Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Levél az Alkotmányügyi bizottságnak

Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.


Dr. Csiha Judit
az Országgyűlés Alkotmányügyi,
igazságügyi és ügyrendi bizottságának
elnöke részére


Tisztelt Elnök Asszony!

Kisebb megütközéssel értesültünk az Országgyűlés honlapján elérhetővé vált T/10996 számú törvényjavaslatról, amely a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szól, és amely a jogrendszerünk jogforrási rendszerét alakítaná át. Tekintettel arra, hogy a törvény tervezetét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a honlapján nem tette közzé, a törvényalkotás folyamatában korábban nem volt lehetőség az észrevételünk megtételére, ezért fordulok az alábbiakkal az Ön elnökletével működő bizottsághoz, mint a kijelölt bizottsághoz.

A törvényjavaslat a jogforrási rendszerünket alakítaná át. Kétségtelen, hogy a jogforrási rendszer komoly problémákat hordoz magában, javításra szorul, de álláspontom szerint a javasolt módosítás nemhogy csökkentené a jogforrási rendszer inkoherenciáját, hanem elmélyíti azt.

A javasolt új jogforrási típus, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal vezetője által kiadott rendelkezés jogszabály lenne, ám annak hatálya csak a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott személyekre és szervezetekre terjedhet majd ki. A törvényjavaslat indokolása a szabályozás szükségességét akként magyarázza, hogy jogszabály alkotására csak az Alkotmány felhatalmazása alapján kerülhet sor.

Valóban, általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Alkotmányban meghatározott jogalkotó szervek által, törvényben meghatározott módon alkotott és kihirdetett jogforrások állapíthatnak meg. Ezeket nevezzük jogszabályoknak. A javasolt jogforrási típus azonban nem általánosan kötelező magatartásszabályokat tartalmazna, hanem csak meghatározott címzettekhez szólna. Az ilyen, kizárólag meghatározott címzettekhez szóló jogforrások tartoznak az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé, amelyek nem jogszabályok. A javasolt alkotmánymódosítás tehát egy tartalmilag ilyen egyéb jogi eszközt emelne jogszabályi szintre, tovább zilálva az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszert.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke által kibocsátott rendelet jogszabályi minőségét, az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást éppen az indokolta, hogy az tartalmilag általánosan kötelező magatartásszabályokat ír elő, ezért kellett az MNB rendelkezés helyett ezt az új jogszabályi típust létrehozni. A jelen javaslatban azonban az általánosan kötelező magatartásszabályi tartalmat, vagyis azt, ami a jogszabályt megkülönbözteti az állami irányítás egyéb jogi eszközeitől, éppen a javasolt új alkotmányi szabály zárná ki. A kizárólag meghatározott címzettekhez szóló jogforrás dogmatikailag nem jogszabály, ennélfogva nem is kell ilyen módon az alkotmányban szabályozni. A javaslathoz fűzött indokolás semmilyen indokot nem szolgáltat arra nézve, hogy miért kell a jogforrási rendszer dogmatikai alapjait megváltoztatni.

Kérem, az Alkotmány módosítása során szíveskedjenek ügyelni arra, hogy a jogforrási rendszer dogmatikai alapjait áttörő módosítást csak akkor fogadjon el az Országgyűlés, ha az valóban indokolt.

Budapest, 2009. november 5.

Üdvözlettel:

Szabó Máté Dániel

az Eötvös Károly Intézet igazgatója