Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

KUTATÁSOK

Az Eötvös Károly Intézet jelenleg futó tudományos kutatásai


PRISMS és IRISS projektek


2012 februárjában két új európai uniós projekttel bővült az Eötvös Károly Intézet kutatási portfóliója. A PRISMS és IRISS rövidítésű nemzetközi kutatási projektek az Európai Unió támogatásával, az EU Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjában (Seventh Framework Programme) valósulnak meg.

A PRISMS (PRIvacy and Security MirrorS), magyar nevén „A magánélet és a biztonság tükrei” projekt a magánszféra, a megfigyelés és a biztonság feszültségekkel teli kapcsolatának elemzésére vállalkozik. Célja, hogy számba vegye mindazokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak egy adott technológiának a biztonságra és a magánszférára gyakorolt hatásában. Ennek során a kutatók az Európai Unió összes tagállamára kiterjedő reprezentatív felmérést készítenek 27.000 ember megkérdezésével, hogy megismerjék véleményüket a biztonságuk növelését célzó technológiáknak az alapvető jogaikra gyakorolt hatásáról.


A projekt célkitűzése, hogy e vélemények és tényezők ismeretében egy döntéstámogató rendszert hozzon létre, amely a befektetők és politikai döntéshozók számára már a fejlesztések korai szakaszában megvilágítja a biztonság növelését célzó technológiák alkalmazásának előnyeit és hátrányait, és elősegíti azon megoldások kiválasztását, amelyek a lehető legnagyobb biztonságot a magánszféra lehető legkisebb sérelmével képesek nyújtani. Ez a rendszer nem csak az alapjogok kellő tiszteletben tartását és megfelelő szintű védelmét támogatja, de hozzájárulhat az előnytelen beruházások megakadályozásához is. A kutatás 2016 júniusában zárul.


A projektindító sajtóközleményt ITT olvashatják.


http://www.prismsproject.eu/


A PRISMS kutatási projekt eredményei 2013-ban


Az Eötvös Károly Intézet tagja a 2012-ben alakult PRISMS (Privacy and Security Mirrors) kutatási konzorciumnak, amely az EU FP7 program keretében végzi tevékenységét, további hét európai intézménnyel együttműködve. Az intézetet a PRISMS projektben Székely Iván, valamint a projekt indulásakor Navratil Szonja, később Uszkiewicz Erik, majd Altsach Szabina, végül Somody Bernadette képviseli.


A 2013-as év legfontosabb eseményei, illetve kutatási eredményei az Intézet szempontjából az alábbiakban foglalhatók össze:


  • 2013. február, London: a PRISMS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. részvételével), amelyen Székely Iván és Charles Raab bemutatták a 216 nemzetközi felmérés átfogó elemzését összegző prezentációjukat
  • 2013. május, Brüsszel: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. és Uszkiewicz E. részvételével), amelyen a magyar résztvevők beszámoltak a jogi elemzés előzetes eredményeiről
  • 2013. augusztus, London: a 27 EU tagállamra kiterjedő empirikus vizsgálat kidolgozóinak munkatalálkozója (Székely I. részvételével)
  • 2013. november, Brüsszel: félidei beszámoló a projekt eddigi eredményeiről
    (Székely I. részvételével)

Az IRISS (Increasing Resilience in Surveillance Societies) projekt a megfigyelés különböző formáinak társadalmi következményeire fókuszál, és azt kívánja feltárni, hogy a bűncselekmények üldözését és a terrorizmus megfékezését szolgáló megfigyelési módszerek milyen kihívást jelentenek a demokratikus és nyílt társadalmak berendezkedésére. A kutatás elemzi azt is, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a különböző megfigyelési szituációkhoz, legyen a megfigyelő akár az állam, akár az üzleti szféra valamely szereplője, vagy akár maguk a polgárok. A jog és a társadalomtudományok eszköztárát alkalmazó kutatás a különféle társadalmi csoportok és megfigyelési rezsimek koordináta-rendszerében vizsgálja a szabadságjogok érvényesülésének tényleges esélyeit. Célkitűzése, hogy átfogó képet adjon a megfigyelés hatásaival szembeni ellenállóképesség esélyeiről és lehetőségeiről, és megállapításaival erősítse azokat a demokratikus folyamatokat és nyílt vitákat, amelyek elősegítik a megfelelő fellépést a nyitott társadalmakat fenyegető megfigyelési gyakorlattal szemben. A kutatás 2015 januárjáig tart.

http://irissproject.eu/


Az IRISS kutatási projekt eredményei 2013-ban


Az Eötvös Károly Intézet 2012. februárja, vagyis a projekt indulása óta részt vesz az Increasing Resilience in Surveillance Societies (IRISS) kutatási projektben, amely az EU FP7-es programja keretében kilenc európai országból 16 intézmény együttműködésével folyik. Az EKINT részéről Székely Iván és Vissy Beatrix vesz részt a kutatásban; a projekt indulásakor Navratil Szonja közreműködött a munkában.


Az EKINT szempontjából a 2013-as év legfontosabb eseményei, illetve kutatási eredményei az alábbiak voltak:


  • 2013. április, Milánó: az IRISS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. és Vissy B. részvételével)
  • 2013. május, Budapest: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. és Vissy. B. részvételével), Székely Iván prezentációjával a posztkommunista országok adatvédelmi jogi és társadalmi sajátosságairól
  • 2013. június, Hamburg: a WP5 munkacsomag résztvevőinek munkatalálkozója (Székely I. részvételével)
  • 2013. október, Bécs: az IRISS kutatási konzorcium munkatalálkozója (Székely I. és Vissy B. részvételével)


Az EKINT kutatóinak – a 2012-es év intenzív elméleti kutatásai és azok írásos eredményei után – ebben az évben három munkacsomagban volt jelentős szerepük:


WP3 (Case studies): itt az EKINT a magyarországi hitelminősítési gyakorlat (credit scoring) elemzésével, jogszabályi hátterének feltárásával, a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésével, interjúk készítésével vizsgálta e sajátos területen a megfigyelésnek a demokratikus társadalmakra gyakorolt hatásait. A brit Open University által vezetett vizsgálat magyar eredményeiből kutatási jelentés született.


WP5 (Exercising democratic rights under surveillance regimes): Ennek az empirikus kutatásnak a célja, hogy a gyakorlatban tesztelje az egyének saját személyes adataikhoz való hozzáférési jogának érvényesíthetőségét. A Sheffield-i Egyetem vezette munkában az Intézet munkatársai három fázisban vettek részt: az első fázisban feltárták és írásban elemezték e jog magyarországi szabályozottságát, a másodikban – egyeztetett módszertan szerint – tesztelték az adatkezelők azonosíthatóságát és elérhetőségét különféle adatkezelési szektorokban, a harmadik fázisban pedig egyedi tájékoztatást kértek saját személyes adataikról az állami és magánszektor-beli adatkezelők széles körétől, beleértve a multinacionális cégek magyarországi vállalatait is. Az empirikus vizsgálatok eredményeiről részletes kutatási beszámolók születtek.


WP6 (Resilience options): Ez a munkacsomag a társadalom azon képességét elemzi a megfigyelések kontextusában, hogy mennyire képes kiheverni a megfigyelések általi káros behatásokat, illetve rugalmasan ellenálló (reziliens) stratégiákat kidolgozni egyéni, csoport- és társadalmi szinten. Az Intézet kutatója a diktatórikus és poszt-diktatórikus társadalmak ilyen jellemzőit elemezte tanulmányában.


A 2013-as év eredményei közé tartozik a projekt első évében folytatott elméleti kutatások megjelentetése tanulmánykötet formájában (Surveillance in Europe, Routledge, előkészületben), amelyben az EKINT kutatói által írt fejezet is szerepel.


A WP6 munkacsomagban elkezdett kutatást az EKINT és az Edinburgh-i Egyetem kutatói továbbfejlesztették; ennek egyik eredménye a 2014. áprilisában Barcelonában megrendezett kétévenkénti Surveillance Studies Network (SSN) konferencián tartott előadás (Charles Raab, Richard Jones and Iván Székely, "Taking ‘resilience’ seriously: exploring its implications in the context of surveillance"), amelynek írott anyaga publikációként is megjelenik.


Az IRISS (Increasing Resilience in Surveillance Societies) nemzetközi kutatási projekt az Eötvös Károly Intézet közreműködésével kézikönyvet jelentetett meg a megfigyelésekkel szembeni reziliencia, ellenállóképesség témájában. Az angol nyelvű kézikönyv első része röviden összefoglalja a megfigyelő társadalmak (surveillance societies) jellegzetességeit és nemkívánt hatásait, a második rész átgondolandó, megválaszolandó kérdéssorokat tartalmaz a megfigyelésekben érintett döntéshozók, a tanácsadó cégek, a szolgáltatók, a média, a civil szervezetek és a társadalom tagjai számára, a harmadik rész pedig összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyek javíthatják a jelenlegi helyzetet és minimalizálhatják a megfigyelés káros hatásait az egyénekre, csoportjaikra és a társadalom egészére.


A kézikönyv online változata olvasható az IRISS projekt honlapján és a teljes kiadvány is letölthető PDF formátumban.


Az Eötvös Károly Intézet nem először vesz részt az Európai Unió által támogatott nemzetközi kutatási projektekben. A BROAD (Broadening the Range Of Awareness in Data Protection), és az ETICA (Ethical Issues of Emerging ICT Applications) projektek olyan sikerrel lezárult kutatások, amelyek ugyancsak a magánszférát potenciálisan fenyegető technológiák sajátos aspektusaival foglalkoztak.



Lezárult kutatási projektek:


Alapjogok a bírósági ítélkezésben

A Living in Surveillance Societies (LiSS) COST Action négy évéről
2009-2013