Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

KUTATÁSOK

Az Eötvös Károly Intézet jelenleg futó tudományos kutatásai


A „Living in Surveillance Societies” (LiSS) COST Action négy évéről

2009-2013



A LiSS egy jelentős európai kutatási program volt a Surveillance Studies és a rokon diszciplínák területén, amelyet COST Action formában támogatott az Európai Bizottság, vagyis kutatást, munkabért, eszközbeszerzést, üzemeltetést nem fizetett, viszont fedezte a tématerületen dolgozók kommunikációját, szakmai találkozóit, konferenciáit, workshop-jait, személyes cserelátogatásait és publikációit, kiemelten a fiatal kutatók munkáját. Ebben a kutatási programban az EKINT képviseletében – egyéni kutatóként – Dr. Székely Iván vett részt.


A LISS-ben mintegy 160 kutató közreműködött 26 országból; az EU tagországok túlnyomó többsége képviseltette magát a programban, valamint Ausztrália, Izrael és Új-Zéland kutatói is részt vettek a munkában. A LiSS vezetését egy brit egyetem, illetve annak professzora (William Webster, University of Stirling) és stábja végezte. Az induláskor négy nagy munkacsoportot hoztak létre, gondoskodva arról, hogy az egy országból jövők különböző munkacsoportokba kerüljenek, és ne csak egymás között kommunikáljanak. Székely Iván, egy másik magyar résztvevővel, Parti Katalin kriminológussal együtt a 4. munkacsoportba (Public Policy and the Regulation of Surveillance) került, többek között Charles Raab-bal együtt.


A munkacsoport tagjai különböző helyszíneken (általában a résztvevők anyaintézményeiben) tartották a szakmai találkozókat, évente kétszer; az EKINT képviselője ezek mindegyikén részt vett:


•    2009. szeptember – Brüsszel
•    2010. február – Göteborg
•    2010. szeptember – Ljubljana
•    2011. január – Brüsszel (a CPDP konferenciához kapcsolódóan)
•    2011. október – Barcelona
•    2012. január – Brüsszel (a CPDP konferenciához kapcsolódóan)
•    2012. október – Budapest
•    2013. április – Varsó

Ezeken a találkozókon prezentációkat mutatott be a közösen folytatott kutatások állásáról; Ljubljanában és Varsóban a vendéglátó intézmény által rendezett nyilvános szemináriumokon vagy konferenciákon nyilvános előadást tartott.

Kiemelkedő eseménye volt a LiSS programnak a 2012. októberi háromnapos budapesti rendezvénysorozat, amelyet Parti Katalin asszisztálásával Székely Iván rendezett olyan konstrukcióban, hogy a házigazda a CEU-ban alapított diákszervezet, a Human RightS Initiative (HRSI) volt, a pénzügyi bonyolítást az EKINT vállalta, a helyszín pedig a CEU Nádor utcai tömbje volt. A főbb programpontok ezek voltak:


̶  a 4. munkacsoport által rendezett nyilvános workshop, amelyen CEU-s és (külső) magyar előadók is részt vettek, köztük Dr. Szabó Máté Dániel;


̶  a LiSS menedzsment ülése;


̶  nyilvános előadás meghívott külső előadóval (Lorna Muir, University of Aberdeen: „Between Discipline and Control: Cinematic Engagements with Contemporary Transformations in the Surveillance Society”);


̶  egy nyilvános panelbeszélgetés „From Big Brother to Surveillance Art” címmel, filmvetítéssel;


̶ egy interaktív megfigyelési installációs tér, amelyben erre a célra készíttetett számítógépes alkalmazásokkal lehetett rövidfilmeket és kísérleti filmeket nézni, valódi távcsővel lehetett másokat kifigyelni, villanófényes teleobjektív fényképezte a látogatókat, biztonsági kamerák élő képei voltak láthatók, köztük egy erre a célra a férfi és női WC-kben önkéntesek közreműködésével készített „álfelvétel”, és ahol megfigyelés-tárgyú mozifilmek részletei voltak kivetítve;


̶  valamint egy diákpályázat, amelyre megfigyelés-tárgyú vizuális alkotásokat neveztek a CEU-s hallgatók.

Az eseményekről angol nyelvű film készült a résztvevők közül választott interjúalanyok közreműködésével.

A LiSS konzorcium évente egy nagy konferenciát is rendezett:


• A 2010-ben, a londoni City University-n rendezett elsőn („A Global Surveillance Society?”, a Surveillance Studies Network-kel közösen) az EKINT képviselője jelen volt;


• a második konferencia Iasi-ban (Jászvásár, Románia) volt 2011-ben „The Ghosts of Surveillance” címmel: itt Székely Iván volt az egyik keynote speaker (meg is jelent a konferenciakötetben, „The Role of Remembering and Forgetting in a World of Increasing Surveillance, in the Context of Post-Communist Societies” címmel), aki prezentációt is tartott az új technológiák etikai vonatkozásairól, részt vett a doktori iskola munkájában, valamint beszámolt a Charles Raab-bal kezdett közös kutatás állásáról a workshop-on;


• a negyedik konferencia („Surveillance Evolutions”) pedig a négyéves program záróeseménye volt 2013 májusában Brüsszelben, a COST székházában: itt Székely Iván az EKINT képviseletében: előadást tartott „Surveillance, archiving and the right to be forgotten” címmel, két másik kollégával együtt egy komplett survey-t tervezett és kivitelezett a LiSS kutatók között a konferenciát megelőző hónapban, ennek elemzését bemutatta egy prezentáció és egy panelbeszélgetés keretében, készített egy prezentációt „Film in LiSS, LiSS in Film” címmel, amelynek keretében levetítette a budapesti eseményekről készített filmet is, valamint kivitte magával a budapesti installáció tábláit és plakátjait és ezeket kiállításszerűen installálta a helyszínen konferencia előtt, továbbá a helyszínen kapott négy számítógépre feltelepítette a budapesti installáción bemutatott különböző videóanyagokat, amelyeket a konferencia résztvevői nézhettek, hallgathattak.


A LiSS négy éve alatt Székely Iván egy másik LiSS munkacsoportban született tanulmánykötetbe is írt egy publikációt „What Do IT Professionals Think About Surveillance?” címmel, amelyben a BROAD projektben végzett kutatásunk eredményét elemezte, továbbá a LiSS e-Seminar sorozat egyikében egy svéd kutató munkáját bírálta, kommentálta – azóta ebből a kutatásból PhD dolgozat és könyv is született.


A Charles Raab-bal közösen kezdett vizsgálat a privacy/surveillance tárgyú empirikus vizsgálatokról (the survey of surveys) később a PRISMS projektben folytatódott, és mind a PRISMS, mind az IRISS projekt kutatási konzorciuma – amelyeknek az EKINT is tagja – részben a LiSS találkozók alatt szerveződött.


A LiSS honlapja – frissítés után, amelynek során a budapesti filmet is feltöltik – három évig elérhető marad (www.liss-cost.eu).

https://www.youtube.com/watch?v=wLn7n6zc308



A LiSS kutatási projekt eredményei 2013-ban



2013-ban fejeződött be a négyéves LiSS (Living in Surveillance Societies) elnevezésű, COST Action típusú kutatási projekt, amelyben egyéni kutatók vettek részt intézményük képviseletében. A 26 országból mintegy 160 kutatót tömörítő projektben az Eötvös Károly Intézetet Székely Iván képviselte.



A projekt záróévében, 2013. áprilisában Varsóban rendeztek workshopot a WG4 munkacsoport (Public Policy and the Regulation of Surveillance) tagjai számára, ahol Székely Iván prezentációban számolt be a kutatási eredményekről.

A projekt záróeseménye 2013. májusában volt Brüsszelben, ahol a résztvevők nemzetközi konferencia keretében vitatták meg a négyéves projekt eredményeit. A konferencián Székely Iván az EKINT képviseletében előadást tartott „Surveillance, archiving and the right to be forgotten” címmel, két másik kollégával együtt pedig egy komplett survey-t tervezett és kivitelezett a LiSS kutatók között a konferenciát megelőző hónapban, ennek elemzését bemutatta egy prezentáció és egy panelbeszélgetés keretében. Ugyanő készített egy prezentációt „Film in LiSS, LiSS in Film” címmel, amelynek keretében levetítette a 2012. októberi budapesti rendezvénysorozatról készített filmet is, valamint felépítette a helyszínen a budapesti interaktív installáció reprezentációját.



Az Európai Bizottság illetékeseinek megítélése szerint a LiSS az eddigi COST Action típusú kutatási projektek egyik legszínvonalasabbja volt. A LiSS keretében folyó kutatásokból számos publikáció született, köztük az Intézetet képviselő kutató részéről is, a budapesti LiSS filmet pedig bemutatták a 2013. évi Computers, Privacy and Data Protection (CPDP) konferencián Brüsszelben.



Új európai uniós kutatások az EKINT részvételével



2012 februárjában két új európai uniós projekttel bővült az Eötvös Károly Intézet kutatási portfóliója. A PRISMS és IRISS rövidítésű nemzetközi kutatási projektek az Európai Unió támogatásával, az EU Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában (Seventh Framework Programme) valósulnak meg.

A PRISMS (PRIvacy and Security MirrorS), magyar nevén „A magánélet és a biztonság tükrei” projekt a magánszféra, a megfigyelés és a biztonság feszültségekkel teli kapcsolatának elemzésére vállalkozik. Célja, hogy számba vegye mindazokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak egy adott technológiának a biztonságra és a magánszférára gyakorolt hatásában. Ennek során a kutatók az Európai Unió összes tagállamára kiterjedő reprezentatív felmérést készítenek 27.000 ember megkérdezésével, hogy megismerjék véleményüket a biztonságuk növelését célzó technológiáknak az alapvető jogaikra gyakorolt hatásáról.


A projekt célkitűzése, hogy e vélemények és tényezők ismeretében egy döntéstámogató rendszert hozzon létre, amely a befektetők és politikai döntéshozók számára már a fejlesztések korai szakaszában megvilágítja a biztonság növelését célzó technológiák alkalmazásának előnyeit és hátrányait, és elősegíti azon megoldások kiválasztását, amelyek a lehető legnagyobb biztonságot a magánszféra lehető legkisebb sérelmével képesek nyújtani. Ez a rendszer nem csak az alapjogok kellő tiszteletben tartását és megfelelő szintű védelmét támogatja, de hozzájárulhat az előnytelen beruházások megakadályozásához is. A kutatás 2016 júniusában zárul.

A projektindító sajtóközleményt ITT olvashatják. http://www.prismsproject.eu/



A PRISMS kutatási projekt eredményei 2013-ban


Az Eötvös Károly Intézet tagja a 2012-ben alakult PRISMS (Privacy and Security Mirrors) kutatási konzorciumnak, amely az EU FP7 program keretében végzi tevékenységét, további hét európai intézménnyel együttműködve. Az intézetet a PRISMS projektben Székely Iván, valamint a projekt indulásakor Navratil Szonja, később Uszkiewicz Erik, majd Altsach Szabina, végül Somody Bernadette képviseli.

A 2013-as év legfontosabb eseményei, illetve kutatási eredményei az Intézet szempontjából az alábbiakban foglalhatók össze:



• 2013. február, London: a PRISMS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. részvételével), amelyen Székely Iván és Charles Raab bemutatták a 216 nemzetközi felmérés átfogó elemzését összegző prezentációjukat


• 2013. május, Brüsszel: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. és Uszkiewicz E. részvételével), amelyen a magyar résztvevők beszámoltak a jogi elemzés előzetes eredményeiről


• 2013. augusztus, London: a 27 EU tagállamra kiterjedő empirikus vizsgálat kidolgozóinak munkatalálkozója (Székely I. részvételével)


• 2013. november, Brüsszel: félidei beszámoló a projekt eddigi eredményeiről
(Székely I. részvételével)


Az IRISS (Increasing Resilience in Surveillance Societies) projekt a megfigyelés különböző formáinak társadalmi következményeire fókuszál, és azt kívánja feltárni, hogy a bűncselekmények üldözését és a terrorizmus megfékezését szolgáló megfigyelési módszerek milyen kihívást jelentenek a demokratikus és nyílt társadalmak berendezkedésére. A kutatás elemzi azt is, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a különböző megfigyelési szituációkhoz, legyen a megfigyelő akár az állam, akár az üzleti szféra valamely szereplője, vagy akár maguk a polgárok. A jog és a társadalomtudományok eszköztárát alkalmazó kutatás a különféle társadalmi csoportok és megfigyelési rezsimek koordináta-rendszerében vizsgálja a szabadságjogok érvényesülésének tényleges esélyeit. Célkitűzése, hogy átfogó képet adjon a megfigyelés hatásaival szembeni ellenállóképesség esélyeiről és lehetőségeiről, és megállapításaival erősítse azokat a demokratikus folyamatokat és nyílt vitákat, amelyek elősegítik a megfelelő fellépést a nyitott társadalmakat fenyegető megfigyelési gyakorlattal szemben. A kutatás 2015 januárjáig tart. http://irissproject.eu/




Az IRISS kutatási projekt eredményei 2013-ban



Az Eötvös Károly Intézet 2012. februárja, vagyis a projekt indulása óta részt vesz az Increasing Resilience in Surveillance Societies (IRISS) kutatási projektben, amely az EU FP7-es programja keretében kilenc európai országból 16 intézmény együttműködésével folyik. Az EKINT részéről Székely Iván és Vissy Beatrix vesz részt a kutatásban; a projekt indulásakor Navratil Szonja közreműködött a munkában.



Az EKINT szempontjából a 2013-as év legfontosabb eseményei, illetve kutatási eredményei az alábbiak voltak:

• 2013. április, Milánó: az IRISS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. és Vissy B. részvételével)


• 2013. május, Budapest: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. és Vissy. B. részvételével), Székely Iván prezentációjával a posztkommunista országok adatvédelmi jogi és társadalmi sajátosságairól


• 2013. június, Hamburg: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. részvételével)


• 2013. október, Bécs: az IRISS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. és Vissy B. részvételével)



Az EKINT kutatóinak – a 2012-es év intenzív elméleti kutatásai és azok írásos eredményei után – ebben az évben három munkacsomagban volt jelentős szerepük:



WP3 (Case studies): itt az EKINT a magyarországi hitelminősítési gyakorlat (credit scoring) elemzésével, jogszabályi hátterének feltárásával, a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésével, interjúk készítésével vizsgálta e sajátos területen a megfigyelésnek a demokratikus társadalmakra gyakorolt hatásait. A brit Open University által vezetett vizsgálat magyar eredményeiből kutatási jelentés született.



WP5 (Exercising democratic rights under surveillance regimes): Ennek az empirikus kutatásnak a célja, hogy a gyakorlatban tesztelje az egyének saját személyes adataikhoz való hozzáférési jogának érvényesíthetőségét. A Sheffield-i Egyetem vezette munkában az Intézet munkatársai három fázisban vettek részt: az első fázisban feltárták és írásban elemezték e jog magyarországi szabályozottságát, a másodikban – egyeztetett módszertan szerint – tesztelték az adatkezelők azonosíthatóságát és elérhetőségét különféle adatkezelési szektorokban, a harmadik fázisban pedig egyedi tájékoztatást kértek saját személyes adataikról az állami és magánszektor-beli adatkezelők széles körétől, beleértve a multinacionális cégek magyarországi vállalatait is. Az empirikus vizsgálatok eredményeiről részletes kutatási beszámolók születtek.



WP6 (Resilience options): Ez a munkacsomag a társadalom azon képességét elemzi a megfigyelések kontextusában, hogy mennyire képes kiheverni a megfigyelések általi káros behatásokat, illetve rugalmasan ellenálló (reziliens) stratégiákat kidolgozni egyéni, csoport- és társadalmi szinten. Az Intézet kutatója a diktatórikus és poszt-diktatórikus társadalmak ilyen jellemzőit elemezte tanulmányában.



A 2013-as év eredményei közé tartozik a projekt első évében folytatott elméleti kutatások megjelentetése tanulmánykötet formájában (Surveillance in Europe, Routledge, előkészületben), amelyben az EKINT kutatói által írt fejezet is szerepel.



A WP6 munkacsomagban elkezdett kutatást az EKINT és az Edinburgh-i Egyetem kutatói továbbfejlesztették; ennek egyik eredménye a 2014. áprilisában Barcelonában megrendezett kétévenkénti Surveillance Studies Network (SSN) konferencián tartott előadás (Charles Raab, Richard Jones and Iván Székely, "Taking ‘resilience’ seriously: exploring its implications in the context of surveillance"), amelynek írott anyaga publikációként is megjelenik.



Az Eötvös Károly Intézet nem először vesz részt az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatási projektekben. A BROAD (Broadening the Range Of Awareness in Data Protection), és az ETICA (Ethical Issues of Emerging ICT Applications) projektek olyan sikerrel lezárult kutatások, amelyek ugyancsak a magánszférát potenciálisan fenyegető technológiák sajátos aspektusaival foglalkoztak.