehet azért, hogy a gyerekek megismerjék a helyi önkormányzat, az Országgyűlés vagy az Európai Parlament mindennapi működését, felépítését olyan személy beszámolója alapján, aki ezekben az intézményekben dolgozik. Az iskolai ünnepségeken való részvétel néhány kivételtől eltekintve nem felel meg ennek a követelménynek.

4. Javaslatok a jogsérelmek megelőzésére

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint, mivel a politikusok és iskolák közös ünneplése alkalmával szinte elkerülhetetlen, megelőzhetetlen az, hogy a gyerekek pártpolitikával találkozzanak, és őket politikai haszonszerzésre használják fel, ezért célszerű kerülni az ilyen helyzeteket.
Sajnos ma bevett gyakorlatnak számít, hogy politikus vendég érkezzen az iskolai ünnepségre. A kérdőív alapján 53%-ban maga az intézményvezető kezdeményezi ezt. Továbbá a válaszadók 27%-a szerint az igazgató javaslatára ünnepel közösen az iskola és az önkormányzat. Szintén nagyon gyakori, hogy az önkormányzat rendezvényén lépnek fel a gyerekek. A szereplés még, ha pozitív lehetőség, az ehhez adandó szülői hozzájárulásnak az igénylése akár jogsérelemhez is vezet. Sajnos – a lehetséges okokat nem elemezve – tény, hogy a pedagógusok sem egymással, sem a szülőkkel nem szívesen beszélnek arról, hogyan ünnepeljen pártpolitikától mentesen az intézmény. A kérdőívet kitöltők 68%-a szerint az intézményvezető és a pedagógusok, illetve az iskola és a diákok szülei nem vitatták meg, hogy politikus jöjjön vagy sem az iskolai ünnepségre, illetve 54%-ban nem beszélték át az önkormányzattal közös ünneplés lehetőségét sem.
Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekeket vagy szülőket bármilyen módon érintő pártpolitikai tevékenység – a köznevelési törvény kifejezett rendelkezése alapján is – valamennyi iskolában és azon kívüli iskolai programon a tanulók felügyeleti ideje alatt tilos. E korlát betartása és betartatása, a diákok és szüleik jogainak védelme elsősorban a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége, amihez segítségül ajánlást készítettünk iskolák számára.
Másrészről az iskolai pártpolitizálás tilalma mindenkire vonatkozik, a politikusokra is. Ennek érdekében ajánljuk a politikusoknak, hogy tartózkodjanak a felszólalástól az óvodai, iskolai rendezvényeken, és ne használják fel ezeket az alkalmakat politikai haszonszerzésre. Továbbá az önkormányzat ünnepségein ne kezdeményezzék az óvodák, iskolák szereplését, részvételét. Ilyen szereplési lehetőséget csak az ő önkéntes kezdeményezésükre biztosítsanak számukra. A politikusok számára ezért készítettünk ajánlást a demokráciára nevelő oktatásért.

2016. március 16.