Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.
ELEMZÉSEK
2010. szeptember 2.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. augusztusi hónapról
Az augusztus az év utolsó nyári hónapja, amelyet a közhely rendszerint uborkaszezonnak mond. Mindenesetre kétségtelen, az elmúlt hónapok feszített tempójú közéleti történései után viszonylagos nyugalom jellemezte. Nem tudunk az előzőekhez mérhető számú jogállamiságot érintő eseményt rögzíteni az e hónapról szóló jelentésünkben. Hogy ez a nyugalom azt jelenti-e, hogy helyreáll az állam normális működése, vagy csak vihar előtti csendről van szó, szeptemberben derül majd ki. Boldogok lennénk, ha végre a jogállamot erősítő intézkedésekről számolhatnánk be.
2010. augusztus
Az első törvényalkotási hullám értékelése
2010. augusztus 5.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. júliusi hónapról
E hónapban véget ért az újonnan megalakult Országgyűlés munkájának első szakasza. A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végén megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest merőben új stílusúvá vált a törvényalkotás. Ez az időszak a jogalkotáson túl számos más területen is változást hozott a jogállamiság tartalmi követelményeinek érvényesülésében, amelyek rendkívül pesszimista értékelésre adnak alapot.
2010. július 1.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. júniusi hónapról
2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.
2010. június 3.
Jogállamfigyelő - Jelentés a 2010. májusi hónapról
A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.
2010. június 3.
Jogállamiság-index, a havi kutatás módszertana
2010. június 3.
Jogállamfigyelő
2010. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet befejezte az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatáról szóló vizsgálatát
Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.
2009. november
Az elektronikus információszabadság jogi garanciáinak felülvizsgálata
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.
2009. szeptember 10.
Bírósági ítéletek az interneten
2009. június 15.
Felmérés a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságáról
2009. május 26.
Az intézet új projektje: BROAD
2009. április 30.
Tézisek a szólásszabadság védelmében
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.
2008. december 11.
Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben
Két alapérték közös területéről szólnak a következő oldalak és az azt követő tanulmány: a környezet védelméről és az információ szabadságáról. Mindkét érték önmagában is olyan jelentőségű, amelyet a XXI. században nem szokás megkérdőjelezni. Az előbbi a környezetünk kétségbeejtő pusztulása, a saját magunkkal és a jövő generációkkal, valamint a föld többi élőlényével szembeni felelősségünk miatt megkérdőjelezhetetlen, utóbbi pedig azért, mert a demokratikus társadalmunk egyik tartóoszlopa, a közügyekről folytatott nyílt vita előfeltétele, mert eszközt ad az állampolgár kezébe a közhatalom átláthatóságára, és segíti az egyén életét befolyásoló döntéseit is. E két érték a környezeti adatok megismerésének szabadságában találkozik. A következő tanulmány azt tárja fel, hogy ma Magyarországon milyen mértékben nyilvánosak a környezeti információk, és törvényalkotási, valamint széles értelemben vett jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg az ezen adatok teljes körű napfényre kerülése érdekében.
2008. szeptember 5.
Tézisek az erőszakba torkolló tüntetések kezeléséről
A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erőszakos cselekmények elkövetésére késztettek. Az események nyomán sokan kezdtek megoldások keresésébe, ma is sokan keresik arra a választ, hogy hogyan lehetne a 2008 nyarán történteknek a jövőben elejét venni. Az Eötvös Károly Intézet a következőkben rögzíti azokat a téziseit, amelyek mentén – álláspontja szerint – az alkotmányosság, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a megoldáskeresés értelmes lehet. A tézisek javaslatokat is kirajzolnak, ezek az egyes tézisekhez fűzött magyarázatokban és a téziseket követő külön felsorolásban olvashatók.
2008. július 8.
Bírósági eljárások gyorsítása
2008. május 30.
Az elektronikus iratarchiválás szabályozásának koncepciója
Az elektronikus iratok egy része kívül esik a közirat gyakorlati fogalmán. Sokhelyütt elfeledkeznek róla. A papíros bürokráciában a hivatali levelezést iktatták, titkárnők gépelték, irattározták. A hivatalos minőségben írott e-maileknél vagy később kinyomtatott levelek elektronikus változatánál mindez teljesen vagy részben hiányzik. A digitalizált iratok egészének archiválási szabályai ma megoldatlanok. Kutatásunk a helyzet feltárása után közpolitikai és jogalkotási javaslatokat tesz a problémakör megfelelő, korszerű rendezésére.
2008. április 29.
Az elektronikus információszabadság első két éve
A Népszabadság ombudsmanja
"Magyarországon elsőként a Magyar Hírlap vezette be az újságombudsman intézményét. Pontosan két évvel ezelőtt ott kezdődött a mi újságombudsmani pályafutásunk, ami 2006. nyarán ért véget, gondoltuk akkor, örökre. Most, igaz, csak négy hónapra, a Népszabadság felkérésére megint kötélnek álltunk, őszinte örömmel, de azzal, hogy utánunk remélhetőleg valaki más folytatja."
A Magyar Hírlap ombudsmanja
2008. február 4.
Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok címmel tanulmányt készített az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megbízásából. A tanulmány a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége valamint annak az elvnek az együttes érvényesíthetőségét vizsgálta, hogy a demokratikus jogállamban semmilyen hatalom, így a bírói hatalom sem maradhat ellenőrizetlen. Ennek érdekében olyan viszonyokat kell biztosítani, amelyek együttesen garantálják mindkét követelményt.
2008. január
Az elektronikus személyazonosítás adatvédelmi követelményei
E tanulmányt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítettük, 2007 júliusa és szeptembere közötti időszakban azzal a céllal, hogy adatvédelmi szempontból értékeljük a közigazgatás informatizálásával kapcsolatos terveket, koncepciókat, megvalósítási tanulmányokat, kiemelten az elektronikus ügyfélazonosítás modelljeit és az ehhez a problémakörhöz kapcsolódó személyesadat-kezelési megoldásokat.
2007. május
A közszféra adatai hasznosíthatóságához szükséges jogalkotási feladatok
2007. január 17.
Roma támogatások és jogosultságok egyéni követésének lehetőségei
A kisebbségi többletjogok gyakorlásához, a pozitív diszkriminációs intézmények, támogatások igénybevételéhez fogalmilag szükséges a jogosultak körének valamifajta meghatározása, az azonosítás valamely formája. Abban az esetben ugyanis, ha a jog egyszerre biztosítja egyrészt a jogilag teljesen kötetlen szabad identitásválasztást és biztosít másrészt kisebbségi külön jogokat, alkalmaz pozitív diszkriminációs intézkedéseket, akkor kizárólag az egyén teljesen szabad döntésén múlik, hogy él-e ezekkel a többletjogokkal, igénybe veszi-e a kedvezményeket.
2006. június 26.
A pártfinanszírozás alapelvei
A modern társadalom és a képviseleti demokrácia viszonyai között természetes, hogy a parlamentbe bejutó vagy a bejutásra eséllyel pályázó pártok állandó szervezettel, üzemszerűen működnek. A tömegdemokráciák utóbbi jó félévszázadának több fejleménye is visszafordíthatatlanná tette ezt a tendenciát: a politikusi tevékenység professzionalizálódott, a benne résztvevők tipikusan főállásban végzik azt.
2006. május
Szegény pártok, gazdag kampány
Az elmúlt hetekben végre a közfigyelem előterébe került a pártfinanszírozás kérdése. Sajnos, a jelenség, ami erre alkalmat adott, már nem volt ennyire örvendetes: minden komolyan vehető becslés szerint a parlamentbe jutott pártok a törvény által megengedett háromszáznyolcvanhatmillió forint sokszorosát költötték el a kampány alatt. Jogállamban alapvető követelmény, hogy senki ne sértse meg a törvényt, s végképp ne azok, akik a törvényt hozzák.
2006. április
Hozzáférés a közszféra adataihoz
E tanulmány ambíciói nem szerények. Szerzői egy átfogó munka első részeként tekintenek rá. Az itt következő oldalaknak, fejezeteknek, a szerzők szándéka szerint, a probléma-meghatározás a feladata (amelynek alapján, megítélésünk szerint, már kidolgozhatóak a nemzeti adatvagyon-politika modelljei, esetleg az adott modellen belüli változatok, majd ezt követően reményeink szerint megalkotható a Nemzeti adatvagyon törvény.)
2006. április
Mit érdemel Magyarország?
Előző írásunkban azt vizsgáltuk, az elmúlt év utolsó két hónapjában az egyes pártok melyik médiatípusban költöttek, és ebből milyen következtetéseket lehet levonni stratégiájukra nézve. Ezt most kiegészítjük a januári adatok elemzésével: arra voltunk kíváncsiak, hogy az újabb adatok megerősítik-e a korábbi trendeket.
2006. április
Földön, vízen, levegőben
2006. április
Árak és trendek a kampányban
2004. szeptember
Az Elektronikus Információszabadságról szóló törvény koncepciója
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából az Eötvös Károly Intézet 2003 őszén tanulmányt készített az elektronikus információszabadság hazai megvalósításának lehetőségeiről. A tanulmány a külföldi példák és tapasztalatok bemutatásán és elemzésén túl foglalkozott az elektronikus információszabadságnak a magyarországi jogalkotásban és gyakorlatban fellelhető nyomaival: a kötelező elektronikus közzétételt előíró jogszabályok vizsgálatával, valamint az állami és önkormányzati szervek honlapjainak a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló elemzésével. A tanulmány azzal az igénnyel készült, hogy az információs jogok állapota és a hazai és nemzetközi joggyakorlat felmérésével meggyőző erővel mutassa be az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése miatti szükségességét. 2004 júniusában a minisztérium azzal bízta meg az intézetet, hogy az előtanulmányok eredményeit felhasználva készítse el az elektronikus információszabadság megvalósulását szolgáló törvény szabályozási koncepcióját, amely alapján előterjesztés készíthető a jogalkotó számára a törvény megalkotására. Az Eötvös Károly Intézet a koncepciót az alábbi szakértőinek közreműködésével a megbízás szerint elkészítette.
2004 augusztusa
Konstruktív bizalmatlanság
Az augusztus végén néhány nap alatt eszkalálódott kormányválság a magyar demokrácia egy olyan intézményét állította az érdeklődés középpontjába, amelyről az állampolgároknak az elmúlt tizennégy év során nem kellett sokat gondolkodniuk. A korábbi három kormányzati ciklus során egyszer sem merült fel komoly formában, hogy a hivatalban lévő miniszterelnököt a kormánytöbbséget biztosító pártok leváltsák, vagy megváltozott összetételű kormánytöbbség alakuljon ki.
2004. május 24.
Rendőrség a jogállamban
Nem sok feltűnést keltett, hogy március végén az Alkotmánybíróság évtizedes adósságát kezdte el törleszteni. A még az MDF-kormány idején, 1993-ban csaknem teljes körű konszenzussal elfogadott rendőrségi törvényt az azóta eltelt tíz évben számos független kritikus és jogvédő támadta a törvényt a rendőrségnek adott széles körű, jogállamban nehezen védhető felhatalmazása miatt. Alkotmánybírósági beadványok is születtek az ügyben, azonban a legfontosabb elvi kérdéseket, nevezetesen hogy egy demokratikus jogállamban milyen eszközök lehetnek a rendőrségnek és más erőszakszervezeteknek a kezében az állampolgárokkal szemben, és hogy ezekkel milyen körülmények között élhetnek, az elmúlt évtizedben nem válaszolta meg a testület. E kérdések közül talán a legfontosabb a lőfegyverhasználat problémája: demokratikus jogállamban kikkel szemben és milyen helyzetekben engedhető meg, hogy a rendőr fegyvert használjon, szélsőséges esetben kioltsa valakinek az életét?
2004. május 24.
Elektronikus információszabadság Magyarországon
A kormányzati működés átláthatósága és a működéssel kapcsolatos közérdekű adatok, a döntéshozatali eljárás, a döntéseknél mérlegelt szempontok, stb. megismerhetősége minden demokratikus jogállamban alapvető követelmény. Az állampolgárok csak akkor formálhatnak kompetens véleményt a közhatalom működéséről, és csak akkor hozhatnak tájékozott döntést a különböző választási helyzetekben, ha hozzáférhetnek a véleményalkotáshoz és döntéshez szükséges alapvető információkhoz.
2003. december 9.
A tömegpusztító fegyverek a magyar kormány érvelésében
Az iraki konfliktus körülbelül egy éve áll a világpolitika középpontjában: a háború kérdése szembefordította egymással az Egyesült Államok vezetését és a francia és a német kormányt, és a konfliktus kimenetele hosszú időre meghatározhatja a világ vezető államainak viszonyát. Bár Magyarország marginális szereplője volt a folyamatnak, NATO-tagállamként mégis van súlya döntéseinek. A magyar kormány nyilatkozataiban mindvégig azt hangoztatta, hogy az "euroatlanti egység" álláspontját képviseli, azonban ilyen egység nem volt, és a nemzetközi közvélemény, a nyugati lapok, elemzők és politikusok az amerikai-brit akciót támogató államok közé sorolják Magyarországot.
2003. december 9.
Az ügyészség a politikai viták középpontjában
magyar politikai élet egyik közismert gyengesége az alkotmányos intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje: a társadalmi szintű bizalommegvonás gyakran nem csak az egyes hivatalokat éppen betöltő személyeket, hanem magukat az intézményeket is sújtja. Ehhez a helyzethez bizonyosan hozzájárul, hogy az eddigi kormányok nem tartották kellőképpen tiszteletbe azt a határvonalat, amely a politikai kinevezettek által vezetett intézmények és ama intézmények között húzódik, amelyek esetében a függetlenség kívánatos vagy egyenesen kötelező.
2003. október
Mit mond a bíróság?
A bíróságok a törvényesség letéteményesei: feladatuk, hogy az állampolgárok és az intézmények jogvitáit kötelező jelleggel eldöntsék. A bíróságokat hagyományosan jellemzi a nyilvánosság zajának kerülése. Ez a törekvés nem idegen a bírói függetlenség alkotmányos értékétől. Mindazonáltal a bíróságok az állami hatalomgyakorlás részei, s az esetükben is biztosítani kell a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke maga is többször állást foglalt a nyilvánosság mellett. Az Eötvös Károly Intézet 2003. júliusa és szeptembere között azt vizsgálta meg, hogy a megyei, illetve a megyeszékhelyeken működő városi bíróságok milyen gyorsan és kielégítően tesznek eleget annak a követelménynek, hogy a működésükre vonatkozó adatokat az állampolgárok számára hozzáférhetővé tegyék.
2003. június 1.
A miniszterelnök felel
Mitől lesz felelős a kormány? Kézenfekvő válasz: többek között attól, ha a nyilvánosság előtt rendszeresen válaszol a tevékenységére vonatkozó kérdésekre, mégpedig olyan időpontban és tárgyban, amit nem maga választ meg. A parlamentáris államokban a kormányzat feletti demokratikus kontroll egyik fokmérője az ellenzék számára biztosított ellenőrzési jogosítványok léte. Akkor beszélhetünk arról, hogy az Országgyűlésnek felelős kormányzás eszméje érvényesül, ha a kormány képviselői kötelesek rendszeresen megjelenni a törvényhozás előtt, hogy az ellenzéki képviselők kérdéseire feleljenek.
2003. február
Szalai Erzsébet: Eredeti tőkeátcsoportosítás és szociális jogok
2003. február
Lányi András: Átmeneti demokrácia
Nálunk az 1989-es rendszerváltozással kapcsolatban a „demokratikus átmenet” kifejezés vált közkeletűvé, és különös módon senkinek se tűnt fel, hogy ez nem átmenetet jelent a demokráciába, hanem a demokrácia átmeneti jellegét sejteti. Ez az össznépi nyelvbotlás történelmi tapasztalatot tükröz: az alkotmányos demokrácia korszakai (pillanatai?) Magyarországon mindig rövid átmenetet képeztek két nem-demokratikus politikai berendezkedés között. Addig tartottak, amíg a hazai vagy a nemzetközi erőviszonyok átmeneti kiegyenlítődése akadályozta a győzteseket erőfölényük érvényesítésében.
2003. február 5.
Elektronikus adatnyilvánosságronikus adatnyilvánosság
