Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

2010. július 26.
Közlemény a párttámogatás változásáról
A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.   
2010. július 13.
Az Eötvös Károly Intézet segít
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   
2010. július 5.
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   
2010. június 18.
Nyílt levél a törvényhozásnak a média szabályozásáról szóló alkotmány- és törvénymódosító tervekről
Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   
2010. június 10.
Veszélyben az Alkotmánybíróság függetlensége
Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   
2010. május 19.
Nincs hatékony kontroll a nemzetbiztonság felett
Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   
2010. április 16.
Rossz döntést hozott a Nyomozó Főügyészség
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   
2010. március 25.
Alkotmányellenesek a választópolgárok adatainak a kampány céljaira való továbbítását lehetővé tevő szabályok
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   
2010. január 28.
A harmadik köztársaság alkotmányának értékei
„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   
2010. január 19.
Az Eötvös Károly Intézet 2010. évi tevékenysége - Majtényi újra az intézetben
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   
2009. december 18.
Levél a köztársasági elnöknek a minősített adat védelméről szóló törvényről
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   
2009. december 14.
Amicus curiae az elektronikus információszabadság-törvény egy rendelkezése tárgyában
Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   
2009. november 30.
Második állásfoglalás a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról, valamint a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényjavaslatokról
Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   
2009. november 24.
Hozzászólás a kisebbségi és az adatvédelmi ombudsman etnikai adatok kezeléséről szóló jelentéséhez
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   
2009. november 5.
Levél az Alkotmányügyi bizottságnak
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   
2009. július 1.
Levelezés Bárándy Gergely országgyűlési képviselővel az Alkotmány módosításáról
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   
2009. június 22.
Nyílt levél az alkotmányozóhoz
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   
2009. április 27.
Közlemény a Holocaust-tagadásról és azon álláspontról, amely szerint ezt büntetni kellene
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   
2009. április 3.
Közlemény Szabó Máté ombudsman nyilatkozatáról
Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   
2009. március 13.
A korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   
2009. február 25.
Elégtelen az államfő megszólalása a romákat ért támadásokkal kapcsolatban
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   
2009. február 3.
Szervezetek nyilatkozata a közhatalom kirekesztő megnyilvánulásáról
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   
2009. január 12.
Vélemény az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról
Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.   
2008. szeptember 22.
Három szervezet közös álláspontja a közrendvédelmi törvényjavaslatról
A Kormány 2008. szeptember 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslatát. Három szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságogokért és az Eötvös Károly Intézet a jogalkotási folyamat egy korábbi fázisában önállóan fejtette ki véleményét a tervezett rendelkezésekről, ezek a vélemények nagyrészt egybevágtak. A most benyújtott törvényjavaslatról már közös álláspontot alakítottunk ki.   
2008. szeptember 4.
Megjegyzések és javaslatok az IRM közrendvédelmi törvényjavaslatához
Az Eötvös Károly Intézetben megvizsgáltuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a múlt héten megjelent előterjesztést, amely a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet kapta. Észrevételeinket az egyes tervezett rendelkezésekhez elküldtük a minisztériumnak, itt pedig közzétesszük.   
2008. június 10.
Közlemény a polgári perrendtartás módosításáról
Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás Alkotmánynak megfelelő törvényi szabályainak a megalkotását. Úgy tűnik, a jogalkotó az egységes szabályozás helyett részletekben alkotja meg e szabályokat, kisebb lépésekben halad az ideális állapot elérése felé.   
2008. június 2.
Kisebbségi támogatások hatékonysága és etnikai adatgyűjtés
Az Állami Számvevőszék ez év májusában hozta nyilvánosságra a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot áttekintő tanulmányát, amely a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatásokat és azok hasznosulását elemzi.   
2008. április 15.
A népszavazás intézménye újragondolásának szükségességéről
Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.   
2008. március 13.
Levelezés a Magyar Bírói Egyesület elnökével
A Magyar Bírói Egyesület elnöke az Országos Bírói Etikai Tanács nevében helyreigazítást kért az Eötvös Károly Intézettől a Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmánya egy mondatával kapcsolatban. A helyreigazítási kérelemben azt kérte, hogy az intézet tizenöt napon belül vonja vissza egy mondatát. E kérésnek nem teszünk eleget, ugyanakkor a tanulmánnyal azonos nyilvánosságot biztosítunk az egyesület elnöke megkeresésének, ezért közzétesszük a helyreigazítást kérő levelet és az arra adott válaszunkat is.   
2007. december 6.
A bírósági tárgyalások nyilvánosságáról
Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás törvényi szabályozását, az alkotmányos követelményekhez és a kor elvárásaihoz igazítását.   
2007. augusztus 21.
Megállapodás-tervezet a párt- és kampányfinanszírozás átalakításáról
Közzétesszük a parlamenti pártok között létre nem jött megállapodás tervezetét. A hónapokig tartó egyeztetések az utolsó pillanatban fulladtak kudarcba.   
2007. augusztus 9.
Sajtóközlemény a párt- és kampányfinanszírozásról szóló ötpárti egyeztetés kudarcáról
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett 2007 elején a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi betarthatatlan, a köztársaság tekintélyét folyamatosan romboló, korrupciót eredményező szabályainak felülvizsgálatára. A parlamenti pártok az intézet meghívását elfogadták és 2007. március 27-e és július 12-e között szakértői konzultáció sorozatot tartottak, melyen a parlamenti pártok kijelölt országgyűlési képviselői vettek részt. A megbeszélések szervezésébe a FIDESZ javaslatára a kezdeményező Eötvös Károly Intézet mellett bekapcsolódott a Nézőpont Intézet is.   
2007. január 30.
Nyilatkozat a párt- és kampányfinanszírozásról, a politikusok felelősségéről
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet arra emlékeztet, hogy 2006-ban - amint azt a mérvadó politikai oldalak vezetői többször és ünnepélyesen bejelentették - Magyarországon megszűntek a politikai hazugságok. Ezek szerint, ha hihetünk a politikusoknak, i.sz. 2007. lesz az első teljesen hazugságmentes évünk.   
2007. január 16.
Az Eötvös Károly Intézet és a Főpolgármester levelezése a közgyűlések nyilvánosságáról
A Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága tagjainak megalakulása a Főváros Iközgyűlés zárt ülésén történt, így nem derült ki, milyen szempontok alapján döntöttek a jelöltek alkalmasságáról. Közérdekű adatot igényeltünk a tárgyban a főpolgármestertől, a levelünket és a választ szöveghűen közöljük.   
2007. január 15.
Szaddám Huszein halálos ítéletének végrehajtásával kapcsolatban
"A magyar alkotmányos rendszerben az emberi élet a minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog pedig korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben is. Ebből az alkotmányi tételből azonban nemcsak az következik, hogy a Magyar Köztársaságban halálbüntetést kiszabni és végrehajtani nem szabad, hanem az is, hogy a Magyar Köztársaság ellenzi a halálbüntetést, tehát semmilyen körülmények között nem üdvözölheti a halálbüntetés végrehajtását, még akkor sem, ha talán a köztársaság egyik szolgájának magánemberi véleménye szerint az igazságos."   
2006. november 16.
A kormányülések dokumentálásáról: Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnökének válasza
"Tudomásom van arról, hogy a bizottság 2006. november 14-i ülésén - amikor a T/1202. sz. törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntött - szóba került az Elnök Úr levele is."   
2006. november 16.
Kiutat kell találni a politikai válságból
A Harmadik Köztársaság történetében az Antall-Tölgyessy paktum megkötése óta nem volt ennyire sürgető a kormány- és az ellenzéki oldal közötti értelmes együttműködés, és még soha nem volt ilyen kicsi az esély erre. Mégis a kormánynak és ellenzékének az ország, a választók közössége érdekében politikai és szakpolitikai döntések sorát kellene az érdekek egyeztetésével közösen előkészítenie, és a legfontosabbakat egyetértésben meghoznia. Olyan megállapodásra lenne szükség, mely a meddő politikai állóháború néhány hadszínterét megszünteti, miközben a rivális felek politikai mozgásterét egészében megőrzi.   
2006. november 13.
A kormányülések dokumentálásáról
A Kormány az Országgyűlésnek T/1202. számon benyújtotta a kormány üléseinek dokumentálásáról szóló szabályokat is tartalmazó törvényjavaslatot. Az Eötvös Károly Intézet ezúton fejti ki álláspontját a javasolt szabályokról és azok alkotmányosságáról.   
2006. november 2.
Válság
Magyarország az immár elhúzódó politikai válság állapotában van. A harmadik köztársaság eddig mentes volt a politikai erőszaktól. Az elmúlt időszakban viszont a pesti utcát hosszabb-rövidebb ideig civil és egyenruhás utcai harcosok uralták. Arra sem volt eddig példa, hogy az egyik politikai oldalhoz legközelibb országos napilapban - következmények nélkül - október 17-én olyan hibbant mondatok jelenhettek meg, amelyek, nézzük a szöveg bármely rétegét is, faji alapú erőszakra, gyilkosságra buzdítanak. Ez - politikai meggyőződéstől függetlenül - jogos aggodalommal tölt el csaknem minden magyar állampolgárt. Az aggodalmat csak erősíti, ha a rendőrség az erőszakra törvénysértéssel felel. Függetlenül attól, hogy a politikai válság megoldását ki miben látja, a demokráciát féltő valamennyi embernek egyet kell értenie abban, hogy a megoldást békés, parlamenti keretek között kell megtalálni. A kormány és a parlamenti ellenzék közös felelőssége, hogy ez így történjék.   
2006. június 14.
Fenyegetés a választási kampányban
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint a demokratikus jogállamban sem polgármestereket, sem településeket nem szabad a választási kampány hevében azzal fenyegetni, hogyha a rossz oldalra szavaznak, akkor a jó oldal győzelme esetén forrásoktól esnek majd el. Annak a demokratikus politikusnak, aki mégis ilyet tesz, a politikai következményeket vállalnia és viselnie kell.   
2006. január 6.
A titoktörvény tervezete
Az Országgyűléshez benyújtott, új titokszabályozással kapcsolatos törvényjavaslat megismerését követően az Eötvös Károly Intézet kéréssel fordult valamennyi országgyűlési képviselőhöz. Az alábbiakban ennek szövege olvasható.   
2005. november 27.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról
Az Eötvös Károly Intézet az Országyűlés Emberi jogi, kisebségi és vallásügyi bizotságának felkérésére véleményezte a jövő nemzedékek országgyűlési bizotságáról szóló törvény javaslatát. A vélemény szövegét ehelyütt tesszük közzé.   
2005. szeptember 15.
Ajánlások a politika iskolai jelenlétéről
   
2005. július
Elektronikus információszabadság-törvény
Az Országgyűlés 2005. július 4-én elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amelyet igen nagy részben az Eötvös Károly Intézet készített elő.   
2005. május
A köztársasági elnök megválasztásáról
A harmadik köztársaság Alkotmánya szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.   
2005. január 28.
Az alkotmánybírósági indítványok másolatáról
Az információszabadság alkotmányba foglalása, majd ezt követő másfél évtizedig tartó hatékony alkotmánybírósági védelme a magyarországi jogállami forradalom egyik legfontosabb fejezetét jelentette.   
2005. január 18.
A fővárosi közgyűlések video-formátumú internetes közvetítése és archiválása
"Tegnap éjjel elküldött elektronikus levelét - melyből az is kitűnik, hogy fővárosi közgyűlések "video-formátumú internetes közvetítés és archiválására" irányuló javaslatát a mai nap folyamán kívánja megtenni -, most reggel olvasom."   
2004. április 15.
Az Európai Unió jogának kihirdetése
Az Európai Unió közösségi jogrendjét alkotó jogforrások annak ellenére, hogy 2004. május 1-jén Magyarországon is hatályba léptek, bizonytalan ideig nem ismerhetők meg magyar nyelven hivatalos formában, mivel eddig az időpontig azok fordítása, a fordítások hitelesítése és hivatalos lapban való megjelentetése nem történt meg maradéktalanul. Az Eötvös Károly Intézet e helyzet tisztázása érdekében kérdéseket tett fel az Igazságügyi Minisztériumnak.   
2004. február 20.
A miniszterelnök javaslatairól
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a napokban olyan javaslatokkal lépett az ország nyilvánossága elé, amelyek az alkotmányos berendezkedés alapjait érinthetik, illetve a magyar állampolgárok és az Európai Unió viszonyát változtatnák meg. Az Eötvös Károly Intézet a következő észrevételeket fogalmazza meg a kormányfő javaslataival kapcsolatban.   
2004. január 15.
Majtényi László levele Gergényi Péter dandártábornokhoz a zászlóégetőkről
"A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető el, abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető."   
2003. június 25.
A kórháztörvény elfogadásának módjáról
A köztársasági elnök a számára az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörrel élve az Országgyűlés által megszavazott úgynevezett „kórháztörvényt” az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte. Ismeretes, hogy válaszképpen az Országgyűlés elnöke — a képviselők küszöbön álló nyári szabadságára hivatkozva — még a köztársasági elnök döntésének napjára, az Országgyűlés aznapi rendes ülését követő estére rendkívüli ülést hívott össze, amelyen a törvényhozás ismételten megszavazta a javaslatot   
2003. június 24.
Az emberi jogokról szóló politikai vitáról
A hazai politikusok a Nemzetközi Demokratikus Centrum (Kereszténydemokrata Internacionálé) Magyarországot elmarasztaló lisszaboni nyilatkozatát követően, korábban ismeretlen szenvedéllyel vitatják az emberi jogok hazai helyzetét.   
2003. június 18.
Majtényi László levele a pénzügyminiszterhez
Az Eötvös Károly Intézet a forintárfolyam változásával kapcsolatban kért tájékoztatást.   
2003. május 29.
Állásfoglalás az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének átláthatóságáról
Több mint egy évtizeddel jogállami forradalmunk után, az igazságügyi tájékoztatásról hazánkban tartalmi és formai tekintetben is elfogadhatatlan szabályok szólnak.   
2003. május 20.
Állásfoglalás a kormány Európai Uniós tájékoztatási kötelezettségéről
Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása szerint a kormánynak kötelessége kialakítania és nyilvános vitára bocsátania álláspontját az Európai Uniót megosztó alapvető kérdésekben, így a közös védelmi és külpolitika ügyében, és a formálódó uniós alkotmány vitás kérdéseiben. A csatlakozásról szóló népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány az eddigi kormányok mulasztására hívja fel a figyelmet: felelős tájékoztatás és nyilvános vita hiánya miatt nem sikerült az uniós tagság fontosságát tudatosítani.   
vissza a lap tetejére  vissza