Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

ELEMZÉSEK

2014. szeptember 29.
Elmúltnégyév: A jogállam pusztulása 2010-2014
Kedves Naplónk, Kedves Naplóolvasó! Sokszor elmondtuk, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet előbb a jogállam működésének zavarait, utóbb pedig a jogállam lebontását folyamatosan és a lehető legnagyobb pontosságra törekedve igyekezett nyomon követni, és dokumentálni.   
2014. január 24.
A pártok a kampánnyal ne zavarják a köznyugalmat!?
Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét.   
2013. szeptember 18.
Jogállamfigyelő: Ötödik Alaptörvény-módosítás: nem akarásnak nyögés a vége
Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.   
2013. június 28.
A magyar kormány és az ő alaptörvénye
A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény az Alaptörvény negyedik módosításáról és az arra adott kormányzati válasz pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt egyrészről játékszernek, másrészről csak saját hatalma biztosítékának tekinti. Erre a megállapításra jutott az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ abban az elemzésben, amely a Velencei Bizottság véleményéhez fűzött kormányoldali megjegyzéseket alapul véve vizsgálta, hogy miként is viszonyul a kormány a maga által, saját céljaira alkotott és nemrégiben jelentősen átalakított Alaptörvényhez.   
2013. május 27.
Az alkotmányos helyreállítás feladatai a negyedik módosítás után Az elemzés a rövidített változata megjelent a Magyar Narancs 2013/19. számában.
Mi változott és mi nem? Az alkotmányszövegek értékelése összetett feladat, mert az alkotmány mindig több, mint a szövege. A negyedik módosítás után kialakult helyzet értékelhető tisztán alkotmányossági és politikai szempontok alapján is.   
2012. december 14.
Amicus curiae levél az Alkotmánybíróság részére a választói regisztráció tárgyában
Az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben amellett érvelünk, hogy az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések olyan szétválaszthatatlan egységet alkotnak a köztársasági elnök által kifejezetten megtámadott szabályokkal, hogy vizsgálatuk nem mellőzhető az előzetes normakontroll-eljárás során. Majd arról igyekszünk meggyőzni az Alkotmánybíróságot, hogy a szabályok nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel.   
2012. november 20.
Helyreállító alkotmányozás
Az Eötvös Károly Intézet szeptemberben felhívást intézett az alkotmányosság bal- és jobboldali híveihez, amelyben a megrendült alkotmányosság helyreállításának lehetséges programját, feladatait vázolta fel (A jogállam helyreállításának elvei nyolc tételben, ajánlat a demokrácia híveinek.)   
2012. szeptember 29.
A jogállam helyreállításának elvei nyolc tételben. Ajánlat a demokrácia híveinek
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt pedig helyre kell állítani. A helyreállító munkában a Fidesz vezetőinek, akik az alkotmány elpusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet szerepük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszményét.   
2012. szeptember 17.
Hiába kozmetikázták, a bírósági rendszer rossz maradt
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.   
2012. július 18.
Továbbra sem üti meg a demokratikus minimumot két sarkalatos törvényünk
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.   
2012. június 5.
Az Eötvös Károly Intézet újból megfogalmazza a pártok és kampányaik forrásainak jogállami követelményeiről szóló javaslatait
A miniszterelnök a közelmúltban azzal a javaslattal állt elő, hogy a költségvetési kiigazítás részeként a választásokig hátralevő két évben már ne kapjanak állami támogatást a pártok. A kormányfő javaslata elfogadhatatlan, és nemcsak azért mert a Századvég és a Nézőpont Intézetek már ma is több támogatást kapnak, mint az ellenzéki politikai pártok és háttérintézményeik együttesen, hanem mert megvalósulása esetén az a hazai demokratikus politikai versengés alapjait ásná alá gyakorlatilag értékelhetetlen mértékű megtakarítás kedvéért.   
2012. április 5.
Elégtelen választ adott a kormány a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára
A kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.   
Aamicus brief a Velencei Bizottságnak az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről és a legfontosabb sarkalatos törvényekről
A Velencei Bizottság részben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Felügyelő Bizottsága, részben a Magyar Állam kérése alapján elemzi a közelmúltban született számos sarkalatos törvényünket. Alkotmányjogászok - köztük az Eötvös Károly Intézet munkatársai is - amicus brief formájában segítik a Bizottság munkáját.   
2011. december 14.
A jogállam tragédiája
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.   
2011. október 28.
Tovább gyengül az alkotmányvédelem
Elemzést készítettünk a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel az új, Alkotmánybíróságról szóló törtvényjavaslatról. Az elemzés szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.   
2011. július 18.
A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemzést készített a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.   
2011. június 20.
Jelentés a kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről
A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntést tudjanak hozni azokról a bírójelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.   
2011. május 5.
Esemény után. A Fidesz-provizórium ideje. A jogállamfigyelő vége
Egy éve havi rendszerességgel jelentkezünk a HVG-ben a Jogállamfigyelővel. A munkát - köszönetet mondva a szerkesztőségnek, a segítő szakértőknek és az érdeklődő olvasóknak – most befejezzük, mert egyfelől elvégzettnek érezzük a feladatot, másfelől az alaptörvény elfogadásával az alkotmányosság itt alkalmazott mércéje is veszít korábbi súlyából. Fel kell ugyanis arra készülnünk, hogy a jogállami forradalom alkotmánya helyett - jó esetben - újból az alkotmányosság nemzetközi minimum-szintjéhez mérjük magunkat és az előttünk álló hazai történéseket. Az elkészült szövegek, a jogállam leépülésének kronologikus és alkotmányelméleti szempontokat érvényesítő értékelése, addig is, amíg nem rendezzük kötetbe, elérhetőek a honlapunkról.   
2011. április 12.
A harmadik hullám: az alkotmányozás
A kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt vizsgálja, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott Alaptörvény-javaslatban.   
2011. április 7.
Jogállamtalanítás
A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.   
2011. március 16.
Az alkotmányozási folyamat hibái miatt tartalmától függetlenül is elfogadhatatlan az új alkotmány
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.   
2011. március 14.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2011. februári hónapról
Mostani elemzésünk az alkotmányos jogelvek alaptalanul forradalminak mondott olyan felülvizsgálatairól szól, amelyek valójában – amint állításunk szerint az elfogulatlan vizsgálat bizonyítja – a közérdeknek az alkotmányos határokat áthágó téves értelmezésén alapultak, valamint önkényes és kicsinyes csoport- és magánérdekeket szolgáltak.   
2011. február 7.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2011. januári hónapról
A Jogállamfigyelő ezúttal a független, ellensúlyt jelentő, a kormányhatalmat mérséklő, kilengéseit tompító intézmények működésének feltételeit, ezek teljesítményét vizsgálja. A kétharmad megléte, láthatóan, önmagában is ártalmasan hat működésükre. Szólunk a jó és a rossz tapasztalatokról, részletezzük a velük szemben támasztható követelményeket. Megmutatjuk továbbá azt is, mit gondolnak munkájukról az alkotmányjogász szakértők.   
2011. január 6.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. decemberi hónapról
Az alkotmányosságot felszámoló kormányzati lépések idején indokolt, hogy a Jogállamfigyelő a jogállamiságot sértő döntések ellenszereivel, gyógyításának lehetőségével is foglalkozzon. Az év utolsó hónapjában ezért az alkotmányellenes alkotmánymódosítások megsemmisítésének lehetőségét vizsgáltuk meg.   
2010. december 13.
A második hullám - a jogállam lebontása
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben ismételten összefoglaltuk a törvényhozás munkájáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról szóló kritikáinkat.   
2010. december 2.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. novemberi hónapról
Az ősz az alkotmányvédelem elleni támadások mellett a tulajdon elleni támadások sorozata jegyében telt el. Az őszi hónapokat lezáró jogállamfigyelő ezért a tulajdonhoz való jog és a jogállamiság összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik.   
2010. november 4.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. októberi hónapról
Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.   
2010. október 7.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. szeptemberi hónapról
A jogállamiság szempontjából kiemelkedő jelentőségű a választás: a döntéshozók szabad és tiszta szabályoknak megfelelően történő megválasztása nélkül aligha lehet jogállamról beszélni. A szeptemberi hónap az önkormányzati választási kampány jegyében telt el, ezért az e havi jogállamfigyelő a megváltozott jelölési rendszer jogállamisághoz való viszonyával foglalkozik kiemelten.   
2010. szeptember 2.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. augusztusi hónapról
Az augusztus az év utolsó nyári hónapja, amelyet a közhely rendszerint uborkaszezonnak mond. Mindenesetre kétségtelen, az elmúlt hónapok feszített tempójú közéleti történései után viszonylagos nyugalom jellemezte. Nem tudunk az előzőekhez mérhető számú jogállamiságot érintő eseményt rögzíteni az e hónapról szóló jelentésünkben. Hogy ez a nyugalom azt jelenti-e, hogy helyreáll az állam normális működése, vagy csak vihar előtti csendről van szó, szeptemberben derül majd ki. Boldogok lennénk, ha végre a jogállamot erősítő intézkedésekről számolhatnánk be.   
2010. augusztus
Az első törvényalkotási hullám értékelése
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, a büntetőpolitikáról, valamint a médiával és a nyilvánossággal, továbbá az átlátható állammal kapcsolatos intézkedésekről szóló kritikáinkat.   
2010. augusztus 5.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. júliusi hónapról
E hónapban véget ért az újonnan megalakult Országgyűlés munkájának első szakasza. A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végén megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest merőben új stílusúvá vált a törvényalkotás. Ez az időszak a jogalkotáson túl számos más területen is változást hozott a jogállamiság tartalmi követelményeinek érvényesülésében, amelyek rendkívül pesszimista értékelésre adnak alapot.   
2010. július 1.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. júniusi hónapról
2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.   
2010. június 3.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. májusi hónapról
A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.   
2010. június 3.
Jogállamiság-index, a havi kutatás módszertana
Hogyan készül a HVG-EKINT jogállamiság-index?   
2010. június 3.
Jogállamfigyelő
Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.   
2010. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet befejezte az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatáról szóló vizsgálatát
Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.   
2009. november
Az elektronikus információszabadság jogi garanciáinak felülvizsgálata
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   
2009. szeptember 10.
Bírósági ítéletek az interneten
Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   
2009. június 15.
Felmérés a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságáról
Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   
2009. május 26.
Az intézet új projektje: BROAD
A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közösen – részben európai uniós források felhasználásával – az Eötvös Károly Intézet a magánszféra védelmével kapcsolatos új projektbe kezdett, amelynek munkacíme: BROAD.   
2009. április 30.
Tézisek a szólásszabadság védelmében
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.   
2008. december 11.
Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben
Két alapérték közös területéről szólnak a következő oldalak és az azt követő tanulmány: a környezet védelméről és az információ szabadságáról. Mindkét érték önmagában is olyan jelentőségű, amelyet a XXI. században nem szokás megkérdőjelezni. Az előbbi a környezetünk kétségbeejtő pusztulása, a saját magunkkal és a jövő generációkkal, valamint a föld többi élőlényével szembeni felelősségünk miatt megkérdőjelezhetetlen, utóbbi pedig azért, mert a demokratikus társadalmunk egyik tartóoszlopa, a közügyekről folytatott nyílt vita előfeltétele, mert eszközt ad az állampolgár kezébe a közhatalom átláthatóságára, és segíti az egyén életét befolyásoló döntéseit is. E két érték a környezeti adatok megismerésének szabadságában találkozik. A következő tanulmány azt tárja fel, hogy ma Magyarországon milyen mértékben nyilvánosak a környezeti információk, és törvényalkotási, valamint széles értelemben vett jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg az ezen adatok teljes körű napfényre kerülése érdekében.   
2008. szeptember 5.
Tézisek az erőszakba torkolló tüntetések kezeléséről
A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erőszakos cselekmények elkövetésére késztettek. Az események nyomán sokan kezdtek megoldások keresésébe, ma is sokan keresik arra a választ, hogy hogyan lehetne a 2008 nyarán történteknek a jövőben elejét venni. Az Eötvös Károly Intézet a következőkben rögzíti azokat a téziseit, amelyek mentén – álláspontja szerint – az alkotmányosság, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a megoldáskeresés értelmes lehet. A tézisek javaslatokat is kirajzolnak, ezek az egyes tézisekhez fűzött magyarázatokban és a téziseket követő külön felsorolásban olvashatók.   
2008. július 8.
Bírósági eljárások gyorsítása
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkára arra kért bennünket, foglaljuk össze azokat a javaslatainkat, amelyek szerintünk a bírósági eljárások gyorsítását szolgálnák.   
2008. május 30.
Az elektronikus iratarchiválás szabályozásának koncepciója
Az elektronikus iratok egy része kívül esik a közirat gyakorlati fogalmán. Sokhelyütt elfeledkeznek róla. A papíros bürokráciában a hivatali levelezést iktatták, titkárnők gépelték, irattározták. A hivatalos minőségben írott e-maileknél vagy később kinyomtatott levelek elektronikus változatánál mindez teljesen vagy részben hiányzik. A digitalizált iratok egészének archiválási szabályai ma megoldatlanok. Kutatásunk a helyzet feltárása után közpolitikai és jogalkotási javaslatokat tesz a problémakör megfelelő, korszerű rendezésére.   
2008. április 29.
Az elektronikus információszabadság első két éve
Az elmúlt évben átfogó kutatást végeztünk az elektronikus információszabadság közzétételi szabályainak való megfelelésről és az elektronikus adatigénylés magyarországi gyakorlati lehetőségéről.   
A Népszabadság ombudsmanja
"Magyarországon elsőként a Magyar Hírlap vezette be az újságombudsman intézményét. Pontosan két évvel ezelőtt ott kezdődött a mi újságombudsmani pályafutásunk, ami 2006. nyarán ért véget, gondoltuk akkor, örökre. Most, igaz, csak négy hónapra, a Népszabadság felkérésére megint kötélnek álltunk, őszinte örömmel, de azzal, hogy utánunk remélhetőleg valaki más folytatja."   
A Magyar Hírlap ombudsmanja
Az Eötvös Károly Intézet az első újságombudsman Magyarországon. A Magyar Hírlap megbízása alapján rendszeresen összeveti a lap újságírói gyakorlatát az általánosan elfogadott szakmai és etikai normákkal, illetve a lap által vállalt elveivel, majd ezekről kéthetente állásfoglalást készít.   
2008. február 4.
Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok címmel tanulmányt készített az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megbízásából. A tanulmány a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége valamint annak az elvnek az együttes érvényesíthetőségét vizsgálta, hogy a demokratikus jogállamban semmilyen hatalom, így a bírói hatalom sem maradhat ellenőrizetlen. Ennek érdekében olyan viszonyokat kell biztosítani, amelyek együttesen garantálják mindkét követelményt.   
2008. január
Az elektronikus személyazonosítás adatvédelmi követelményei
E tanulmányt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítettük, 2007 júliusa és szeptembere közötti időszakban azzal a céllal, hogy adatvédelmi szempontból értékeljük a közigazgatás informatizálásával kapcsolatos terveket, koncepciókat, megvalósítási tanulmányokat, kiemelten az elektronikus ügyfélazonosítás modelljeit és az ehhez a problémakörhöz kapcsolódó személyesadat-kezelési megoldásokat.   
2007. május
A közszféra adatai hasznosíthatóságához szükséges jogalkotási feladatok
A közszféra adatainak hasznosítását lehetővé tevő szabályozásnak (nevezzük adatvagyon-szabályozásnak) magyarországi kiindulópontja az európai minimumkövetelményeknél ma kiterjedtebb és szofisztikáltabb hazai információszabadság jogrend elért védelmi szintjének védelme.   
2007. január 17.
Roma támogatások és jogosultságok egyéni követésének lehetőségei
A kisebbségi többletjogok gyakorlásához, a pozitív diszkriminációs intézmények, támogatások igénybevételéhez fogalmilag szükséges a jogosultak körének valamifajta meghatározása, az azonosítás valamely formája. Abban az esetben ugyanis, ha a jog egyszerre biztosítja egyrészt a jogilag teljesen kötetlen szabad identitásválasztást és biztosít másrészt kisebbségi külön jogokat, alkalmaz pozitív diszkriminációs intézkedéseket, akkor kizárólag az egyén teljesen szabad döntésén múlik, hogy él-e ezekkel a többletjogokkal, igénybe veszi-e a kedvezményeket.   
2006. június 26.
A pártfinanszírozás alapelvei
A modern társadalom és a képviseleti demokrácia viszonyai között természetes, hogy a parlamentbe bejutó vagy a bejutásra eséllyel pályázó pártok állandó szervezettel, üzemszerűen működnek. A tömegdemokráciák utóbbi jó félévszázadának több fejleménye is visszafordíthatatlanná tette ezt a tendenciát: a politikusi tevékenység professzionalizálódott, a benne résztvevők tipikusan főállásban végzik azt.   
2006. május
Szegény pártok, gazdag kampány
Az elmúlt hetekben végre a közfigyelem előterébe került a pártfinanszírozás kérdése. Sajnos, a jelenség, ami erre alkalmat adott, már nem volt ennyire örvendetes: minden komolyan vehető becslés szerint a parlamentbe jutott pártok a törvény által megengedett háromszáznyolcvanhatmillió forint sokszorosát költötték el a kampány alatt. Jogállamban alapvető követelmény, hogy senki ne sértse meg a törvényt, s végképp ne azok, akik a törvényt hozzák.   
2006. április
Hozzáférés a közszféra adataihoz
E tanulmány ambíciói nem szerények. Szerzői egy átfogó munka első részeként tekintenek rá. Az itt következő oldalaknak, fejezeteknek, a szerzők szándéka szerint, a probléma-meghatározás a feladata (amelynek alapján, megítélésünk szerint, már kidolgozhatóak a nemzeti adatvagyon-politika modelljei, esetleg az adott modellen belüli változatok, majd ezt követően reményeink szerint megalkotható a Nemzeti adatvagyon törvény.)   
2006. április
Mit érdemel Magyarország?
Előző írásunkban azt vizsgáltuk, az elmúlt év utolsó két hónapjában az egyes pártok melyik médiatípusban költöttek, és ebből milyen következtetéseket lehet levonni stratégiájukra nézve. Ezt most kiegészítjük a januári adatok elemzésével: arra voltunk kíváncsiak, hogy az újabb adatok megerősítik-e a korábbi trendeket.   
2006. április
Földön, vízen, levegőben
"Mostani cikkünkben előzetes adatokat közlünk a pártok januári költéséről, továbbá azt vizsgáljuk, hogy a négy évvel ezelőtti helyzethez képest milyen változások figyelhetők meg az egyes pártok hirdetéseinek megoszlásában a különböző megjelenési felületek között."   
2006. április
Árak és trendek a kampányban
Most induló sorozatunkban a választási kampánnyal, illetve kampánykiadásokkal kapcsolatos elemzéseket közlünk.   
2004. szeptember
Az Elektronikus Információszabadságról szóló törvény koncepciója
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából az Eötvös Károly Intézet 2003 őszén tanulmányt készített az elektronikus információszabadság hazai megvalósításának lehetőségeiről. A tanulmány a külföldi példák és tapasztalatok bemutatásán és elemzésén túl foglalkozott az elektronikus információszabadságnak a magyarországi jogalkotásban és gyakorlatban fellelhető nyomaival: a kötelező elektronikus közzétételt előíró jogszabályok vizsgálatával, valamint az állami és önkormányzati szervek honlapjainak a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló elemzésével. A tanulmány azzal az igénnyel készült, hogy az információs jogok állapota és a hazai és nemzetközi joggyakorlat felmérésével meggyőző erővel mutassa be az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése miatti szükségességét. 2004 júniusában a minisztérium azzal bízta meg az intézetet, hogy az előtanulmányok eredményeit felhasználva készítse el az elektronikus információszabadság megvalósulását szolgáló törvény szabályozási koncepcióját, amely alapján előterjesztés készíthető a jogalkotó számára a törvény megalkotására. Az Eötvös Károly Intézet a koncepciót az alábbi szakértőinek közreműködésével a megbízás szerint elkészítette.   
2004 augusztusa
Konstruktív bizalmatlanság
Az augusztus végén néhány nap alatt eszkalálódott kormányválság a magyar demokrácia egy olyan intézményét állította az érdeklődés középpontjába, amelyről az állampolgároknak az elmúlt tizennégy év során nem kellett sokat gondolkodniuk. A korábbi három kormányzati ciklus során egyszer sem merült fel komoly formában, hogy a hivatalban lévő miniszterelnököt a kormánytöbbséget biztosító pártok leváltsák, vagy megváltozott összetételű kormánytöbbség alakuljon ki.   
2004. május 24.
Rendőrség a jogállamban
Nem sok feltűnést keltett, hogy március végén az Alkotmánybíróság évtizedes adósságát kezdte el törleszteni. A még az MDF-kormány idején, 1993-ban csaknem teljes körű konszenzussal elfogadott rendőrségi törvényt az azóta eltelt tíz évben számos független kritikus és jogvédő támadta a törvényt a rendőrségnek adott széles körű, jogállamban nehezen védhető felhatalmazása miatt. Alkotmánybírósági beadványok is születtek az ügyben, azonban a legfontosabb elvi kérdéseket, nevezetesen hogy egy demokratikus jogállamban milyen eszközök lehetnek a rendőrségnek és más erőszakszervezeteknek a kezében az állampolgárokkal szemben, és hogy ezekkel milyen körülmények között élhetnek, az elmúlt évtizedben nem válaszolta meg a testület. E kérdések közül talán a legfontosabb a lőfegyverhasználat problémája: demokratikus jogállamban kikkel szemben és milyen helyzetekben engedhető meg, hogy a rendőr fegyvert használjon, szélsőséges esetben kioltsa valakinek az életét?   
2004. május 24.
Elektronikus információszabadság Magyarországon
A kormányzati működés átláthatósága és a működéssel kapcsolatos közérdekű adatok, a döntéshozatali eljárás, a döntéseknél mérlegelt szempontok, stb. megismerhetősége minden demokratikus jogállamban alapvető követelmény. Az állampolgárok csak akkor formálhatnak kompetens véleményt a közhatalom működéséről, és csak akkor hozhatnak tájékozott döntést a különböző választási helyzetekben, ha hozzáférhetnek a véleményalkotáshoz és döntéshez szükséges alapvető információkhoz.   
2003. december 9.
A tömegpusztító fegyverek a magyar kormány érvelésében
Az iraki konfliktus körülbelül egy éve áll a világpolitika középpontjában: a háború kérdése szembefordította egymással az Egyesült Államok vezetését és a francia és a német kormányt, és a konfliktus kimenetele hosszú időre meghatározhatja a világ vezető államainak viszonyát. Bár Magyarország marginális szereplője volt a folyamatnak, NATO-tagállamként mégis van súlya döntéseinek. A magyar kormány nyilatkozataiban mindvégig azt hangoztatta, hogy az "euroatlanti egység" álláspontját képviseli, azonban ilyen egység nem volt, és a nemzetközi közvélemény, a nyugati lapok, elemzők és politikusok az amerikai-brit akciót támogató államok közé sorolják Magyarországot.   
2003. december 9.
Az ügyészség a politikai viták középpontjában
magyar politikai élet egyik közismert gyengesége az alkotmányos intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje: a társadalmi szintű bizalommegvonás gyakran nem csak az egyes hivatalokat éppen betöltő személyeket, hanem magukat az intézményeket is sújtja. Ehhez a helyzethez bizonyosan hozzájárul, hogy az eddigi kormányok nem tartották kellőképpen tiszteletbe azt a határvonalat, amely a politikai kinevezettek által vezetett intézmények és ama intézmények között húzódik, amelyek esetében a függetlenség kívánatos vagy egyenesen kötelező.   
2003. október
Mit mond a bíróság?
A bíróságok a törvényesség letéteményesei: feladatuk, hogy az állampolgárok és az intézmények jogvitáit kötelező jelleggel eldöntsék. A bíróságokat hagyományosan jellemzi a nyilvánosság zajának kerülése. Ez a törekvés nem idegen a bírói függetlenség alkotmányos értékétől. Mindazonáltal a bíróságok az állami hatalomgyakorlás részei, s az esetükben is biztosítani kell a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke maga is többször állást foglalt a nyilvánosság mellett. Az Eötvös Károly Intézet 2003. júliusa és szeptembere között azt vizsgálta meg, hogy a megyei, illetve a megyeszékhelyeken működő városi bíróságok milyen gyorsan és kielégítően tesznek eleget annak a követelménynek, hogy a működésükre vonatkozó adatokat az állampolgárok számára hozzáférhetővé tegyék.   
2003. június 1.
A miniszterelnök felel
Mitől lesz felelős a kormány? Kézenfekvő válasz: többek között attól, ha a nyilvánosság előtt rendszeresen válaszol a tevékenységére vonatkozó kérdésekre, mégpedig olyan időpontban és tárgyban, amit nem maga választ meg. A parlamentáris államokban a kormányzat feletti demokratikus kontroll egyik fokmérője az ellenzék számára biztosított ellenőrzési jogosítványok léte. Akkor beszélhetünk arról, hogy az Országgyűlésnek felelős kormányzás eszméje érvényesül, ha a kormány képviselői kötelesek rendszeresen megjelenni a törvényhozás előtt, hogy az ellenzéki képviselők kérdéseire feleljenek.   
2003. február
Szalai Erzsébet: Eredeti tőkeátcsoportosítás és szociális jogok
Minden témaválasztás értékválasztás: nekem a köztársaság állapotáról a szociális jogok helyzete jut elsősorban az eszembe. Mert az alapvető szociális jogok érvényesülése nélkül nemhogy a köztársaságnak, de valójában magának a társadalomnak a létezése is kétségessé válik.   
2003. február
Lányi András: Átmeneti demokrácia
Nálunk az 1989-es rendszerváltozással kapcsolatban a „demokratikus átmenet” kifejezés vált közkeletűvé, és különös módon senkinek se tűnt fel, hogy ez nem átmenetet jelent a demokráciába, hanem a demokrácia átmeneti jellegét sejteti. Ez az össznépi nyelvbotlás történelmi tapasztalatot tükröz: az alkotmányos demokrácia korszakai (pillanatai?) Magyarországon mindig rövid átmenetet képeztek két nem-demokratikus politikai berendezkedés között. Addig tartottak, amíg a hazai vagy a nemzetközi erőviszonyok átmeneti kiegyenlítődése akadályozta a győzteseket erőfölényük érvényesítésében.   
2003. február 5.
Elektronikus adatnyilvánosságronikus adatnyilvánosság
Az Eötvös Károly Intézet felmérése a megyei jogú városok hivatalos honlapjairól