Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

AZ INTÉZETRŐL

Bemutatkozik az Eötvös Károly Intézet


Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában, azért, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. (Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány.)


Az intézet másokkal (jogvédőkkel, civil szervezetekkel vagy más intézményekkel) együtt fellépve szeretne hozzájárulni a szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, a politikai napirend formálásához azokban az ügyekben, amelyek hatással vannak az állampolgárok és a közhatalom közötti kapcsolat minőségére.


Az Eötvös Károly Intézet elkötelezett az alkotmányosság, a demokratikus jogállam, és az egyéni jogok szabadelvű felfogása mellett, munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra megteremtését célzó kezdeményezések támogatásáért. Az Intézet kész az együttműködésre mindazokkal a szervezetekkel és egyénekkel, amelyek vagy akik más világnézeti alapállásból és más hangsúlyokkal tevékenykednek az állampolgári egyenlőségen alapuló demokratikus Magyar Köztársaság sorsának jobbításán. Az Eötvös Károly Intézet a maga korlátozott eszközeivel a tizenkilencedik századi magyar liberalizmus, a huszadik századi demokratikus magyar progresszió, valamint a köztársasági alkotmányt létrehozó alkotmányozó folyamat hagyományát kívánja folytatni és erősíteni, és névadójához méltóan a liberális demokrácia eszméi melletti elvi kiállást gyakorlatias politikai cselekvéssel igyekszik párosítani.


Az Eötvös Károly Intézet háromféle alaptevékenységet folytat, és ennek megfelelően háromféle közönséghez kíván szólni. Az Intézet fontos politikai kérdésekben tett állásfoglalások, nyilvános rendezvények (konferenciák, felhívások, kiadványok stb.) révén közvetlenül a nagyközönséghez, a demokratikus politikai közösség egészéhez kíván fordulni, hogy felhívja a társadalom és a kormányzat figyelmét egyes fontos kérdésekre. Ez segítheti a jogtudatos közvélemény kialakulását, és jó esetben befolyásolhatja a közhatalmat gyakorlókat.

Másodszor, az Eötvös Károly Intézet konkrét közpolitikai javaslatokkal, koncepciókkal, háttértanulmányokkal közvetlenül a politikai döntéshozókhoz fordul, hogy a felmerülő szabályozási kérdésekben jogállami, liberális szellemű javaslatokat tegyen, és ilyen szellemű intézkedési tervek mellett hozzon érveket és szempontokat.

Harmadszor, az Intézet hosszabb távú kutatásokat, felméréseket végez a demokratikus köztársaság egyes intézményeinek (pl. bíróságok, önkormányzatok, rendőrségek) vagy közszolgáltatásainak (oktatás, egészségügy, kultúrafinanszírozás stb.) állapotáról, amely kutatások az egyes szakmai közvéleményeket célozzák, az ezekkel kapcsolatos politikai és szakmai viták látókörét igyekeznek tágítani, és a későbbi közhatalmi döntésekhez próbálnak megbízható információkat és szempontokat adni.

Célunk, hogy az Eötvös Károly Intézet olyan önálló hangként fogadtassa el magát a demokratikus magyar közvélemény előtt, amely a köztársaság ügye melletti elkötelezettsége és állásfoglalásainak megbízható színvonala révén a tájékozódási pontok egyikét jelenítheti meg a köztársaság állapotát illetően. Célunk továbbá, hogy a különböző világnézeti alapállású kormányok azért tekintsék lehetséges együttműködő partnerüknek az Eötvös Károly Intézetet, mert az Intézet állásfoglalásainak súlya van, s nem pedig azért, mert az elvárt válaszokat adja. Az Intézet akkor fogja tevékenységét sikeresnek tekinteni, ha elmondhatja, hogy fellépései révén a közhatalom és az állampolgárok között fennálló viszony minősége valamit javult.



Támogassa az Eötvös Károly Intézetet!



Az intézet munkatársai


Az intézet elnöke Majtényi László jogász. Főbb szakterületei: alkotmányjog, az információs jogok és az ombudsman intézmények. Több egyetemen tanít, ügyvéd. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2008-ban és 2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke (ezidő alatt az  Eötvös Károly Intézetben szüneteltette a tevékenységét), 1995-2001 között a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa, ezt megelőzően az Alkotmánybíróság főtanácsosa (1990-1995), egyetemi docens, jogtanácsos (1975-1980). Számos, itthon és külföldön közreadott, könyv, könyvrészlet, publikáció szerzője. 


Miklósi Zoltán jelenleg politikai filozófiát tanít a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. Doktori tanulmányait Budapesten, az ELTE-n, illetve New Yorkban, a New School University filozófia tanszékén folytatta, 2005-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE-n. 2000 és 2002 között a Freedom House szakértőjeként a 2001-es és 2002-es Magyarországról szóló országjelentések fő szerzője volt. Az Eötvös Károly Intézet kutatási igazgatója.


Navratil Szonja jogász, szociológus. Az ELTE Jog- és Társadalomelmélet Tanszékének adjunktusa. 2012-ben szerzett PhD fokozatot a jogászi hivatások történeti tárgyú szociológiai elemzésnek tárgyában. Kutatási területe a jogalkalmazás szociológiai vizsgálata. Az Eötvös Károly Intézet kutatója.

Pásztor Emese jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe a magánszféra védelme és a magánszférát érintő állami beavatkozások terjedelme, korábban rendészeti joggal foglalkozott. Az Eötvös Károly Intézet junior kutatója.

Somody Bernadette alkotmányjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Kutatási területe az alapjogok védelme és az alapjogvédelmi intézményrendszer, doktori fokozatát az ombudsmani jogvédelem témájában szerezte. Korábban több periódusban ombudsman-intézményeknél is dolgozott. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója.

Szöllősi Erzsébet genetikus. Korábban laboratóriumi kutatással, könyvkiadással foglalkozott, dolgozott az adatvédelmi ombudsman irodájában is. Az Eötvös Károly Intézet irodavezetője.


Zsugyó Virág jogász, a DE Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata. Az Eötvös Károly Intézet junior kutatója.

Az intézet tanácsadója és állandó külső szakértője továbbá: Székely Iván társadalmi informatikus.


Névadónkról bővebben itt olvashat:


EÖTVÖS KÁROLY (1842-1916)


Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezőszentgyörgyön. Apja gazdálkodó köznemes.


A pápai református kollégiumban tanult.


1863-ban lépett megyei szolgálatba.


Lapot indított, majd harminc évesen a veszprémi kerület képviselőjévé választotta. A Deák párthoz csatlakozott és a párt lapjának, a Pesti Naplónak lett vezércikkírója.


1878-ban megnyitotta Pesten ügyvédi irodáját, amely hamarosan az ország első ügyvédi irodája lett. Ekkor 48-as ellenzéki programmal újra képviselővé választották. Eötvös hírlapíróként a függetlenségi párt lapjánál, az Egyetértésnél lett vezető hírlapíró. 1881-ben a nagykőrösi mandátumot fogadta el.


1882-ben kezdődött a tiszaeszlári vérvád per. A védelem vezetését Eötvös Károly vállalta.


A függetlenségi párt ellenezte e szerepvállalását, de Mikszáth is féltette. Az 1884-es országgyűlési választások során — bár több kerületben jelölték — nem jutott mandátumhoz. Egy időre visszavonult a politikától, majd 1887-ben Nagykőrösön újra képviselővé választották.


1892-ben ismét Nagykőrös képviselője lett, Irányi Dániel halála után pedig rövid ideig a 48-as Függetlenségi Párt elnöke volt. 1910-ig — főleg független liberális képviselőként — tagja maradt az országgyűlésnek.


Élete utolsó évtizedét főként irodalmi munkássággal töltötte. 1900 őszén jelentették be összes műveinek kiadását, s a művekből 24 kötet tíz év alatt el is készült, meg is jelent.


Eötvös A nagy per című művét irodalomnak, szociográfiának vagy éppen „proto-ombudsman”-i jelentésnek is olvashatjuk, és mindezen minőségekben a legkiválóbb művek egyike.


1916. április 13-án halt meg.


(Páldy Róbert (http://www.mek.iif.hu/) nyomán.)


Az Eötvös Károly Intézet tevékenysége tematikus rendezésben:


Az Eötvös Károly Intézet tevékenységei szerteágazóak, vannak azonban olyan témakörök, amelyekkel többet és többféleképpen foglalkozott. Erről az oldalról az egyes témáink szerinti bontásban érheti el elemzéseinket, állásfoglalásainkat, rendezvényeinket.



Jogállamfigyelő és jogállamiság-index

Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.


Párt- és kampányfinanszírozás

Az intézet több elemzést készített a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi szabályai alkalmatlanságának bebizonyítására és az új szabályok elméleti megalapozására. Állásfoglalások, közlemények és rendezvények útján szorgalmaztuk az új szabályozást. 2007 első felében valamennyi parlamenti párt részvételével egy tárgyalássorozatnak adtunk otthont a Nézőpont Intézettel együtt, amelyen azt próbáltuk elérni, hogy megegyezés szülessen az új szabályok tartalmában.


Iskola és politika

A pártpolitika gyakran az iskolán, a gyerekeken keresztül közelíti meg a családokat és a választókat, ez pedig nem kívánatos eredménnyel lehet az iskolai életre és a gyermekek fejlődésére. Az iskolából ugyanakkor a politika nem szorítható ki, hiszen a tanulóknak itt kell elsajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik aktív részvételüket a közéletben. Iskola és politika című programunkkal a politika iskolai megjelenését elemeztük és próbáltuk megfelelő mederbe terelni.


Elektronikus információszabadság

Az Eötvös Károly Intézet legnagyobb sikere, hogy a szabályozás ötletétől a koncepcióalkotáson és a kodifikációs munkálatokon keresztül egészen a parlamenti zárószavazásig segíthette az elektronikus információszabadság törvényi szabályainak megszületését. Az azóta eltelét idő tapasztalatait a szabályok érvényesülésének ellenőrzésével próbáljuk összegyűjteni.


Kormányzati átláthatóság

A hatalom átlátható működése olyan érték, amely az Eötvös Károly Intézet számára kiemelten fontos. Több elemzés foglalkozik ezért a kormányzati átláthatósággal, és többször szólaltunk meg a nem átlátható állami működés miatt közleményekben, állásfoglalásokban.


Az igazságszolgáltatás működése

Az igazságszolgáltató hatalom igen nagyfokú függetlenségének egyik következménye, hogy ellenőrzése és hatralmi ellensúlya nem az állami hatalomban keresendő, hanem a nyilvánosságban. Ezt a nyilvánosságon keresztül történő ellenőrzést kívánjuk gyakorolni akkor, amikor elemzéseinkben és állásfoglalásainkban az igazságszolgáltatás működésének hiányosságaira mutatunk rá.


Újságombudsman

Magyarországon elsőként az újságolvasók szerkesztőségtől független képviselőjeként készítettünk rendszeres elemzéseket két napilap, a Magyar Hírlap majd a Népszabadság írásairól, amelyeket e lapokban jelentettünk meg. A szerkesztőségek munkájának külső ellenőrzőiként mondtunk véleményt egy-egy kérdés feldolgozottságáról, a hitelességről, a pontosságról, a lap témaválasztásairól.


A közszféra adatainak hasznosítása

Munkánkkal azt igyekszünk elősegíteni, hogy a közszférában keletkező, de nem feltétlenül szabadon hasznosítható adatokat, a nemzeti adatvagyont minél szélesebb körben hasznosíthatóvá tegye az állam. Ennek szabályozási és szervezési feltételei vannak, tanulmányainkkal ezt kívánjuk előmozdítani.


Emberi jogok védelme

Bár az Eötvös Károly Intézet nem jogvédő szervezet a szó eredeti értelmében, számos esetben szólaltunk fel emberi jogi kérdésekben, és kutatásaink egy része kifejezetten emberi jogi témájú.


A köztársasági alkotmány védelme

Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit a jogállami forradalom értékeit féltve különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) dolgozza fel, illetve népszerűsíti a védelem programját.


Cégadatok


Az Eötvös Károly Intézet nonprofit kft. formájában működik, cégadatai a következők:

A cég neve: Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft.
Székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 11.
Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-919542
Adószám: 21544938-2-42

Képviseli: Majtényi László, elnök
Bankszámlája: CitiBank Nyrt. 10800014-00000006-10649394
Tulajdonosa: az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány

Közhasznúsági beszámoló a 2008., a 2009., a 2010., a 2011., a 2012. és a 2013. évről.


Az intézet irodája


Az Eötvös Károly Intézet irodája Budapest VIII. kerületében, a Szentkirályi utca 11. szám alatt található.