KÖZLEMÉNYEK, ÁLLÁSPONTOK

Veszélyben az Alkotmánybíróság függetlensége

Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.


A jelenlegi jelölési szabály szerint a jelölőbizottságba minden frakció egy képviselőt küld. Ennek a kivételes alkotmányos előírásnak a mai helyzetben az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal kétharmados többsége mellett is együttműködésre kényszerül. A kétharmados kormánytöbbség sem tud ugyanis alkotmánybírává választani olyanokat, akiket nem jelöl a frakciónként egy-egy tagból álló jelölőbizottság.


A benyújtott alkotmánymódosító javaslat a frakciók létszámarányához igazítja a jelölőbizottság összetételét. Ezzel ugyanannak a politikai erőnek lesz joga alkotmánybírót jelölni, amely egymaga meg is tudja választani. A jelölés és a választás jogát az alkotmánymódosítás össze fogja olvasztani. Mindez az utolsó féket is kiiktatja a választási folyamatból: a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket.


A javaslat cinikus indokolása szerint az alkotmánymódosítás az Alkotmánybíróság önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességét hivatott szolgálni, biztosítja „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit” (Az Eötvös Károly Intézet kiemelése). Ezzel szemben valójában az új szabályozás rombolja az önállóságot, a függetlenséget és szükségtelenné tesz bármiféle egyeztetést vagy konszenzuskeresést. Az AB függetlenségének a választási eljárásban rejlő garanciáját megszünteti. Lehetővé teszi, hogy a kétharmad birtokában lévő kormányoldal számára kedves emberekkel töltse fel az alkotmányvédő testületet, amelynek függetlensége így jelentősen meggyengül. Mivel az alkotmánybíráskodás fogalmi eleme, hogy ezt a tevékenységet független bírói testület látja el, az Alkotmánybíróság függetlenségének csorbítása az alkotmányvédelem intézménye lényegével ellentétes. Az alkotmányvédelem gyengítése a jogállamiságtól távolítja el az ország működését.


A kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa.


A kormánypártok könnyűszerrel elfogadhatják e módosítást. Ebben a helyzetben csak arra figyelmeztethetünk, hogy az alkotmányvédelem meggyengítése a parlamenti többség legitimitását is veszélybe sodorja. Érdemes ezért a döntés előtt a döntés következményeit számba venni.


Budapest, 2010. június 10.


Eötvös Károly Intézet