Alapjogok a bírósági ítélkezésben

Az OTKA által támogatott kutatás átfogóan, hiánypótló jelleggel feldolgozza az alapjogok érvényesülését a rendes bíróságok ítélkezésében, a széles értelemben vett alapjogi bíráskodás elméleti kérdéseit, amelynek eredményeit tanulmánykötetben publikáljuk. A kutatás továbbá megvizsgálja az alapjogok és az alapjogi szemlélet érvényesülését a magyar bírói gyakorlatban. Ezt egy kifejezetten alapjogi szempontrendszerre épülő ítélet-adatbázis elkészítése alapozza meg, amely nyilvánossága folytán további kutatások alapjául is szolgálhat. Ezek alapján a kutatás célkitűzése, hogy bemutassa az alapjogokkal kapcsolatos ítélkezés követendő elveit és azt, hogy az alapjogok megfelelő érvényesülése érdekében hogyan kell ezeket a mindennapi ítélkezésben alkalmazni. A bírák és a jogalkalmazásban dolgozó más szakemberek számára való hasznosíthatóság érdekében mindezt egy kézikönyvben foglaljuk össze.

Új európai uniós kutatások az EKINT részvételével

2012 februárjában két új európai uniós projekttel bővült az Eötvös Károly Intézet kutatási portfóliója. A PRISMS és IRISS rövidítésű nemzetközi kutatási projektek az Európai Unió támogatásával, az EU Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában (Seventh Framework Programme) valósulnak meg.

A PRISMS (PRIvacy and Security MirrorS), magyar nevén „A magánélet és a biztonság tükrei” projekt a magánszféra, a megfigyelés és a biztonság feszültségekkel teli kapcsolatának elemzésére vállalkozik. Célja, hogy számba vegye mindazokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak egy adott technológiának a biztonságra és a magánszférára gyakorolt hatásában. Ennek során a kutatók az Európai Unió összes tagállamára kiterjedő reprezentatív felmérést készítenek 27.000 ember megkérdezésével, hogy megismerjék véleményüket a biztonságuk növelését célzó technológiáknak az alapvető jogaikra gyakorolt hatásáról.

A projekt célkitűzése, hogy e vélemények és tényezők ismeretében egy döntéstámogató rendszert hozzon létre, amely a befektetők és politikai döntéshozók számára már a fejlesztések korai szakaszában megvilágítja a biztonság növelését célzó technológiák alkalmazásának előnyeit és hátrányait, és elősegíti azon megoldások kiválasztását, amelyek a lehető legnagyobb biztonságot a magánszféra lehető legkisebb sérelmével képesek nyújtani. Ez a rendszer nem csak az alapjogok kellő tiszteletben tartását és megfelelő szintű védelmét támogatja, de hozzájárulhat az előnytelen beruházások megakadályozásához is. A kutatás 2016 júniusában zárul.

A projektindító sajtóközleményt ITT olvashatják.

Az IRISS (Increasing Resilience in Surveillance Societies) projekt a megfigyelés különböző formáinak társadalmi következményeire fókuszál, és azt kívánja feltárni, hogy a bűncselekmények üldözését és a terrorizmus megfékezését szolgáló megfigyelési módszerek milyen kihívást jelentenek a demokratikus és nyílt társadalmak berendezkedésére. A kutatás elemzi azt is, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a különböző megfigyelési szituációkhoz, legyen a megfigyelő akár az állam, akár az üzleti szféra valamely szereplője, vagy akár maguk a polgárok. A jog és a társadalomtudományok eszköztárát alkalmazó kutatás a különféle társadalmi csoportok és megfigyelési rezsimek koordináta-rendszerében vizsgálja a szabadságjogok érvényesülésének tényleges esélyeit. Célkitűzése, hogy átfogó képet adjon a megfigyelés hatásaival szembeni ellenállóképesség esélyeiről és lehetőségeiről, és megállapításaival erősítse azokat a demokratikus folyamatokat és nyílt vitákat, amelyek elősegítik a megfelelő fellépést a nyitott társadalmakat fenyegető megfigyelési gyakorlattal szemben. A kutatás 2015 januárjáig tart.

Az Eötvös Károly Intézet nem először vesz részt az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatási projektekben. A BROAD (Broadening the Range Of Awareness in Data Protection), és az ETICA (Ethical Issues of Emerging ICT Applications) projektek olyan sikerrel lezárult kutatások, amelyek ugyancsak a magánszférát potenciálisan fenyegető technológiák sajátos aspektusaival foglalkoztak.