ekint embléma

Titkolózik a kormány, elutasít az ügyészség

2019-02-07 Fb Sharing

Az Eötvös Károly Intézet panaszt tesz a kormányülések kötelező dokumentációjának hiánya miatt benyújtott feljelentése elutasítása miatt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezte a kormányt, 2010 és 2018 között nem készült hangfelvétel a kormányülésekről, ezért 2018. december 4-én közérdekű adattal visszaélés vétségének elkövetése miatt feljelentést tettünk, amelyet az ügyészség, téves indoklással, 2018. december 10-én elutasított. Mivel teljes jogi abszurd és a jogállami normák lábbaltiprása, hogy annak ellenére, hogy erre törvény kötelezte a kormányt, 2010 óta nem készült hangfelvétel a kormányülésekről, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) 2019. február 6-án panaszt nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészséghez.

Az ügyészség a feljelentés elutasításáról szóló határozatában feljelentésünkkel megegyező tartalommal elismeri, hogy „…kétségkívül megállapítható, hogy a hangfelvételek elkészítésének 2010-2018 években történő elmaradása ellentétes a 2018 július 25. napjáig hatályban volt, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 17. §-a (2) bekezdésében írt rendelkezéssel.”.

Abban sincs az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és az ügyészség között vita, hogy a kormányülésen keletkező adatok általánosan közérdekű adatnak minősülnek, de abban a tekintetben már alapvető a nézetkülönbség, hogy az ügyészség nézete szerint „… az az adat, amely – akár a jogszabályi rendelkezések ellenére – nem kerül rögzítésre, nem minősül közérdekű adatnak.”, tehát, ha a kormány a törvényi kötelezettségét teljesítette volna, akkor a kormányülés tartalma közérdekű adat lenne és ha a hangfelvételből az ezért felelős személy egyetlen mondatot vagy akár egyetlen szót töröl, akkor büntetőjogilag felel, ha viszont nem is készíti el a hangfelvételt, akkor nincs adat és ezért nincs felelős sem. Erre az igen érdekes logikai útvesztőre panaszunkban az alábbi három fő érv alapján mégis kérjük az ügyészségtől, hogy rendelje el a nyomozást:

1.  A kormányüléseken közérdekű adatok cseréje folyik, a vitában a kabinet tagjai az ország sorsát eldöntő kérdésekről cserélnek eszmét, vitatkoznak, amely vitákat rendszerint a miniszterelnök dönti el, eközben hosszabb-rövidebb távon bel- és külpolitikai tárgykörökben hatalmi koalíciók alakulnak, ott törvények tartalmát határozzák meg, állami politikákról, beruházásokról döntenek… és így tovább. Ha pontos hanganyag, jegyzőkönyv hiányában a kormánytagok tudatában nem rögzülne a kormány ülésének tartalma, a kormányülésnek az égvilágon semmi értelme nem lenne. A hazai és a nemzetközi joggyakorlatban a kontextus függvényében az emberi elme is adathordozónak minősül. Mindezek alapján aligha vitatható, hogy a hangfelvétel kötelező készítésének elmulasztása bizonyosan a közérdekű adattal visszaélés vétségének gyanúját.

2.  Abban az esetben viszont, ha a Központi Nyomozó Főügyészség ragaszkodna ahhoz a téves álláspontjához, hogy ha a kormányülésen a vitát hangfelvételen nem rögzítik, akkor sem adatkezelés sem közérdekű adattal visszaélés nem történik, más okból indokolt a nyomozás elrendelése és lefolytatása. Szervezetelméleti közhely, hogy semmilyen testületi szerv nem működhet tevékenységének pontos dokumentációjának hiányában. Különösen igaz ez a központi közigazgatás és a politikai döntéshozatal legfontosabb szervére. Komolyan feltehető tehát, hogy anélkül, hogy ezeket a dokumentumokat hivatalosan iktatnák, valójában hangfelvétel és ennek alapján pontos tartalmi jegyzőkönyv is készült 2010 és 2018 között (és készülnek ilyenek ma is), de ezeket valakik nem csak a következő kormányoktól, de a társadalom elől is el kívánják titkolni. Azt pedig, hogy ez a feltételezés valós-e, csakis nyomozás tisztázhatja.

3.  A Központi Nyomozó Főügyészség téved abban a tekintetben is, hogy szerinte a közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét csak az Infotörvény megsértésével lehet elkövetni, mert a Btk. tényállása is általános fogalmazást alkalmazva „törvényi rendelkezések”-ről beszél, és természetesen az Infotörvényen és a kormányülések rendjét tárgyalón túl számos további szektorális törvény szól kötelező hatállyal az információszabadságról. Csupán példaként említjük a környezeti adatok, a meteorológiai, a levéltári, az ingatlannyilvántartási és a cégadatok nyilvánosságáról szóló törvényeket, amelyek közérdekű adatok tömegének nyilvánosságát ugyancsak szabályozzák, amelyek megsértése szintén büntetőjogi felelősséget eredeztethet.

Az Eötvös Károly Intézet által benyújtott panasz az alábbi linken érhető el: http://ekint.org/lib/documents/1549528245-EKINT_panasz_kormanyules.pdf


Kép forrása: 24.hu


Támogassa Ön is az Eötvös Károly Intézetet!

Fleck Zoltán igazgató és Majtényi László elnök
adománykérő levele.

Segítségüket, amelyt az alábbi számlákra küldhetnek, köszönjük!

Forint utaláshoz: 11600006-00000000-78417407 (IBAN: HU56 1160 0006 0000 0000 7841 7407)

Euro utaláshoz: 11600006-00000000-78416231 (IBAN: HU89 1160 0006 0000 0000 7841 6231)

USD utaláshoz: 11600006-00000000-78416303 (IBAN: HU85 1160 0006 0000 0000 7841 6303)

Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft. Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11.  Bank: Erste Bank, 1138 Budapest Népfürdő u. 24-26. SWIFT: GIBAHUHB