Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

LEGFRISSEBB

2014. augusztus 29.
Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.   
2014. július 28.
Ön, miközben az előző Fidesz-kormány idején független értelmiségiként hol az Eötvös Károly Intézet vezetőjeként, hol ellenzéki tüntetések szónokaként folyamatosan tiltakozott és bírálatokat fogalmazott meg a Fidesz demokráciát romboló törekvései és lépései ellen, sosem titkolta fenntartásait és kritikáját az ellenzéki pártok politikáját és tevékenységét illetően sem. Ez speciális és ritka értelmiségi pozíció, már csak emiatt is érdekel, hogy hogyan élte meg az április 6-i választás eredményét?   
2014. július 28.
A kormányfő tusványosi beszéde hivatalosan vitathatatlanná tette azt, amit eddig csak a kétharmados kormánytöbbség kritikusai állítottak. Orbán Viktor már nem tekinti mércének és hivatkozási alapnak a rendszerváltást és annak intézményi vízióját, az alkotmányos, liberális demokráciát.   
2014. július 23.
Az Alkotmánybíróság egyetértően idézi azt a korábbi döntését, amely szerint, ha kétszer több szavazat szükséges az egyik mandátumhoz, mint a másikhoz, ez az egyenlőség sérelme miatt bizonyosan alkotmányellenes. De a hatszoros különbség nem az.   
2014. július 21.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezéseit, melyek az életfenntartó, életmentő ellátások jövőbeni visszautasításáról szóló nyilatkozat (az ún. élő végrendelet) érvényességéhez az önrendelkezési jogot alaptörvény-ellenesen korlátozó feltételeket támasztottak.   
2014. július 18.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megszüntette az egyetemi hallgatók „röghöz kötésével” kapcsolatos eljárását, mivel az alaptörvény negyedik módosítása következtében alkotmányos szintre került a kötelezés a diploma megszerzését követő hazai munkavállalásra. Az AB zöld utat adott annak, hogy ha az állam anyagilag támogatta a hallgatók diplomaszerzését, tehát ingyenes vagy részben ingyenes volt az oktatásuk, akkor előírhatja számukra, hogy Magyarországon dolgozzanak legalább a képzési időnek megfelelő ideig a végzés követő húsz éven belül.   
2014. július 18.
Arra kérik Papp Károlyt, hogy az ORFK a szakmai párbeszéd elindítása és a helyzet javítása érdekében támogassa egy civil-rendőr munkacsoport megalakulását. A levél aláírói – a TASZ, a Helsinki Bizottság, a NEKI, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat, az EKINT, valamint a Roma Sajtóközpont – az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a rendőrök a roma embereket kiemelkedő arányban büntetik tipikusan kisebb fokú közlekedési szabálysértésekért. Sok esetben a cigánytelepek „bejárata” a rendszeresített bírságolási helyszín – írják a levélben –, ahol a rendőrök rendszerint olyan kihágásokért bírságolnak, melyekért nem romákat nem szoktak.   
2014. július 18.
Elhangzott a Szabadság téren 2014. július 1-én a német megszállási emlékmű elleni folyamatos tüntetés nyolcvannegyedik napján.   
2014. július 11.
Az Eötvös Károly Intézet közleménye   
2014. július 10.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a Büntető Törvénykönyv szabályait, amelyek a személy elleni erőszakos bűncselekmények meghatározott körére az általánostól szigorúbb halmazati büntetést határoztak meg.   
2014. július 10.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban állónak minősítette a dohány-kiskereskedelem államosítását, majd koncesszióba adását. A testület a takarékszövetkezetekhez hasonlóan újra „áldását adta” a súlyosan alapjog-korlátozó intézkedésekre. A trafikosok hiába fordultak az Alkotmánybírósághoz.   
2014. július 9.
Majtényi: Különösen súlyos felelősség terheli a jobboldali médiát, amely tényleg nem ellenőrzi a hatalmat. A reklámadó feletti sértettség, a sajtószabadság melletti kiállás nem teljesen független a különböző érdekcsoportok közötti küzdelemtől - véli Majtényi László. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője szerint a sajtószabadság olyan típusú érték, amely alkalmas arra, hogy a sokféle önzést időnként a közjó irányába fordítsa, vagyis az ördögök olykor, mert érdekeik ezt diktálják, úgy viselkednek, mintha angyalok lennének.   
2014. július 9.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem is orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.   
2014. július 4.
Az Alkotmánybíróság döntött a takarékszövetkezetek kötelező integrációjáról. Két, nem túl jelentős megállapítást nem számítva, a korábbi tulajdonosok jogainak korlátozását, tulajdonjoguk részleges elvonását az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta. A határozat logikájának középpontjába, az alapjog korlátozásának indokaként a közérdek fogalmát állította, amely, noha felbukkan az AB korábbi határozataiban és nemzetközi bírói döntésekben is, azonban értelmét eddig soha senkinek nem sikerült meghatároznia.   
2014. június 23.
Állami szerv ne balliberálisozzon és ne terjesszen homofób tartalmat!   
2014. június 11.
Az Országgyűlés tegnap sürgős eljárásban fogadta el a főváros önkormányzati választási rendszerének átrajzolását, mindössze négy hónappal a választások előtt, az ellenzéki erők egyhangú ellenállásával szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.   
2014. június 8.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján a szolgáltatók már azzal felelőssé válnak a kommentek tartalmáért, hogy felületet biztosítanak hozzászólásokra. Az alkotmánybírák többségének érvelése mintha digitális félanalfabetizmusról árulkodna. Amire nem találnak párhuzamot az offline világból, azt nem tudják hova tenni vagy félreértik. Az alkotmányosság eszménye a szolgáltató korlátozott felelősségét (értesítés és eltávolítás) helyesen kifejtő párhuzamos és különvéleményekben élhet tovább.   
2014. június 6.
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint sérti a művészeti szabadság és sokszínűség követelményét a Magyar Művészeti Akadémia megalakulása, összetétele; ennek a véleményének azonban érdemi jogkövetkezménye nem lesz.   
2014. május 30.
Az Eötvös Károly Intézet az alkotmányosságról nyilvános vitát, társadalmi párbeszédet kezdeményez.   
2014. Május 27.
Budapest, 2014. május 27. – Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.   
2014. május 26.
Az Eötvös Károly Intézet tovább küzd a polgárok magánéleti jogaiért, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultunk   
2014. április 25.
A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.   
2014. április 9.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet több mint tíz éve szószólója az alkotmányos értékeknek. Sokan látják ma úgy, hogy az alkotmányosság érvényesülése dolgában az országgyűlési választás új, a korábbinál is kritikusabb helyzetet hozott el. Ami a jogok pillanatnyi és tényleges érvényesülését illeti – nem akarunk hamis illúziókat kelteni –, a jogállam most kétségbeesett híveinek igazuk lehet. A látszat valósága szerint még távolabb kerültünk az alkotmányos jogállapottól.   
2014. április 7.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.   
2014. március 21.
Az írás a Népszabadság 2014. 03. 21. számában jelent meg. Az Eötvös Károly Intézet, a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért négyrészes sorozatát az alapvető jogok elemzésével zárja. Ezúttal is sajátos nézőpontot választottunk. Azt próbáljuk megfejteni, hogy milyen társadalom- és emberképet jelez a nemzeti együttműködés alapjogi felfogása.   
2014. március 21.
1. Kell-e vitatkozni? Meggyőződésünk szerint feltétlenül szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Ezért, mintegy jószolgálati küldetés teljesítéseként, önszorgalomból az elmúlt hetekben hozzáfogtunk a vita szervezéséhez, szereztünk megfelelő termet, elkészítettük a tematikát, kijelöltük az időpontot és felkértük vitavezetőnek az erre egyik legalkalmasabbat, Baló Györgyöt. Időközben akkora lett a vita körüli hangzavar, hogy javaslatunkat most már nem érdemes előterjesztenünk.   
2014. március 18.
Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.   
2014. március 17.
Majtényi László a Klubrádióban beszélgetett Pikó Andrással, a Reggeli gyors című műsorban, március 14-én.   
2014.március 13.
Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.   
2014. március 8.
A vita tételmondata: A Ház szerint a múlttal való szembenézéshez nélkülözhetetlen az ügynökakták teljes nyilvánossága.   
2014. március 2.
Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szerevezet, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassank. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.   
2014. február 1.
Majtényi László beszéde a Paksi Paktum elleni civil tüntetésen.   
2014. január 28.
Az Eötvös Károly Intézet birtokába került az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása, amit a nemzeti egyetértés szolgálata jegyében közzéteszünk:   
2014. január 21.
Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a Helsinki Bizottsággal közösen fordul az alapvető jogok biztosához, az előzetes letartóztatás felső időkorlátját eltörlő jogszabály alkotmányellenessége miatt.   
2014. január 2.
Megjelent az Élet és Irodalom december 20-i számában.   
2013. december 19.
Tájékoztatjuk az intézet barátait és üzletfeleit, hogy az elmúlt időszakban személyi változások történtek az Eötvös Károly Intézetben.   
2013. december 19.
A belvárosi polgármester december 5-i keltezéssel felhívást intézett Budapest Belváros népéhez.   
2013. november 28.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti jogunkat a magánszférához a Terrorelhárítási Központ (TEK) azzal, hogy bírói jóváhagyás nélkül, csupán miniszteri engedély birtokában bárkit titokban megfigyelhet. Szerintünk viszont ez alkotmánysértő hatalmaskodás.   
2013. november 19.
"Mindenekelőtt szeretném felhívni figyelmét a hatalmi ágak önállóságának fontosságára. Ez, amint Ön is bizonyára jól tudja, olyasmi, amit, talán a keleti nyitás térségét leszámítva a világon szinte mindenütt nagyon komolyan vesznek." A levél először az Eötvös Károly Intézet honlapján olvasható!   
2013. november 14.
A kormány úgy kívánja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig változatlan normaként érvényesült. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó „menet közben”, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson.   
2013. október 25.
Megjelent az Élet és Irodalom 2013. október 25-i számában.   
2013. október 10.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az újonnan megválasztott alapjogi biztoshoz fordul, és azt javasolja, hogy Székely László kezdeményezze a temetkezésről szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát. A szociális temetésről szóló nemrég elfogadott törvényi rendelkezések ugyanis megalázóak és diszkriminatívak, ezért sértik az emberi méltósághoz való jogot.   
2013. szeptember 24.
Miről szól ez a Hiányzó alap című kiállítás, amely, íme, a láthatatlant teszi láthatóvá? A negatív utópia állandósuló létezésre tör. A Nemzeti Együttműködés Rendszere uralmára veszélyesnek, ezért kártékonynak ítéli a szabadság monumentumát, a már lerombolt Harmadik Köztársaság legmaradandóbb alkotását, ezért, ostobán, alaptörvénye negyedik módosításával reméli eltávolítani, örökre kiiktatni a jog moráli s rétegét.   
2013. szeptember 18.
Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.   
Az Eötvös Károly Intézet Elárvult alkotmánybírósági határozatok örökbefogadási programja keretében RAJK László "Hiányzó…" sorozata újabb munkáiból nyílik kiállítás.   
2013. szeptember 17.
Az Országgyűlés az eltemetésre kötelezettek számára vezette be a szociális temetés lehetőségét, amellyel bárki élhet; e megoldás választására a temetésről gondoskodni köteles személynek törvényben biztosított alanyi joga van.   
2013. szeptember 10.
Stadinger István a korabeli kabarétréfák kedvelt hőse, az Országgyűlés utolsó pártállami elnöke - aki 1989-ben azzal indokolta lemondását, hogy az Országgyűlés munkája számára követhetetlenül felgyorsult - hirdethetett hasonló elveket, mint a mai idők Kövér Lászlója.   
2013. szeptember 5.
Új, a jogállam hívei számára furcsán csörömpölő mondat került a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett Polgári Törvénykönyvbe: „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. ”.   
2013. augusztus 23.
1. A Fidesz szóvivője az alkotmányos jogállam eszméjéhez ragaszkodó civil szervezetekről méltatlan tartalommal és alantas, eddig jószerivel ismeretlen hangon nyilatkozott.   
2013. augusztus 16.
A Magyar Nemzet újságírója - egy Heti Válaszban megjelent cikkre hivatkozva - az Eötvös Károly Intézet működését érintő kérdéseket tett fel. A kérdéseket és a válaszainkat itt tesszük közzé.   
2013. július 19.
avagy A zsarnokság dicsérete[1] illetőleg Az erények küzdelme a nemzeti együttműködésben Megjelent az Élet és Irodalom 2013. július 19-i számában   
2013. június 28.
A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény az Alaptörvény negyedik módosításáról és az arra adott kormányzati válasz pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt egyrészről játékszernek, másrészről csak saját hatalma biztosítékának tekinti. Erre a megállapításra jutott az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ abban az elemzésben, amely a Velencei Bizottság véleményéhez fűzött kormányoldali megjegyzéseket alapul véve vizsgálta, hogy miként is viszonyul a kormány a maga által, saját céljaira alkotott és nemrégiben jelentősen átalakított Alaptörvényhez.   
2013. június 20.
Amikor három esztendeje 2010. június 14-én az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, amint arról a sajtó is beszámolt, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a központi direktívákat követve, bensőséges ünnepség keretében, intézményi faliújságján feldíszítve tette közzé a Nyilatkozat színes nyomatát.   
2013. 05.31.
Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz annak a bírói gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében, amely jogsértésként szankcióval sújtja az eljáró rendőrökről készített minden olyan felvétel közzétételét, amelyhez a rend fényképeken felismerhető őrei nem járultak hozzá.   
2013. május 27.
Majtényi Lászlóval beszélget Váradi Júlia, Mozgó Világ, 2013.03.28.   
2013. május 27.
Mi változott és mi nem? Az alkotmányszövegek értékelése összetett feladat, mert az alkotmány mindig több, mint a szövege. A negyedik módosítás után kialakult helyzet értékelhető tisztán alkotmányossági és politikai szempontok alapján is.   
2013. május 6.
Alulírott civil szervezetek, intézetek (az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital Institute, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország) nem látjuk biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást.   
2013. május 2.
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt:   
2013. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.   
2013. április 2.
"A mai napra lekapcsoljuk a honlapunkat, ott tanulságul és riasztó monumentumként egyetlen dokumentum érhető el: az Alaptörvény hatályos és módosulásait korrektúrajelekkel láthatóvá tett szövege. Ez a szöveg, az így feltáruló rétegeivel, az azt létrehozó rendszernek magának tart tükröt."   
2013. Március 17.
A Kálvin téren március 17-én a Milla tüntetésén elmondott beszéd írott változata.   
2013. Február 19.
Tisztelt Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete,   
2013. Március 12.
Budapest, 2013. március 12. – A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.   
2013. március 11.
"Annak érdekében, hogy az alkotmányosságnak az egyes alkotmánybírósági határozatokban megfogalmazott tételei túléljék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének zavaros éveit, egy-egy hatályon kívül helyezett határozat örökbefogadására szólítjuk fel a jóérzésű állampolgárokat."   
2013. március 5.
Budapest, 2013. március 5. – A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.   
2013. március 1.
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.   
2013. március 5.
Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: A felsőoktatás reformja. Időpont: 2013. március 5. 18 óra. Helyszín: Könyvtár Klub & TreffOrt Kert, 1088 Budapest Múzeum krt. 4. Verseit felolvassa: Erdős Virág, zenél: Kollár-Klemencz László. Kerekasztal-beszélgetés: Berács József, Geréby György és Polónyi István részvételével, a vitát vezeti: Kazai Viktor.   
2013. február 26.
Valamely jogi dokumentumnak nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi/alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország Alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem fog alkotmánynak minősülni.   
2013. február 14.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet növekvő aggodalommal figyeli a sajtószabadság folyamatos visszaszorulását, újabb és újabb korlátozását a hazai elektronikus médiában.   
2013. Február 11.
Felhívás Alkotmánybíróság előtti eljárásban való közreműködésre   
2013. február 4.
Az Európa Tanács főtitkárának január 29-i sajtótájékoztatója szerint Magyarországon előrelépések történtek a magyar médiaszabályozás területén, és üdvözlendő a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodás a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának, amelyben arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.   
2013. február 4.
Bár a jogállam és intézményei folyamatosan pusztulnak, nem adhatjuk fel azt az eszmei programunkat, hogy az alkotmányos jogállam az egyéni szabadság és méltóság tiszteletben tartásán, a demokrácia alapértékeinek védelmén alapszik.   
2013. január 7.
Megjelent az Élet és Irodalom LVI. évfolyam, 51-52. számában, 2012. december 21.-én.   
2012. december 14.
Az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben amellett érvelünk, hogy az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések olyan szétválaszthatatlan egységet alkotnak a köztársasági elnök által kifejezetten megtámadott szabályokkal, hogy vizsgálatuk nem mellőzhető az előzetes normakontroll-eljárás során. Majd arról igyekszünk meggyőzni az Alkotmánybíróságot, hogy a szabályok nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel.   
2012. november 23.
Magyarország politikai válsága (Megjelent az Élet és Irodalom LVI. évfolyam, 47. számában, 2012. november 23-án.)   
2012. november 20.
Az Eötvös Károly Intézet szeptemberben felhívást intézett az alkotmányosság bal- és jobboldali híveihez, amelyben a megrendült alkotmányosság helyreállításának lehetséges programját, feladatait vázolta fel (A jogállam helyreállításának elvei nyolc tételben, ajánlat a demokrácia híveinek.)   
2012. november 14.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös álláspontja az előzetes regisztrációról.   
2012. október 16.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a Századvég-csoport az év első felében közel egymilliárd forintért készített közpolitikai tanulmányokat, és a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67%-át felhasználta.   
2012. szeptember 29.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt pedig helyre kell állítani. A helyreállító munkában a Fidesz vezetőinek, akik az alkotmány elpusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet szerepük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszményét.   
2012. október 2.
Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: Kultúra és szabadság. Időpont: 2012. október 2., kedd 18 óra. Helyszín: Szimpla Kert Budapest, Kazinczy utca 14. Zenél: a László Attila Trió: László Attila, Tóth István, Fónay Tibor Kerekasztal-beszélgetés Vojnich Erzsébet festőművész, Závada Pál író és Szabó György, a Trafó volt igazgatója részvételével. A vitát vezeti:Váradi Júlia   
2012. szeptember 17.
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.   
2012. szeptember 11.
A magyarországi alkotmányosság iránt elkötelezett közpolitikai intézet képviseletében Amicus Curiae-ként, a Bíróság döntését segítendő az alábbi érvekkel egészítjük ki az Európai Bizottság érveit, és ajánljuk a Bíróság figyelmébe. Álláspontunk szerint a Bíróságnak helyt kell adnia az Európai Bizottság keresetének.   
2012. július 24.
Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaságelnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.   
2012. Július 23.
A kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult.   
2012. július 18.
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.   
2012. július 6.
A Budapest Pride Film- és Kulturális Fesztivál megnyitóján 2012. július 1-én az Odeon Filmszínházban elhangzott beszéd.   
2012. július 5.
"Egyet biztosan tudhatunk, ha a hatóság következetes, „kapcsolatfelvétel”-nek álcázva, kéretlenül, személyre szóló címzéssel, bárki bármilyen levélszeméttel megtöltetheti a postaládánkat."   
2012. július 3.
Majtényi László, Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix írása a bírói engedély nélküli lehallgatásokról az Élet és Irodalom 2012. 29-i számában jelent meg.   
2012. június 28.
Ma bemutatják a „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázat hat győztes kisfilmjét. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében kiírt „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázatának hat díjazott alkotását mutatják be 2012. június 28-án 17 órakor a Kino moziban.   
2012. június 27.
Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani. Az Eötvös Károly Intézet munkatársai ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak. A hatóságnak - amelynek függetlenségét európai szinten is vitatták - most egy bírságoló határozattal lehetősége nyílik bizonyítani, hogy mennyire független.   
2012. június 18.
Régen várok erre a pillanatra. Azzal kezdhetek végre blogbejegyzést, hogy valamiben egyetértek a médiahatósággal. Ez az egyetértés ugyanakkor a legszomorúbb esetek egyikéhez kapcsolódik, és ami a hatóság értékelését illeti, nem is lesz benne sok köszönet. Nem akar csitulni a Pesty Fekete Doboz botrány.   
2012. június 11.
Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a Terrorelhárítási Központ lehallgatási jogosítványai miatt. Az indítványozókat a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviseli.   
2012. június 5.
A miniszterelnök a közelmúltban azzal a javaslattal állt elő, hogy a költségvetési kiigazítás részeként a választásokig hátralevő két évben már ne kapjanak állami támogatást a pártok. A kormányfő javaslata elfogadhatatlan, és nemcsak azért mert a Századvég és a Nézőpont Intézetek már ma is több támogatást kapnak, mint az ellenzéki politikai pártok és háttérintézményeik együttesen, hanem mert megvalósulása esetén az a hazai demokratikus politikai versengés alapjait ásná alá gyakorlatilag értékelhetetlen mértékű megtakarítás kedvéért.   
2012. május 22.
Az elmúlt napok fejleményei azt bizonyítják, hogy a választási rendszer egyoldalú, a kormánypártnak kedvező átírása és a közszolgálati médiában a kormánypárti egyeduralmat biztosító új médiarezsim bevezetése után ismét érdemben korlátozódik a méltányos és szabad politikai verseny lehetősége Magyarországon. Az intézményes keretek tovább torzítják az erőviszonyokat az ellenzéki szereplők rovására.   
2012. május 4.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a napokban üzleti ajánlatot kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Beszerzési Osztályától. Az ajánlat szerint a hatóság szeretné megvásárolni az EKINT által korábban lefoglalt mediatorveny.eu domaint.   
Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: tanszabadság és esélyegyenlőség. Időpont: 2012. május 7., hétfő, 17 óra 45 perc. Helyszín: OSA Archívum, Budapest, Arany János utca 32. Zenél: A HANEM Tangózenekar.   
2012. április 24.
A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést.   
2012. április 6.
Magyarországon újabban minden lehetséges, ami lehetetlen. A 21. évszázadban a Magyar Országgyűlésben a szélsőjobboldali párt széksoraiban üldögélő honfitársunk, Baráth Zsolt előállt az ókorban megfogalmazott, és a középkorban többször felidézett, mára jószerivel a rasszisták által is elfeledett vérváddal, azzal, hogy jámbor vallásos zsidók időnként gyerekeket ölnek azért, hogy vérüket megigyák és ételükbe keverjék. Ezt a vádat, az utolsó magyarországi vérvádat, amelyet 1882-ben eszkábálták a tiszaeszlári zsidók ellen, ismételte meg a Jobbik képviselője.   
2012. április 5.
A kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.   
2012. április 4.
Sajtóhírek szerint élénk társadalmi vita kezdődött híres emberek doktori és egyéb tudományos fokozatairól, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közszereplő politikusok, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának nyilvánossága tárgyában is vizsgálódik.   
2012. április 4.
Amint arról a 2012. február 21-én kelt, A bíróságok fantomja című közleményünkben beszámoltunk, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe.   
Abban ma, március 15-én, a szabadság kisajátíthatatlan ünnepén sokan, magyar polgárok - legyünk bár eltérő politikai hiten - egyetérthetünk, (na jó, egyetérthetnénk), hogy a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat az alkotmányosság helyreállítása. Nem tudhatom persze pontosan - hiszen nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosság intézményei - mekkora a kiterjedése ennek az egyetértésnek. Azért reménykedem. Azt viszont tudom, hogy azok között is, akik osztoznak az alkotmányosság óhajtásában, abban a kérdésben, hogy mit jelent a feladat, és milyen úton juthatunk (vissza) az alkotmányossághoz, nincs egyetértés, de van ellenben nagy tanácstalanság.   
2012. március 21.
Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, miközben a jogalkotók továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat. Ezért folytatjuk azt a korábban már megkezdett gyakorlatunkat, hogy a jogalkotás valamely – általunk alkotmányellenesnek tartott – termékét támadó fiktív alkotmánybírósági beadványt teszünk közzé. Ezúttal is olyan szabályt támadunk meg, amely a mai Alkotmánybíróság elé csak kivételesen kerülhetne.   
A Velencei Bizottság részben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Felügyelő Bizottsága, részben a Magyar Állam kérése alapján elemzi a közelmúltban született számos sarkalatos törvényünket. Alkotmányjogászok - köztük az Eötvös Károly Intézet munkatársai is - amicus brief formájában segítik a Bizottság munkáját.   
2012. március 15.
A díjat azok a magyar politikusok és közéleti szereplők érdemelhetik ki, akik a jogállam, az alkotmány tönkretétele terén meggyőződésből vagy gyávaságból maradandót romboltak. A Rák Bende Emlékbizottság a napokban összeült, és a magyar emberek jelölése alapján a 2011-es teljesítményeket értékelve hozott döntést. Az Emlékbizottság tagjai Vojnich Erzsébet festőművész, Péterfy Bori színésznő-előadóművész és Grecsó Krisztián író voltak.   
A díj névadója Arany János Elveszett alkotmányának szereplője, az alkotmányt pusztító parlagi maradiság szimbolikus alakja: Rák Bende. Amit Rák Bendének nem sikerült a 19. században, azt a látszat szerint mai utódai megvalósítják.   
2012. február 29.
Értetlenül figyeljük a hazai alapjogvédelmi intézményrendszernek - az Alaptörvény újításain túlmutató – azon fejleményét, hogy az információs szabadságjogok már nemcsak a szakosított ombudsmani jogvédelem garanciáiban, hanem semmilyen ombudsmani jogvédelemben nem részesülnek.   
2012. február 21.
Ki tudja, hogy dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva rávette a portást, hogy másodmagával beengedje? Az eset jelentőségéhez képest kevesen.   
Zenél: Presser Gábor, felolvas: Parti Nagy Lajos. Őket rendszerkritikai kerekasztal-beszélgetés követi Bokros Lajos, Felcsúti Péter és Várhegyi Éva közgazdászok részvételével. A vitát vezeti: Majtényi László. Időpont: 2011. február 20., 19 óra. Helyszín: Kossuth Klub, Budapest, Múzeum utca 7.   
2012. január 31.
Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. A jogalkotók azonban továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat.   
2012. január 4.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.   
2012. január 2.
Közzétesszük az Operaház előtt az Andrássy úton 2012. január 2-án este elhangzott beszéd szövegét.   
2011. december 14.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.   
2011. december 5.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. december 5.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös pályázata. Pályázati határidő: 2012.01.10.   
2011. november 28.
A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.   
A 2011. november 28.-án 18:00 órakor az OSA Archívumban (Bp., Arany János u. 32.) tartandó rendezvényünkön Dés László zenél, Parti Nagy Lajos felolvas, és egy rendszerkritikai kerekasztal-beszélgetés is lesz Elek István, Erős Ferenc, Majtényi László és Parti Nagy Lajos részvételével.   
2011. november 8.
Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a kormánytöbbség adóterveinek megvalósításához nyújt segítő kart. A törvényhozás most tárgyalja és önti szép szabályokba a kormány adóztatási elképzeléseit, melyek között nem ortodox javaslatként szerepel a pornográf termékek adóztatása, amelynek támogatására az EKINT, íme, ugyancsak felsorakozik. Hiszen számunkra is felemelő, ha a jó erkölcs és az állam java egyetlen mozdulattal, a törvényhozás egyetlen aktusával szolgálható. Mindazonáltal felhívjuk a jogalkotó figyelmét, hogy a termékadóként kivetett pornográf adónem esetleg egy szigorú alkotmányos felülvizsgálatban az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalmát és az egyenlő bánásmód alkotmányos elveit sértheti, ennek a veszélynek a kiküszöbölése pedig nemhogy szegényítené, de gazdagítaná a kincstárat.   
2011. október 28.
Elemzést készítettünk a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel az új, Alkotmánybíróságról szóló törtvényjavaslatról. Az elemzés szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.   
2011. október 25.
Dr. Navracsics Tibor kormánya nevében alig pár héttel annak az Alaptörvénynek a hatályba lépése előtt, amely a Harmadik Köztársaságban eddig létező helyi önkormányzáshoz való jogot megszünteti, újabb, a demokráciát erősítő alkotmánymódosítási javaslattal állt elő (T/4658.).   
2011. október 17.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. szeptember 27.
Az Eötvös Károly Intézet az Ön segítségét kéri egy kutatásához.   
2011. szeptember 23.
Az Alkotmánybíróság hatásköre megváltozásának és a változás módjának elemzése, amely megjelent az Élet és Irodalom 2011. szeptember 23-i számában. Innen tölthető le az Alkotmánybíróságról szóló új törvény tervezete is.   
2011. szeptember 6.
A napokban a nyilvánosság tudomást szerezhetett az Alkotmánybíróságról szóló új törvény készülő tervezetéről. A titokban készült, de megismert tervek alapján, amelyek sajtóhírek szerint az Alkotmánybíróság közreműködésével készültek, a 2011. december 31-ről 2012. január 1-jére virradó éjszakán a testület ügyterhe a jelenlegi több mint másfél ezerről gyakorlatilag nullára esik.   
2011. augusztus 26.
Az ÉS-ben megjelent írásunkat követő - és az ÉS hasábjain is jócskán túlnövő - vita cáfolja, hogy a mérsékelt, értelmes eszmecsere minálunk mostanában lehetetlen. Köszönjük a köz és a magunk nevében is, mert sokat tanultunk, a vitairatokat olvasva nézeteink talán világosabbak és árnyaltabbak is lettek. Az ilyen viták hozzájárulhatnak a jövő megszerkesztéséhez, mert noha valójában „még fogalmunk sem lehet arról, milyen társadalmi és politikai környezetben kerülhet majd sor az alaptörvény módosítására" (Szigetvári-Tordai), biztosan lesz élet a Nemzeti Együttműködés Rendszere után is, és erre az életre készülnünk kell itt is és ott is.   
2011. július 28.
Az angol felvilágosodás nagyjai fogalmaztak a legerőteljesebben és a legszebben is, ha az állam titkairól szóltak: hogy rendszerint a hatalom birtokosainak baljóslatú érdekei állnak a titkok mögött, meg hogy a közügyekben a titkosság nem más mint illetlenség.   
2011. július 18.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemzést készített a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.   
2011. július 4.
Tudjuk, sokat kérünk, de nagy a tét. Nekünk ugyan nem osztályrészünk, átélni sem tudjuk, de látjuk, az Önök számára milyen gyönyörűség birtokolni a kétharmados hatalmat. Mégis, attól az óhajtól vezetve, hogy legyen kölcsönös a nemzeti belátás, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért tiszteletteljes kérelemmel fordul az Országgyűléshez, azt kérvén, hogy a sarkalatos törvényeket a hazai és a nemzetközi alkotmányosság alapvető tartalmi és eljárási szabályaival összhangban, sőt ha e cél érdekében ez szükséges, akár az Alaptörvény módosításával fogadja el.   
2011. június 22.
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.   
2011. június 21.
Az 1989-es köztársasági alkotmányt leváltó új alaptörvény elfogadását követően a jogállam hívei körében megindult a nyilvános eszmecsere a jogállami demokratikus korrekció lehetséges és kívánatos módjáról, illetve tartalmáról. Az Eötvös Károly Intézet, azon közéleti szereplők egyikeként, amelyek hosszú éveken át védték a köztársasági alkotmányt, és az utolsó pillanatig ellenezték annak lecserélését, figyelemmel követi és részt is kíván venni a korrekcióról szóló közéleti vitákban.   
2011. június 20.
A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntést tudjanak hozni azokról a bírójelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.   
2011. június 9.
A szociális törvénybe még tavaly beiktatott új szabálya alapján az elmúlt fél évben számos önkormányzat bővítette rendeletében az úgynevezett bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeit a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos legkülönbözőbb kötelezettségek előírásával.   
2011. május 9.
Féltjük az információs jogainkat is. Hazánk a brüsszeli diktátumok elleni szakadatlan háborújában újabb vesztes csatára készül.   
2011. május 5.
Egy éve havi rendszerességgel jelentkezünk a HVG-ben a Jogállamfigyelővel. A munkát - köszönetet mondva a szerkesztőségnek, a segítő szakértőknek és az érdeklődő olvasóknak – most befejezzük, mert egyfelől elvégzettnek érezzük a feladatot, másfelől az alaptörvény elfogadásával az alkotmányosság itt alkalmazott mércéje is veszít korábbi súlyából. Fel kell ugyanis arra készülnünk, hogy a jogállami forradalom alkotmánya helyett - jó esetben - újból az alkotmányosság nemzetközi minimum-szintjéhez mérjük magunkat és az előttünk álló hazai történéseket. Az elkészült szövegek, a jogállam leépülésének kronologikus és alkotmányelméleti szempontokat érvényesítő értékelése, addig is, amíg nem rendezzük kötetbe, elérhetőek a honlapunkról.   
2011. április 16.
Az Eötvös Károly Intézet Két alkotmány (1989–2011) címmel 2011. március 21-én a Nyílt Társadalom Archívummal együttműködve konferenciát tartott. A konferencia a ’89-es alkotmány híveinek nyújtott megszólalási lehetőséget. Az Népszabadság 2011. április 16-i számában, két nappal az új Alaptörvény zárószavazása előtt Búcsú az alkotmánytól címmel megjelentetett mellékletében közölte az előadások szerkesztettváltozatát.   
2011. április 13.
A bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése a bírói függetlenség elleni durva támadás.   
2011. április 12.
A kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt vizsgálja, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott Alaptörvény-javaslatban.   
2011. április 7.
A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.   
2011. április 5.
Tisztelt Képviselő Úr! 2011. március 29-ei blogbejegyzésére szeretnénk reagálni, amelyben a készülő Alaptörvény fordításával kapcsolatosan a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által közösen kiadott sajtóközleményt „abszurdnak és rosszindulatúnak” minősíti, az abban megfogalmazott „vádakat” pedig hamisnak.   
2011. április 5.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének indítványát, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte a testülettől. Az indítványbasn foglaltakkal szemben az Eötvös Károly Intézet amicus curiae beadványt fogalmazott meg, az Alkotmánybíróságot az érveink meggyőzték.   
2011. március 30.
A jogállami forradalom alkotmányának védelméről és a 2011. évi alkotmányozás problémáiról szóló konferenciánk hanganyaga meghallgatható honlapunkon.   
2011. március 29.
2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.   
2011. március 16.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.   
2011. március 21-én, hétfőn 10 órától Két alkotmány (1989 – 2011) Alkotmányos folyamatosság és megszakítottság címmel konferenciát tartunk, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk.   
2011. március 14.
Mostani elemzésünk az alkotmányos jogelvek alaptalanul forradalminak mondott olyan felülvizsgálatairól szól, amelyek valójában – amint állításunk szerint az elfogulatlan vizsgálat bizonyítja – a közérdeknek az alkotmányos határokat áthágó téves értelmezésén alapultak, valamint önkényes és kicsinyes csoport- és magánérdekeket szolgáltak.   
2011. március 1.
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a 2011. március 1-jén, kedden 14 órakor tartandó sajtóbeszélgetésére a Tranzit Art Caféba (Kosztolányi Dezső térnél, a Bukarest utcában, a volt buszpályaudvar épülete)   
2011. február 23.
A kormánytisztviselőket, a rendészeti szervek alkalmazottait, köztisztviselőket és egyes közalkalmazottakat 2010-es jogszabály-módosítások nyomán formális törvényi felhatalmazással alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni.   
2011. február 21.
Egyre időszerűbb a jogállami forradalom értékeinek védelme. Ilyenek a szabadságjogok, egyenlő méltóság, parlamentarizmus, a közhatalom független ellenőrzése, hatalommegosztás, kisebbségi jogok, sajtószabadság, szekuláris, semleges és átlátható állam, nem átlátható polgár, nem személyek, hanem intézmények uralma. Határozzák meg ezek a jövőben is az életet és a poltikát!   
2011. február 15.
A kormány az illetékes EU biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Miközben az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében kellene hatályon kívül helyezni és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni, mégis, inkább komoly, mint ironikus közös munkára hívjuk a közönséget, mindenekelőtt a szakmabeli jogászokat, újságírókat.   
2011. február 8.
A Központi Statisztikai Hivatal válaszolt arra a november végén postázott levelünkre, amelyben Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen megfogalmaztuk, hogy mit tartunk aggályosnak a 2011. évi népszámlálás megvalósításának tervében, illetve milyen változtatásokat tartunk szükségesek ahhoz, hogy a polgárok alapvető jogai megfelelő garanciákat élvezzenek a népszámlálás során.   
2011. február 7.
A Jogállamfigyelő ezúttal a független, ellensúlyt jelentő, a kormányhatalmat mérséklő, kilengéseit tompító intézmények működésének feltételeit, ezek teljesítményét vizsgálja. A kétharmad megléte, láthatóan, önmagában is ártalmasan hat működésükre. Szólunk a jó és a rossz tapasztalatokról, részletezzük a velük szemben támasztható követelményeket. Megmutatjuk továbbá azt is, mit gondolnak munkájukról az alkotmányjogász szakértők.   
Majtényi László 2011. január 11-én részt vett az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, amely a sajtószabadság magyarországi helyzetével fogallkozott. A felszólalás szövegét tesszük itt közzé.   
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a NE HAGYD, HOGY WEBREVÁGJANAK! című rendezvényére.   
2011. január 6.
Az alkotmányosságot felszámoló kormányzati lépések idején indokolt, hogy a Jogállamfigyelő a jogállamiságot sértő döntések ellenszereivel, gyógyításának lehetőségével is foglalkozzon. Az év utolsó hónapjában ezért az alkotmányellenes alkotmánymódosítások megsemmisítésének lehetőségét vizsgáltuk meg.   
2011. január 4.
A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére az adatvédelemmel az általánosnál többet foglalkozó szervezetként a Társaság a Szabadságjogokét nevű jogvédő szervezettel együtt 2010 novemberében a 2011. évi népszámlálás sikeressége érdekében egy megbeszélésen vettünk részt. A megbeszélésen aggasztó dolgokra derült fény.   
2010. december 13.
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben ismételten összefoglaltuk a törvényhozás munkájáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról szóló kritikáinkat.   
2010. december 2.
Az ősz az alkotmányvédelem elleni támadások mellett a tulajdon elleni támadások sorozata jegyében telt el. Az őszi hónapokat lezáró jogállamfigyelő ezért a tulajdonhoz való jog és a jogállamiság összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik.   
2010. november 4.
Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.   
2010. november 4.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokról. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.   
2010. november 2.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatást kért arról, hogy a vezetésével dolgozó bizottság tervezi-e a politikai nemzet alkotmányi fogalmának megváltoztatását, óhajt-e szakítani alkotmányunk azon tételével, miszerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.   
2010. október 29.
Pár napja az Országgyűlés előtt van az az alkotmánymódosítási javaslat, amely korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság által felülvizsgálható törvények körét. Ha a javaslatot elfogadják, a hatályos alkotmányszöveg végérvényesen elszakad az alkotmányos jogállami értékrendtől.   
2010. október 28.
A Jogállamfigyelő ötletének születésekor egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a jogállami sztenderdek rögzítésével és folyamatos monitorozásával elérjük: az alkotmányos struktúrát fokozatosan lebontó események ne tolhassák egyre lejjebb jogállami tűrésküszöbünket.   
2010. október 7.
A jogállamiság szempontjából kiemelkedő jelentőségű a választás: a döntéshozók szabad és tiszta szabályoknak megfelelően történő megválasztása nélkül aligha lehet jogállamról beszélni. A szeptemberi hónap az önkormányzati választási kampány jegyében telt el, ezért az e havi jogállamfigyelő a megváltozott jelölési rendszer jogállamisághoz való viszonyával foglalkozik kiemelten.   
2010. szeptember 27.
Az Eötvös Károly Intézet szerint az ellenzéknek, az alkotmányt fontosnak tartó társadalmi szervezeteknek, valamint a független szakértőknek nem kellene részt vennie az új alkotmány előkészítésében.   
2010. szeptember 13.
Az EKINT szerint a médiatörvény 2010 nyarán módosított szövege alkotmányellenes, ezért az alkotmánysértő rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.   
2010. szeptember 2.
Az augusztus az év utolsó nyári hónapja, amelyet a közhely rendszerint uborkaszezonnak mond. Mindenesetre kétségtelen, az elmúlt hónapok feszített tempójú közéleti történései után viszonylagos nyugalom jellemezte. Nem tudunk az előzőekhez mérhető számú jogállamiságot érintő eseményt rögzíteni az e hónapról szóló jelentésünkben. Hogy ez a nyugalom azt jelenti-e, hogy helyreáll az állam normális működése, vagy csak vihar előtti csendről van szó, szeptemberben derül majd ki. Boldogok lennénk, ha végre a jogállamot erősítő intézkedésekről számolhatnánk be.   
2010. augusztus
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, a büntetőpolitikáról, valamint a médiával és a nyilvánossággal, továbbá az átlátható állammal kapcsolatos intézkedésekről szóló kritikáinkat.   
2010. augusztus 5.
E hónapban véget ért az újonnan megalakult Országgyűlés munkájának első szakasza. A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végén megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest merőben új stílusúvá vált a törvényalkotás. Ez az időszak a jogalkotáson túl számos más területen is változást hozott a jogállamiság tartalmi követelményeinek érvényesülésében, amelyek rendkívül pesszimista értékelésre adnak alapot.   
2010. július 26.
A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.   
2010. július 13.
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   
2010. július 5.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   
2010. július 1.
2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.   
2010. június 18.
Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   
2010. június 10.
Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   
2010. június 3.
Az Eötvös Károly Intézet és a HVG közös vállalkozásáról a Klubrádióban beszél Kocsis Györgyi, a HVG szerkesztője.   
2010. június 3.
A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.   
2010. június 3.
Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.   
2010. május 19.
Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   
2010. április 29.
Íme, hát megvan a kétharmad. A választás tiszta és demokratikus volt, a választópolgárok ítélete pedig egyértelmű. A gyorsan lelkesedők már hetek óta hangosak, olyanok is, akik eddig távol tartották magukat a győztesektől vagy még a pártpolitikától is.   
2010. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.   
2010. április 16.
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   
2010. március 30.
A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közös (BROAD fantázianevű) projektünk részeként elkészültek a magánéletet mint értéket megjelenítő, a figyelmet a naiv internethasználatra, a profilírozásra, az internetes „beetetési technikák” gyakorlatára irányító videóink.   
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.   
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke "el tudná képzelni", hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen - derült ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet A kétharmad és az Alkotmány című konferenciáján.   
2010. március 25.
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.   
2010. január 28.
„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   
2010. január 28.
Folytonos az alkotmányt védők és támadók, olykor az együttműködést sem nélkülöző, viaskodása. Az alkotmányok természete, hogy mindig vitatottak, de olykor fenyegetettek is. Minden alkotmányos államban nagyjából folyamatos az a küzdelem, amely az alkotmány védelmét tűzi a zászlajára.   
2010. január 19.
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   
2009. december 18.
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   
2009. december 14.
Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   
2009. november 30.
Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   
2009. november 24.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   
2009. november
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   
A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.   
2009. november 5.
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   
2009. október
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a Mi fenyegeti a köztársaságot? című könyvének bemutatójára.   
2009. szeptember 10.
Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   
2009. augusztus 26.
A budapesti Eötvös Károly Intézet mint a BROAD nemzetközi projekt (www.broad-project.eu) résztvevője pályázatot hirdet alkotócsoportok és egyéni pályázók számára kreatív alkotások létrehozására, műfaji megkötés nélkül, az alábbi feltételekkel:   
2009. július 1.
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   
2009. június 22.
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   
2009. június 15.
Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   
Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen című könyvének megjelenését többek között az Eötvös Károly Intézet is támogatta, ezért örömünkre szolgál a kötet bemutatójára szóló meghívót közzétenni.   
2009. május 26.
A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közösen – részben európai uniós források felhasználásával – az Eötvös Károly Intézet a magánszféra védelmével kapcsolatos új projektbe kezdett, amelynek munkacíme: BROAD.   
2009. április 30.
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.   
2009. április 27.
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   
2009. április 3.
Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   
2009. március 13.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   
2009. február 25.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   
2009. február 11.
Intézetünk a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda képviselőivel együtt szakmai egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A találkozóra a négy szervezet kezdeményezésére került sor.   
2009. február 3.
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   
2009. január 12.
Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.