Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

2013. május 6.
Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás
Alulírott civil szervezetek, intézetek (az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital Institute, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország) nem látjuk biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást.   
2013. május 2.
A törvényhozók most információs jogainkat verik szét
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt:   
2013. április 22.
Zárt ajtók mögött hallgatja meg az AB Handó Tündét
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.   
2013. április 2.
Az Eötvös Károly Intézet szomorú
"A mai napra lekapcsoljuk a honlapunkat, ott tanulságul és riasztó monumentumként egyetlen dokumentum érhető el: az Alaptörvény hatályos és módosulásait korrektúrajelekkel láthatóvá tett szövege. Ez a szöveg, az így feltáruló rétegeivel, az azt létrehozó rendszernek magának tart tükröt."   
2013. Március 12.
A köztársasági elnök felelőssége
Budapest, 2013. március 12. – A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.   
2013. március 11.
Felhívás elárvult alkotmánybírósági határozatok örökbefogadására
"Annak érdekében, hogy az alkotmányosságnak az egyes alkotmánybírósági határozatokban megfogalmazott tételei túléljék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének zavaros éveit, egy-egy hatályon kívül helyezett határozat örökbefogadására szólítjuk fel a jóérzésű állampolgárokat."   
2013. március 5.
Az alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kértük
Budapest, 2013. március 5. – A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.   
2013. március 1.
Negyedik Alaptörvény-módosítás: Nyílt levél a kormánypárti képviselőknek
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.   
2013. február 26.
Mire is készül az alkotmányozó hatalom?
Valamely jogi dokumentumnak nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi/alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország Alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem fog alkotmánynak minősülni.   
2013. február 14.
Az elektronikus sajtó szabadságának maradékáért
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet növekvő aggodalommal figyeli a sajtószabadság folyamatos visszaszorulását, újabb és újabb korlátozását a hazai elektronikus médiában.   
2013. Február 11.
Ha a rendőrnek nincs arca, nincsen felelőssége sem
Felhívás Alkotmánybíróság előtti eljárásban való közreműködésre   
2013. február 4.
A hazaárulók véleménye szerint
Az Európa Tanács főtitkárának január 29-i sajtótájékoztatója szerint Magyarországon előrelépések történtek a magyar médiaszabályozás területén, és üdvözlendő a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodás a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának, amelyben arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.   
2013. február 4.
Jogállamvédők 2.0 - Hogyan tovább?
Bár a jogállam és intézményei folyamatosan pusztulnak, nem adhatjuk fel azt az eszmei programunkat, hogy az alkotmányos jogállam az egyéni szabadság és méltóság tiszteletben tartásán, a demokrácia alapértékeinek védelmén alapszik.   
2012. november 14.
A választási regisztráció jogfosztás
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös álláspontja az előzetes regisztrációról.   
2012. október 16.
Találtunk néhány milliárdot. Rendben és pontosan ütemezve fizeti az állam a Századvégnek azt, ami jár
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a Századvég-csoport az év első felében közel egymilliárd forintért készített közpolitikai tanulmányokat, és a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67%-át felhasználta.   
2012. szeptember 11.
Amicus brief az Európai Bíróságnak
A magyarországi alkotmányosság iránt elkötelezett közpolitikai intézet képviseletében Amicus Curiae-ként, a Bíróság döntését segítendő az alábbi érvekkel egészítjük ki az Európai Bizottság érveit, és ajánljuk a Bíróság figyelmébe. Álláspontunk szerint a Bíróságnak helyt kell adnia az Európai Bizottság keresetének.   
2012. július 24.
A bírói függetlenségért!
Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaságelnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.   
2012. július 5.
Búcsú az adatvédelemtől, avagy szögeljük le postaládánkat?
"Egyet biztosan tudhatunk, ha a hatóság következetes, „kapcsolatfelvétel”-nek álcázva, kéretlenül, személyre szóló címzéssel, bárki bármilyen levélszeméttel megtöltetheti a postaládánkat."   
2012. június 27.
Az idei nemzeti konzultáció is jogsértő
Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani. Az Eötvös Károly Intézet munkatársai ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak. A hatóságnak - amelynek függetlenségét európai szinten is vitatták - most egy bírságoló határozattal lehetősége nyílik bizonyítani, hogy mennyire független.   
2012. június 11.
Alkotmányellenesek a titkos megfigyelés szabályai
Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a Terrorelhárítási Központ lehallgatási jogosítványai miatt. Az indítványozókat a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviseli.   
2012. május 22.
A Nemzeti Együttműködés berekeszti a vitát
Az elmúlt napok fejleményei azt bizonyítják, hogy a választási rendszer egyoldalú, a kormánypártnak kedvező átírása és a közszolgálati médiában a kormánypárti egyeduralmat biztosító új médiarezsim bevezetése után ismét érdemben korlátozódik a méltányos és szabad politikai verseny lehetősége Magyarországon. Az intézményes keretek tovább torzítják az erőviszonyokat az ellenzéki szereplők rovására.   
2012. május 4.
Az EKINT nagyvonalú ajánlata: hatósági vizsgálatért és tájékoztatásért ingyen adunk domaint
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a napokban üzleti ajánlatot kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Beszerzési Osztályától. Az ajánlat szerint a hatóság szeretné megvásárolni az EKINT által korábban lefoglalt mediatorveny.eu domaint.   
2012. április 24.
Felhívás az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet tiszteletben tartására
A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést.   
2012. április 6.
Tiszaeszlár az Országházban
Magyarországon újabban minden lehetséges, ami lehetetlen. A 21. évszázadban a Magyar Országgyűlésben a szélsőjobboldali párt széksoraiban üldögélő honfitársunk, Baráth Zsolt előállt az ókorban megfogalmazott, és a középkorban többször felidézett, mára jószerivel a rasszisták által is elfeledett vérváddal, azzal, hogy jámbor vallásos zsidók időnként gyerekeket ölnek azért, hogy vérüket megigyák és ételükbe keverjék. Ezt a vádat, az utolsó magyarországi vérvádat, amelyet 1882-ben eszkábálták a tiszaeszlári zsidók ellen, ismételte meg a Jobbik képviselője.   
2012. április 4.
Megint rejtegetik a doktorikat!
Sajtóhírek szerint élénk társadalmi vita kezdődött híres emberek doktori és egyéb tudományos fokozatairól, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közszereplő politikusok, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának nyilvánossága tárgyában is vizsgálódik.   
2012. április 4.
Eltévedt volna az államtitkár?
Amint arról a 2012. február 21-én kelt, A bíróságok fantomja című közleményünkben beszámoltunk, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe.   
2012. március 21.
Elvtársak, nem nyitok vitát. Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. Közlemény a hónap fiktív alkotmánybírósági indítványáról
Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, miközben a jogalkotók továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat. Ezért folytatjuk azt a korábban már megkezdett gyakorlatunkat, hogy a jogalkotás valamely – általunk alkotmányellenesnek tartott – termékét támadó fiktív alkotmánybírósági beadványt teszünk közzé. Ezúttal is olyan szabályt támadunk meg, amely a mai Alkotmánybíróság elé csak kivételesen kerülhetne.   
2012. február 29.
Tiltott alapjogok az alapvető jogok biztosa számára?
Értetlenül figyeljük a hazai alapjogvédelmi intézményrendszernek - az Alaptörvény újításain túlmutató – azon fejleményét, hogy az információs szabadságjogok már nemcsak a szakosított ombudsmani jogvédelem garanciáiban, hanem semmilyen ombudsmani jogvédelemben nem részesülnek.   
2012. február 21.
A bíróságok fantomja
Ki tudja, hogy dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva rávette a portást, hogy másodmagával beengedje? Az eset jelentőségéhez képest kevesen.   
2012. január 31.
Alkotmányellenes az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az Alaptörvény részévé tenni. Közlemény a hónap fiktív alkotmánybírósági indítványáról
Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. A jogalkotók azonban továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat.   
2012. január 4.
A kormánynak nem sikerült megvédenie döntéseit
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.   
2012. január 2.
Majtényi László beszéde a Lesz még magyar köztársaság! tüntetésen
Közzétesszük az Operaház előtt az Andrássy úton 2012. január 2-án este elhangzott beszéd szövegét.   
2011. december 5.
Második figyelmeztetés
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. november 28.
Megszállják az államigazgatást a kémek
A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.   
2011. november 8.
Az EKINT ingyen segít! 4 (A pornográfia örökmozgó adóztatása, Spiró Györgynek)
Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a kormánytöbbség adóterveinek megvalósításához nyújt segítő kart. A törvényhozás most tárgyalja és önti szép szabályokba a kormány adóztatási elképzeléseit, melyek között nem ortodox javaslatként szerepel a pornográf termékek adóztatása, amelynek támogatására az EKINT, íme, ugyancsak felsorakozik. Hiszen számunkra is felemelő, ha a jó erkölcs és az állam java egyetlen mozdulattal, a törvényhozás egyetlen aktusával szolgálható. Mindazonáltal felhívjuk a jogalkotó figyelmét, hogy a termékadóként kivetett pornográf adónem esetleg egy szigorú alkotmányos felülvizsgálatban az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalmát és az egyenlő bánásmód alkotmányos elveit sértheti, ennek a veszélynek a kiküszöbölése pedig nemhogy szegényítené, de gazdagítaná a kincstárat.   
2011. október 25.
Az Eötvös Károly Intézet ingyen segít
Dr. Navracsics Tibor kormánya nevében alig pár héttel annak az Alaptörvénynek a hatályba lépése előtt, amely a Harmadik Köztársaságban eddig létező helyi önkormányzáshoz való jogot megszünteti, újabb, a demokráciát erősítő alkotmánymódosítási javaslattal állt elő (T/4658.).   
2011. október 17.
A kormánytöbbség az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével rosszul mérte fel mozgásterét
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. szeptember 6.
Talán eltűnik hirtelen, akár az erdőben a vadnyom
A napokban a nyilvánosság tudomást szerezhetett az Alkotmánybíróságról szóló új törvény készülő tervezetéről. A titokban készült, de megismert tervek alapján, amelyek sajtóhírek szerint az Alkotmánybíróság közreműködésével készültek, a 2011. december 31-ről 2012. január 1-jére virradó éjszakán a testület ügyterhe a jelenlegi több mint másfél ezerről gyakorlatilag nullára esik.   
2011. július 4.
Sarkalatos kérelem
Tudjuk, sokat kérünk, de nagy a tét. Nekünk ugyan nem osztályrészünk, átélni sem tudjuk, de látjuk, az Önök számára milyen gyönyörűség birtokolni a kétharmados hatalmat. Mégis, attól az óhajtól vezetve, hogy legyen kölcsönös a nemzeti belátás, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért tiszteletteljes kérelemmel fordul az Országgyűléshez, azt kérvén, hogy a sarkalatos törvényeket a hazai és a nemzetközi alkotmányosság alapvető tartalmi és eljárási szabályaival összhangban, sőt ha e cél érdekében ez szükséges, akár az Alaptörvény módosításával fogadja el.   
2011. június 22.
Miért dolgoznak a védőügyvédek?
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.   
2011. június 21.
Az alkotmányos korrekció lehetősége
Az 1989-es köztársasági alkotmányt leváltó új alaptörvény elfogadását követően a jogállam hívei körében megindult a nyilvános eszmecsere a jogállami demokratikus korrekció lehetséges és kívánatos módjáról, illetve tartalmáról. Az Eötvös Károly Intézet, azon közéleti szereplők egyikeként, amelyek hosszú éveken át védték a köztársasági alkotmányt, és az utolsó pillanatig ellenezték annak lecserélését, figyelemmel követi és részt is kíván venni a korrekcióról szóló közéleti vitákban.   
2011. június 9.
Megalázó segélyezési feltételek -- Alkotmánybírósági indítvány és felhívás újabb indítványok megírására
A szociális törvénybe még tavaly beiktatott új szabálya alapján az elmúlt fél évben számos önkormányzat bővítette rendeletében az úgynevezett bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeit a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos legkülönbözőbb kötelezettségek előírásával.   
2011. május 9.
Magyarország legyőzi önmagát?
Féltjük az információs jogainkat is. Hazánk a brüsszeli diktátumok elleni szakadatlan háborújában újabb vesztes csatára készül.   
2011. április 13.
Ezt nem gondoltuk volna - a Fidesz elküldi a bíróságok vezetőit
A bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése a bírói függetlenség elleni durva támadás.   
2011. április 5.
Nyílt levél Szájer Józsefnek márcus 29-i blogbejegyzése tárgyában
Tisztelt Képviselő Úr! 2011. március 29-ei blogbejegyzésére szeretnénk reagálni, amelyben a készülő Alaptörvény fordításával kapcsolatosan a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által közösen kiadott sajtóközleményt „abszurdnak és rosszindulatúnak” minősíti, az abban megfogalmazott „vádakat” pedig hamisnak.   
2011. április 5.
Apró győzelem az információszabadság védelmében
Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének indítványát, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte a testülettől. Az indítványbasn foglaltakkal szemben az Eötvös Károly Intézet amicus curiae beadványt fogalmazott meg, az Alkotmánybíróságot az érveink meggyőzték.   
2011. március 29.
Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata
2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.   
2011. február 23.
Képtelen valóság
A kormánytisztviselőket, a rendészeti szervek alkalmazottait, köztisztviselőket és egyes közalkalmazottakat 2010-es jogszabály-módosítások nyomán formális törvényi felhatalmazással alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni.   
2011. február 21.
Virtuális tüntetés a 89-es alkotmány mellett
Egyre időszerűbb a jogállami forradalom értékeinek védelme. Ilyenek a szabadságjogok, egyenlő méltóság, parlamentarizmus, a közhatalom független ellenőrzése, hatalommegosztás, kisebbségi jogok, sajtószabadság, szekuláris, semleges és átlátható állam, nem átlátható polgár, nem személyek, hanem intézmények uralma. Határozzák meg ezek a jövőben is az életet és a poltikát!   
2011. február 15.
Az Eötvös Károly Intézet megint segít: Írjuk át együtt a Médiatörvényt!
A kormány az illetékes EU biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Miközben az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében kellene hatályon kívül helyezni és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni, mégis, inkább komoly, mint ironikus közös munkára hívjuk a közönséget, mindenekelőtt a szakmabeli jogászokat, újságírókat.   
2011. február 8.
A KSH válasza a népszámlálással kapcsolatos adatvédelmi tárgyú észrevételeinkre
A Központi Statisztikai Hivatal válaszolt arra a november végén postázott levelünkre, amelyben Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen megfogalmaztuk, hogy mit tartunk aggályosnak a 2011. évi népszámlálás megvalósításának tervében, illetve milyen változtatásokat tartunk szükségesek ahhoz, hogy a polgárok alapvető jogai megfelelő garanciákat élvezzenek a népszámlálás során.   
Majtényi László felszólalása az Európai Parlament "Sajtószabadság Magyarországon" című meghallgatásán
Majtényi László 2011. január 11-én részt vett az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, amely a sajtószabadság magyarországi helyzetével fogallkozott. A felszólalás szövegét tesszük itt közzé.   
2011. január 4.
Adatvédelmi tárgyú javaslatok a 2011. évi népszámlálás megvalósításához
A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére az adatvédelemmel az általánosnál többet foglalkozó szervezetként a Társaság a Szabadságjogokét nevű jogvédő szervezettel együtt 2010 novemberében a 2011. évi népszámlálás sikeressége érdekében egy megbeszélésen vettünk részt. A megbeszélésen aggasztó dolgokra derült fény.   
2010. november 4.
Az alkotmányozó többséghez az alkotmány védelmében
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokról. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.   
2010. november 2.
Államalkotó tényezők maradnak-e a nemzeti és etnikai kisebbségek?
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatást kért arról, hogy a vezetésével dolgozó bizottság tervezi-e a politikai nemzet alkotmányi fogalmának megváltoztatását, óhajt-e szakítani alkotmányunk azon tételével, miszerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.   
2010. október 29.
Felhívás az alkotmányosság védelmében
Pár napja az Országgyűlés előtt van az az alkotmánymódosítási javaslat, amely korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság által felülvizsgálható törvények körét. Ha a javaslatot elfogadják, a hatályos alkotmányszöveg végérvényesen elszakad az alkotmányos jogállami értékrendtől.   
2010. október 28.
A Jogállamfigyelő margójára
A Jogállamfigyelő ötletének születésekor egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a jogállami sztenderdek rögzítésével és folyamatos monitorozásával elérjük: az alkotmányos struktúrát fokozatosan lebontó események ne tolhassák egyre lejjebb jogállami tűrésküszöbünket.   
2010. szeptember 27.
Nyílt levél az ellenzéki pártokhoz, az alkotmánnyal foglalkozó társadalmi szervezetekhez és független szakértőkhöz
Az Eötvös Károly Intézet szerint az ellenzéknek, az alkotmányt fontosnak tartó társadalmi szervezeteknek, valamint a független szakértőknek nem kellene részt vennie az új alkotmány előkészítésében.   
2010. szeptember 13.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a módosított médiatörvény tizenegy helyen sérti az Alkotmányt
Az EKINT szerint a médiatörvény 2010 nyarán módosított szövege alkotmányellenes, ezért az alkotmánysértő rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.   
2010. július 26.
Közlemény a párttámogatás változásáról
A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.   
2010. július 13.
Az Eötvös Károly Intézet segít
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   
2010. július 5.
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   
2010. június 18.
Nyílt levél a törvényhozásnak a média szabályozásáról szóló alkotmány- és törvénymódosító tervekről
Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   
2010. június 10.
Veszélyben az Alkotmánybíróság függetlensége
Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   
2010. május 19.
Nincs hatékony kontroll a nemzetbiztonság felett
Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   
2010. április 16.
Rossz döntést hozott a Nyomozó Főügyészség
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   
2010. március 25.
Alkotmányellenesek a választópolgárok adatainak a kampány céljaira való továbbítását lehetővé tevő szabályok
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   
2010. január 28.
A harmadik köztársaság alkotmányának értékei
„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   
2010. január 19.
Az Eötvös Károly Intézet 2010. évi tevékenysége - Majtényi újra az intézetben
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   
2009. december 18.
Levél a köztársasági elnöknek a minősített adat védelméről szóló törvényről
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   
2009. december 14.
Amicus curiae az elektronikus információszabadság-törvény egy rendelkezése tárgyában
Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   
2009. november 30.
Második állásfoglalás a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról, valamint a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényjavaslatokról
Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   
2009. november 24.
Hozzászólás a kisebbségi és az adatvédelmi ombudsman etnikai adatok kezeléséről szóló jelentéséhez
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   
2009. november 5.
Levél az Alkotmányügyi bizottságnak
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   
2009. július 1.
Levelezés Bárándy Gergely országgyűlési képviselővel az Alkotmány módosításáról
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   
2009. június 22.
Nyílt levél az alkotmányozóhoz
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   
2009. április 27.
Közlemény a Holocaust-tagadásról és azon álláspontról, amely szerint ezt büntetni kellene
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   
2009. április 3.
Közlemény Szabó Máté ombudsman nyilatkozatáról
Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   
2009. március 13.
A korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   
2009. február 25.
Elégtelen az államfő megszólalása a romákat ért támadásokkal kapcsolatban
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   
2009. február 3.
Szervezetek nyilatkozata a közhatalom kirekesztő megnyilvánulásáról
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   
2009. január 12.
Vélemény az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról
Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.   
2008. szeptember 22.
Három szervezet közös álláspontja a közrendvédelmi törvényjavaslatról
A Kormány 2008. szeptember 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslatát. Három szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságogokért és az Eötvös Károly Intézet a jogalkotási folyamat egy korábbi fázisában önállóan fejtette ki véleményét a tervezett rendelkezésekről, ezek a vélemények nagyrészt egybevágtak. A most benyújtott törvényjavaslatról már közös álláspontot alakítottunk ki.   
2008. szeptember 4.
Megjegyzések és javaslatok az IRM közrendvédelmi törvényjavaslatához
Az Eötvös Károly Intézetben megvizsgáltuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a múlt héten megjelent előterjesztést, amely a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet kapta. Észrevételeinket az egyes tervezett rendelkezésekhez elküldtük a minisztériumnak, itt pedig közzétesszük.   
2008. június 10.
Közlemény a polgári perrendtartás módosításáról
Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás Alkotmánynak megfelelő törvényi szabályainak a megalkotását. Úgy tűnik, a jogalkotó az egységes szabályozás helyett részletekben alkotja meg e szabályokat, kisebb lépésekben halad az ideális állapot elérése felé.   
2008. június 2.
Kisebbségi támogatások hatékonysága és etnikai adatgyűjtés
Az Állami Számvevőszék ez év májusában hozta nyilvánosságra a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot áttekintő tanulmányát, amely a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatásokat és azok hasznosulását elemzi.   
2008. április 15.
A népszavazás intézménye újragondolásának szükségességéről
Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.   
2008. március 13.
Levelezés a Magyar Bírói Egyesület elnökével
A Magyar Bírói Egyesület elnöke az Országos Bírói Etikai Tanács nevében helyreigazítást kért az Eötvös Károly Intézettől a Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmánya egy mondatával kapcsolatban. A helyreigazítási kérelemben azt kérte, hogy az intézet tizenöt napon belül vonja vissza egy mondatát. E kérésnek nem teszünk eleget, ugyanakkor a tanulmánnyal azonos nyilvánosságot biztosítunk az egyesület elnöke megkeresésének, ezért közzétesszük a helyreigazítást kérő levelet és az arra adott válaszunkat is.   
2007. december 6.
A bírósági tárgyalások nyilvánosságáról
Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás törvényi szabályozását, az alkotmányos követelményekhez és a kor elvárásaihoz igazítását.   
2007. augusztus 21.
Megállapodás-tervezet a párt- és kampányfinanszírozás átalakításáról
Közzétesszük a parlamenti pártok között létre nem jött megállapodás tervezetét. A hónapokig tartó egyeztetések az utolsó pillanatban fulladtak kudarcba.   
2007. augusztus 9.
Sajtóközlemény a párt- és kampányfinanszírozásról szóló ötpárti egyeztetés kudarcáról
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett 2007 elején a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi betarthatatlan, a köztársaság tekintélyét folyamatosan romboló, korrupciót eredményező szabályainak felülvizsgálatára. A parlamenti pártok az intézet meghívását elfogadták és 2007. március 27-e és július 12-e között szakértői konzultáció sorozatot tartottak, melyen a parlamenti pártok kijelölt országgyűlési képviselői vettek részt. A megbeszélések szervezésébe a FIDESZ javaslatára a kezdeményező Eötvös Károly Intézet mellett bekapcsolódott a Nézőpont Intézet is.   
2007. január 30.
Nyilatkozat a párt- és kampányfinanszírozásról, a politikusok felelősségéről
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet arra emlékeztet, hogy 2006-ban - amint azt a mérvadó politikai oldalak vezetői többször és ünnepélyesen bejelentették - Magyarországon megszűntek a politikai hazugságok. Ezek szerint, ha hihetünk a politikusoknak, i.sz. 2007. lesz az első teljesen hazugságmentes évünk.   
2007. január 16.
Az Eötvös Károly Intézet és a Főpolgármester levelezése a közgyűlések nyilvánosságáról
A Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága tagjainak megalakulása a Főváros Iközgyűlés zárt ülésén történt, így nem derült ki, milyen szempontok alapján döntöttek a jelöltek alkalmasságáról. Közérdekű adatot igényeltünk a tárgyban a főpolgármestertől, a levelünket és a választ szöveghűen közöljük.   
2007. január 15.
Szaddám Huszein halálos ítéletének végrehajtásával kapcsolatban
"A magyar alkotmányos rendszerben az emberi élet a minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog pedig korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben is. Ebből az alkotmányi tételből azonban nemcsak az következik, hogy a Magyar Köztársaságban halálbüntetést kiszabni és végrehajtani nem szabad, hanem az is, hogy a Magyar Köztársaság ellenzi a halálbüntetést, tehát semmilyen körülmények között nem üdvözölheti a halálbüntetés végrehajtását, még akkor sem, ha talán a köztársaság egyik szolgájának magánemberi véleménye szerint az igazságos."   
2006. november 16.
A kormányülések dokumentálásáról: Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnökének válasza
"Tudomásom van arról, hogy a bizottság 2006. november 14-i ülésén - amikor a T/1202. sz. törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntött - szóba került az Elnök Úr levele is."   
2006. november 16.
Kiutat kell találni a politikai válságból
A Harmadik Köztársaság történetében az Antall-Tölgyessy paktum megkötése óta nem volt ennyire sürgető a kormány- és az ellenzéki oldal közötti értelmes együttműködés, és még soha nem volt ilyen kicsi az esély erre. Mégis a kormánynak és ellenzékének az ország, a választók közössége érdekében politikai és szakpolitikai döntések sorát kellene az érdekek egyeztetésével közösen előkészítenie, és a legfontosabbakat egyetértésben meghoznia. Olyan megállapodásra lenne szükség, mely a meddő politikai állóháború néhány hadszínterét megszünteti, miközben a rivális felek politikai mozgásterét egészében megőrzi.   
2006. november 13.
A kormányülések dokumentálásáról
A Kormány az Országgyűlésnek T/1202. számon benyújtotta a kormány üléseinek dokumentálásáról szóló szabályokat is tartalmazó törvényjavaslatot. Az Eötvös Károly Intézet ezúton fejti ki álláspontját a javasolt szabályokról és azok alkotmányosságáról.   
2006. november 2.
Válság
Magyarország az immár elhúzódó politikai válság állapotában van. A harmadik köztársaság eddig mentes volt a politikai erőszaktól. Az elmúlt időszakban viszont a pesti utcát hosszabb-rövidebb ideig civil és egyenruhás utcai harcosok uralták. Arra sem volt eddig példa, hogy az egyik politikai oldalhoz legközelibb országos napilapban - következmények nélkül - október 17-én olyan hibbant mondatok jelenhettek meg, amelyek, nézzük a szöveg bármely rétegét is, faji alapú erőszakra, gyilkosságra buzdítanak. Ez - politikai meggyőződéstől függetlenül - jogos aggodalommal tölt el csaknem minden magyar állampolgárt. Az aggodalmat csak erősíti, ha a rendőrség az erőszakra törvénysértéssel felel. Függetlenül attól, hogy a politikai válság megoldását ki miben látja, a demokráciát féltő valamennyi embernek egyet kell értenie abban, hogy a megoldást békés, parlamenti keretek között kell megtalálni. A kormány és a parlamenti ellenzék közös felelőssége, hogy ez így történjék.   
2006. június 14.
Fenyegetés a választási kampányban
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint a demokratikus jogállamban sem polgármestereket, sem településeket nem szabad a választási kampány hevében azzal fenyegetni, hogyha a rossz oldalra szavaznak, akkor a jó oldal győzelme esetén forrásoktól esnek majd el. Annak a demokratikus politikusnak, aki mégis ilyet tesz, a politikai következményeket vállalnia és viselnie kell.   
2006. január 6.
A titoktörvény tervezete
Az Országgyűléshez benyújtott, új titokszabályozással kapcsolatos törvényjavaslat megismerését követően az Eötvös Károly Intézet kéréssel fordult valamennyi országgyűlési képviselőhöz. Az alábbiakban ennek szövege olvasható.   
2005. november 27.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról
Az Eötvös Károly Intézet az Országyűlés Emberi jogi, kisebségi és vallásügyi bizotságának felkérésére véleményezte a jövő nemzedékek országgyűlési bizotságáról szóló törvény javaslatát. A vélemény szövegét ehelyütt tesszük közzé.   
2005. szeptember 15.
Ajánlások a politika iskolai jelenlétéről
   
2005. július
Elektronikus információszabadság-törvény
Az Országgyűlés 2005. július 4-én elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amelyet igen nagy részben az Eötvös Károly Intézet készített elő.   
2005. május
A köztársasági elnök megválasztásáról
A harmadik köztársaság Alkotmánya szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.   
2005. január 28.
Az alkotmánybírósági indítványok másolatáról
Az információszabadság alkotmányba foglalása, majd ezt követő másfél évtizedig tartó hatékony alkotmánybírósági védelme a magyarországi jogállami forradalom egyik legfontosabb fejezetét jelentette.   
2005. január 18.
A fővárosi közgyűlések video-formátumú internetes közvetítése és archiválása
"Tegnap éjjel elküldött elektronikus levelét - melyből az is kitűnik, hogy fővárosi közgyűlések "video-formátumú internetes közvetítés és archiválására" irányuló javaslatát a mai nap folyamán kívánja megtenni -, most reggel olvasom."   
2004. április 15.
Az Európai Unió jogának kihirdetése
Az Európai Unió közösségi jogrendjét alkotó jogforrások annak ellenére, hogy 2004. május 1-jén Magyarországon is hatályba léptek, bizonytalan ideig nem ismerhetők meg magyar nyelven hivatalos formában, mivel eddig az időpontig azok fordítása, a fordítások hitelesítése és hivatalos lapban való megjelentetése nem történt meg maradéktalanul. Az Eötvös Károly Intézet e helyzet tisztázása érdekében kérdéseket tett fel az Igazságügyi Minisztériumnak.   
2004. február 20.
A miniszterelnök javaslatairól
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a napokban olyan javaslatokkal lépett az ország nyilvánossága elé, amelyek az alkotmányos berendezkedés alapjait érinthetik, illetve a magyar állampolgárok és az Európai Unió viszonyát változtatnák meg. Az Eötvös Károly Intézet a következő észrevételeket fogalmazza meg a kormányfő javaslataival kapcsolatban.   
2004. január 15.
Majtényi László levele Gergényi Péter dandártábornokhoz a zászlóégetőkről
"A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhető el, abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető."   
2003. június 25.
A kórháztörvény elfogadásának módjáról
A köztársasági elnök a számára az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörrel élve az Országgyűlés által megszavazott úgynevezett „kórháztörvényt” az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte. Ismeretes, hogy válaszképpen az Országgyűlés elnöke — a képviselők küszöbön álló nyári szabadságára hivatkozva — még a köztársasági elnök döntésének napjára, az Országgyűlés aznapi rendes ülését követő estére rendkívüli ülést hívott össze, amelyen a törvényhozás ismételten megszavazta a javaslatot   
2003. június 24.
Az emberi jogokról szóló politikai vitáról
A hazai politikusok a Nemzetközi Demokratikus Centrum (Kereszténydemokrata Internacionálé) Magyarországot elmarasztaló lisszaboni nyilatkozatát követően, korábban ismeretlen szenvedéllyel vitatják az emberi jogok hazai helyzetét.   
2003. június 18.
Majtényi László levele a pénzügyminiszterhez
Az Eötvös Károly Intézet a forintárfolyam változásával kapcsolatban kért tájékoztatást.   
2003. május 29.
Állásfoglalás az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének átláthatóságáról
Több mint egy évtizeddel jogállami forradalmunk után, az igazságügyi tájékoztatásról hazánkban tartalmi és formai tekintetben is elfogadhatatlan szabályok szólnak.   
2003. május 20.
Állásfoglalás a kormány Európai Uniós tájékoztatási kötelezettségéről
Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása szerint a kormánynak kötelessége kialakítania és nyilvános vitára bocsátania álláspontját az Európai Uniót megosztó alapvető kérdésekben, így a közös védelmi és külpolitika ügyében, és a formálódó uniós alkotmány vitás kérdéseiben. A csatlakozásról szóló népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány az eddigi kormányok mulasztására hívja fel a figyelmet: felelős tájékoztatás és nyilvános vita hiánya miatt nem sikerült az uniós tagság fontosságát tudatosítani.   
vissza a lap tetejére  vissza