Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.
LEGFRISSEBB
2013. május 6.
2013. május 2.
2013. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért
szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való
szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen
hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
2013. április 2.
2013. Március 17.
2013. Február 19.
2013. Március 12.
Budapest, 2013. március 12. – A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.
2013. március 11.
2013. március 5.
Budapest, 2013. március 5. – A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.
2013. március 1.
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.
2013. március 5.
Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: A felsőoktatás reformja. Időpont: 2013. március 5. 18 óra.
Helyszín: Könyvtár Klub & TreffOrt Kert, 1088 Budapest Múzeum krt. 4.
Verseit felolvassa: Erdős Virág, zenél: Kollár-Klemencz László.
Kerekasztal-beszélgetés: Berács József, Geréby György és Polónyi István részvételével, a vitát vezeti: Kazai Viktor.
2013. február 26.
2013. február 14.
2013. Február 11.
2013. február 4.
Az Európa Tanács főtitkárának január 29-i sajtótájékoztatója szerint Magyarországon előrelépések történtek a magyar médiaszabályozás területén, és üdvözlendő a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodás a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának, amelyben arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.
2013. február 4.
2013. január 7.
2012. december 14.
Az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben amellett érvelünk, hogy az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések olyan szétválaszthatatlan egységet alkotnak a köztársasági elnök által kifejezetten megtámadott szabályokkal, hogy vizsgálatuk nem mellőzhető az előzetes normakontroll-eljárás során. Majd arról igyekszünk meggyőzni az Alkotmánybíróságot, hogy a szabályok nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel.
2012. november 23.
2012. november 20.
2012. november 14.
2012. október 16.
2012. szeptember 29.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt pedig helyre kell állítani. A helyreállító munkában a Fidesz vezetőinek, akik az alkotmány elpusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet szerepük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszményét.
2012. október 2.
Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: Kultúra és szabadság. Időpont: 2012. október 2., kedd 18 óra. Helyszín: Szimpla Kert Budapest, Kazinczy utca 14. Zenél: a László Attila Trió: László Attila, Tóth István, Fónay Tibor Kerekasztal-beszélgetés Vojnich Erzsébet festőművész, Závada Pál író és Szabó György, a Trafó volt igazgatója részvételével. A vitát vezeti:Váradi Júlia
2012. szeptember 17.
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
2012. szeptember 11.
A magyarországi alkotmányosság iránt elkötelezett közpolitikai intézet képviseletében Amicus Curiae-ként, a Bíróság döntését segítendő az alábbi érvekkel egészítjük ki az Európai Bizottság érveit, és ajánljuk a Bíróság figyelmébe. Álláspontunk szerint a Bíróságnak helyt kell adnia az Európai Bizottság keresetének.
2012. július 24.
2012. Július 23.
2012.július 20.
2012. július 18.
2012. július 6.
2012. július 5.
2012. július 3.
2012. június 28.
Ma bemutatják a „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázat hat győztes kisfilmjét. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében kiírt „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázatának hat díjazott alkotását mutatják be 2012. június 28-án 17 órakor a Kino moziban.
2012. június 27.
Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani. Az Eötvös Károly Intézet munkatársai ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak. A hatóságnak - amelynek függetlenségét európai szinten is vitatták - most egy bírságoló határozattal lehetősége nyílik bizonyítani, hogy mennyire független.
2012. június 18.
Régen várok erre a pillanatra. Azzal kezdhetek végre blogbejegyzést, hogy valamiben egyetértek a médiahatósággal. Ez az egyetértés ugyanakkor a legszomorúbb esetek egyikéhez kapcsolódik, és ami a hatóság értékelését illeti, nem is lesz benne sok köszönet. Nem akar csitulni a Pesty Fekete Doboz botrány.
2012. június 11.
2012. június 5.
A miniszterelnök a közelmúltban azzal a javaslattal állt elő, hogy a költségvetési kiigazítás részeként a választásokig hátralevő két évben már ne kapjanak állami támogatást a pártok. A kormányfő javaslata elfogadhatatlan, és nemcsak azért mert a Századvég és a Nézőpont Intézetek már ma is több támogatást kapnak, mint az ellenzéki politikai pártok és háttérintézményeik együttesen, hanem mert megvalósulása esetén az a hazai demokratikus politikai versengés alapjait ásná alá gyakorlatilag értékelhetetlen mértékű megtakarítás kedvéért.
2012. május 22.
Az elmúlt napok fejleményei azt bizonyítják, hogy a választási rendszer egyoldalú, a kormánypártnak kedvező átírása és a közszolgálati médiában a kormánypárti egyeduralmat biztosító új médiarezsim bevezetése után ismét érdemben korlátozódik a méltányos és szabad politikai verseny lehetősége Magyarországon. Az intézményes keretek tovább torzítják az erőviszonyokat az ellenzéki szereplők rovására.
2012. május 4.
2012. április 24.
2012. április 6.
Magyarországon újabban minden lehetséges, ami lehetetlen. A 21. évszázadban a Magyar Országgyűlésben a szélsőjobboldali párt széksoraiban üldögélő honfitársunk, Baráth Zsolt előállt az ókorban megfogalmazott, és a középkorban többször felidézett, mára jószerivel a rasszisták által is elfeledett vérváddal, azzal, hogy jámbor vallásos zsidók időnként gyerekeket ölnek azért, hogy vérüket megigyák és ételükbe keverjék. Ezt a vádat, az utolsó magyarországi vérvádat, amelyet 1882-ben eszkábálták a tiszaeszlári zsidók ellen, ismételte meg a Jobbik képviselője.
2012. április 5.
A kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.
2012. április 4.
2012. április 4.
Amint arról a 2012. február 21-én kelt, A bíróságok fantomja című közleményünkben beszámoltunk, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe.
Abban ma, március 15-én, a szabadság kisajátíthatatlan ünnepén sokan, magyar polgárok - legyünk bár eltérő politikai hiten - egyetérthetünk, (na jó, egyetérthetnénk), hogy a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat az alkotmányosság helyreállítása. Nem tudhatom persze pontosan - hiszen nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosság intézményei - mekkora a kiterjedése ennek az egyetértésnek. Azért reménykedem. Azt viszont tudom, hogy azok között is, akik osztoznak az alkotmányosság óhajtásában, abban a kérdésben, hogy mit jelent a feladat, és milyen úton juthatunk (vissza) az alkotmányossághoz, nincs egyetértés, de van ellenben nagy tanácstalanság.
2012. március 21.
Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, miközben a jogalkotók továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat. Ezért folytatjuk azt a korábban már megkezdett gyakorlatunkat, hogy a jogalkotás valamely – általunk alkotmányellenesnek tartott – termékét támadó fiktív alkotmánybírósági beadványt teszünk közzé. Ezúttal is olyan szabályt támadunk meg, amely a mai Alkotmánybíróság elé csak kivételesen kerülhetne.
A Velencei Bizottság részben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Felügyelő Bizottsága, részben a Magyar Állam kérése alapján elemzi a közelmúltban született számos sarkalatos törvényünket. Alkotmányjogászok - köztük az Eötvös Károly Intézet munkatársai is - amicus brief formájában segítik a Bizottság munkáját.
2012. március 15.
A díjat azok a magyar politikusok és közéleti szereplők érdemelhetik ki, akik a jogállam, az alkotmány tönkretétele terén meggyőződésből vagy gyávaságból maradandót romboltak. A Rák Bende Emlékbizottság a napokban összeült, és a magyar emberek jelölése alapján a 2011-es teljesítményeket értékelve hozott döntést. Az Emlékbizottság tagjai Vojnich Erzsébet festőművész, Péterfy Bori színésznő-előadóművész és Grecsó Krisztián író voltak.
2012. február 29.
2012. február 21.
Ki tudja, hogy dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva rávette a portást, hogy másodmagával beengedje? Az eset jelentőségéhez képest kevesen.
2012. január 31.
2012. január 4.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
2012. január 2.
2011. december 14.
2011. december 5.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.
2011. december 5.
2011. november 28.
A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.
2011. november 8.
Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a kormánytöbbség adóterveinek megvalósításához nyújt segítő kart. A törvényhozás most tárgyalja és önti szép szabályokba a kormány adóztatási elképzeléseit, melyek között nem ortodox javaslatként szerepel a pornográf termékek adóztatása, amelynek támogatására az EKINT, íme, ugyancsak felsorakozik. Hiszen számunkra is felemelő, ha a jó erkölcs és az állam java egyetlen mozdulattal, a törvényhozás egyetlen aktusával szolgálható. Mindazonáltal felhívjuk a jogalkotó figyelmét, hogy a termékadóként kivetett pornográf adónem esetleg egy szigorú alkotmányos felülvizsgálatban az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalmát és az egyenlő bánásmód alkotmányos elveit sértheti, ennek a veszélynek a kiküszöbölése pedig nemhogy szegényítené, de gazdagítaná a kincstárat.
2011. október 28.
Elemzést készítettünk a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel az új, Alkotmánybíróságról szóló törtvényjavaslatról. Az elemzés szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
2011. október 25.
2011. október 17.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.
2011. szeptember 27.
2011. szeptember 23.
2011. szeptember 6.
A napokban a nyilvánosság tudomást szerezhetett az Alkotmánybíróságról szóló új törvény készülő tervezetéről. A titokban készült, de megismert tervek alapján, amelyek sajtóhírek szerint az Alkotmánybíróság közreműködésével készültek, a 2011. december 31-ről 2012. január 1-jére virradó éjszakán a testület ügyterhe a jelenlegi több mint másfél ezerről gyakorlatilag nullára esik.
2011. augusztus 26.
Az ÉS-ben megjelent írásunkat követő - és az ÉS hasábjain is jócskán túlnövő - vita cáfolja, hogy a mérsékelt, értelmes eszmecsere minálunk mostanában lehetetlen. Köszönjük a köz és a magunk nevében is, mert sokat tanultunk, a vitairatokat olvasva nézeteink talán világosabbak és árnyaltabbak is lettek. Az ilyen viták hozzájárulhatnak a jövő megszerkesztéséhez, mert noha valójában „még fogalmunk sem lehet arról, milyen társadalmi és politikai környezetben kerülhet majd sor az alaptörvény módosítására" (Szigetvári-Tordai), biztosan lesz élet a Nemzeti Együttműködés Rendszere után is, és erre az életre készülnünk kell itt is és ott is.
2011. július 28.
2011. július 18.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemzést készített a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
2011. július 4.
Tudjuk, sokat kérünk, de nagy a tét. Nekünk ugyan nem osztályrészünk, átélni sem tudjuk, de látjuk, az Önök számára milyen gyönyörűség birtokolni a kétharmados hatalmat. Mégis, attól az óhajtól vezetve, hogy legyen kölcsönös a nemzeti belátás, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért tiszteletteljes kérelemmel fordul az Országgyűléshez, azt kérvén, hogy a sarkalatos törvényeket a hazai és a nemzetközi alkotmányosság alapvető tartalmi és eljárási szabályaival összhangban, sőt ha e cél érdekében ez szükséges, akár az Alaptörvény módosításával fogadja el.
2011. június 22.
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.
2011. június 21.
Az 1989-es köztársasági alkotmányt leváltó új alaptörvény elfogadását követően a jogállam hívei körében megindult a nyilvános eszmecsere a jogállami demokratikus korrekció lehetséges és kívánatos módjáról, illetve tartalmáról. Az Eötvös Károly Intézet, azon közéleti szereplők egyikeként, amelyek hosszú éveken át védték a köztársasági alkotmányt, és az utolsó pillanatig ellenezték annak lecserélését, figyelemmel követi és részt is kíván venni a korrekcióról szóló közéleti vitákban.
2011. június 20.
A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntést tudjanak hozni azokról a bírójelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.
2011. június 9.
2011. május 9.
2011. május 5.
Egy éve havi rendszerességgel jelentkezünk a HVG-ben a Jogállamfigyelővel. A munkát - köszönetet mondva a szerkesztőségnek, a segítő szakértőknek és az érdeklődő olvasóknak – most befejezzük, mert egyfelől elvégzettnek érezzük a feladatot, másfelől az alaptörvény elfogadásával az alkotmányosság itt alkalmazott mércéje is veszít korábbi súlyából. Fel kell ugyanis arra készülnünk, hogy a jogállami forradalom alkotmánya helyett - jó esetben - újból az alkotmányosság nemzetközi minimum-szintjéhez mérjük magunkat és az előttünk álló hazai történéseket. Az elkészült szövegek, a jogállam leépülésének kronologikus és alkotmányelméleti szempontokat érvényesítő értékelése, addig is, amíg nem rendezzük kötetbe, elérhetőek a honlapunkról.
2011. április 16.
Az Eötvös Károly Intézet Két alkotmány (1989–2011) címmel 2011. március 21-én a Nyílt Társadalom Archívummal együttműködve konferenciát tartott. A konferencia a ’89-es alkotmány híveinek nyújtott megszólalási lehetőséget. Az Népszabadság 2011. április 16-i számában, két nappal az új Alaptörvény zárószavazása előtt Búcsú az alkotmánytól címmel megjelentetett mellékletében közölte az előadások szerkesztettváltozatát.
2011. április 13.
2011. április 12.
A kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt vizsgálja, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott Alaptörvény-javaslatban.
2011. április 7.
A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.
2011. április 5.
Tisztelt Képviselő Úr! 2011. március 29-ei blogbejegyzésére szeretnénk reagálni, amelyben a készülő Alaptörvény fordításával kapcsolatosan a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által közösen kiadott sajtóközleményt „abszurdnak és rosszindulatúnak” minősíti, az abban megfogalmazott „vádakat” pedig hamisnak.
2011. április 5.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének indítványát, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte a testülettől. Az indítványbasn foglaltakkal szemben az Eötvös Károly Intézet amicus curiae beadványt fogalmazott meg, az Alkotmánybíróságot az érveink meggyőzték.
2011. március 30.
2011. március 29.
2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
2011. március 16.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.
2011. március 14.
Mostani elemzésünk az alkotmányos jogelvek alaptalanul forradalminak mondott olyan felülvizsgálatairól szól, amelyek valójában – amint állításunk szerint az elfogulatlan vizsgálat bizonyítja – a közérdeknek az alkotmányos határokat áthágó téves értelmezésén alapultak, valamint önkényes és kicsinyes csoport- és magánérdekeket szolgáltak.
2011. március 1.
2011. február 23.
2011. február 21.
Egyre időszerűbb a jogállami forradalom értékeinek védelme. Ilyenek a szabadságjogok, egyenlő méltóság, parlamentarizmus, a közhatalom független ellenőrzése, hatalommegosztás, kisebbségi jogok, sajtószabadság, szekuláris, semleges és átlátható állam, nem átlátható polgár, nem személyek, hanem intézmények uralma. Határozzák meg ezek a jövőben is az életet és a poltikát!
2011. február 15.
A kormány az illetékes EU biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Miközben az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében kellene hatályon kívül helyezni és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni, mégis, inkább komoly, mint ironikus közös munkára hívjuk a közönséget, mindenekelőtt a szakmabeli jogászokat, újságírókat.
2011. február 8.
A Központi Statisztikai Hivatal válaszolt arra a november végén postázott levelünkre, amelyben Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen megfogalmaztuk, hogy mit tartunk aggályosnak a 2011. évi népszámlálás megvalósításának tervében, illetve milyen változtatásokat tartunk szükségesek ahhoz, hogy a polgárok alapvető jogai megfelelő garanciákat élvezzenek a népszámlálás során.
2011. február 7.
A Jogállamfigyelő ezúttal a független, ellensúlyt jelentő, a kormányhatalmat mérséklő, kilengéseit tompító intézmények működésének feltételeit, ezek teljesítményét vizsgálja. A kétharmad megléte, láthatóan, önmagában is ártalmasan hat működésükre. Szólunk a jó és a rossz tapasztalatokról, részletezzük a velük szemben támasztható követelményeket. Megmutatjuk továbbá azt is, mit gondolnak munkájukról az alkotmányjogász szakértők.
2011. január 6.
Az alkotmányosságot felszámoló kormányzati lépések idején indokolt, hogy a Jogállamfigyelő a jogállamiságot sértő döntések ellenszereivel, gyógyításának lehetőségével is foglalkozzon. Az év utolsó hónapjában ezért az alkotmányellenes alkotmánymódosítások megsemmisítésének lehetőségét vizsgáltuk meg.
2011. január 4.
A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére az adatvédelemmel az általánosnál többet foglalkozó szervezetként a Társaság a Szabadságjogokét nevű jogvédő szervezettel együtt 2010 novemberében a 2011. évi népszámlálás sikeressége érdekében egy megbeszélésen vettünk részt. A megbeszélésen aggasztó dolgokra derült fény.
2010. december 13.
2010. december 2.
2010. november 4.
Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.
2010. november 4.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokról. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.
2010. november 2.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatást kért arról, hogy a vezetésével dolgozó bizottság tervezi-e a politikai nemzet alkotmányi fogalmának megváltoztatását, óhajt-e szakítani alkotmányunk azon tételével, miszerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.
2010. október 29.
2010. október 28.
2010. október 7.
A jogállamiság szempontjából kiemelkedő jelentőségű a választás: a döntéshozók szabad és tiszta szabályoknak megfelelően történő megválasztása nélkül aligha lehet jogállamról beszélni. A szeptemberi hónap az önkormányzati választási kampány jegyében telt el, ezért az e havi jogállamfigyelő a megváltozott jelölési rendszer jogállamisághoz való viszonyával foglalkozik kiemelten.
2010. szeptember 27.
2010. szeptember 13.
2010. szeptember 2.
Az augusztus az év utolsó nyári hónapja, amelyet a közhely rendszerint uborkaszezonnak mond. Mindenesetre kétségtelen, az elmúlt hónapok feszített tempójú közéleti történései után viszonylagos nyugalom jellemezte. Nem tudunk az előzőekhez mérhető számú jogállamiságot érintő eseményt rögzíteni az e hónapról szóló jelentésünkben. Hogy ez a nyugalom azt jelenti-e, hogy helyreáll az állam normális működése, vagy csak vihar előtti csendről van szó, szeptemberben derül majd ki. Boldogok lennénk, ha végre a jogállamot erősítő intézkedésekről számolhatnánk be.
2010. augusztus
2010. augusztus 5.
E hónapban véget ért az újonnan megalakult Országgyűlés munkájának első szakasza. A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végén megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest merőben új stílusúvá vált a törvényalkotás. Ez az időszak a jogalkotáson túl számos más területen is változást hozott a jogállamiság tartalmi követelményeinek érvényesülésében, amelyek rendkívül pesszimista értékelésre adnak alapot.
2010. július 26.
A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.
2010. július 13.
2010. július 5.
2010. július 1.
2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.
2010. június 18.
Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.
2010. június 10.
2010. június 3.
2010. június 3.
A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.
2010. június 3.
2010. május 19.
2010. április 29.
2010. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.
2010. április 16.
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.
2010. március 30.
Véletlenül négyötödös szabály maradt a magyar Alkotmányban: Az Inforádió tudósítása rendezvényünkről
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.
2010. március 25.
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.
2010. január 28.
2010. január 28.
2010. január 19.
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.
2009. december 18.
2009. december 14.
2009. november 30.
2009. november 24.
2009. november
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.
A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.
2009. november 5.
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.
2009. október
2009. szeptember 10.
2009. augusztus 26.
2009. július 1.
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]
2009. június 22.
2009. június 15.
2009. május 26.
2009. április 30.
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.
2009. április 27.
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.
2009. április 3.
2009. március 13.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.
2009. február 25.
2009. február 11.
2009. február 3.
2009. január 12.
